Hét százalék maradt a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi kamatmeghatározó ülésén, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. A Reuters múlt heti felmérésekor 16 elemző kamattartást, 4 elemző 25 bázispontos kamatcsökkentést jelzett. Londoni felzárkózó piaci elemzők konszenzusos véleménye pedig a hét elején az volt, hogy a kamat mérséklése az IMF/EU-egyeztetések megkezdése és a kockázati mérőszámok kétségtelen javulása ellenére is "idő előtti" lenne, és ártana az MNB hitelességének.

Az alapkamat tavaly december 21-e óta nem változott. Most a megszokottnál valamivel nagyobb esélye volt annak, hogy a monetáris tanács négy kormánypárt által delegált - úgynevezett külső - tagja átveszi az irányítást a héttagú tanácsban és Simor András jegybankelnök, valamint két alelnöke leszavazásával csökkenti az alapkamatot. A testület előző, június 26-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács hat tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

Cinkotai február óta folyamatosan csökkentésre szavaz, de a többiek eddig mindig a tartás mellett döntöttek. Az elmúlt hetekben azonban két másik külső tag, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György is egyértelmű kamatcsökkentő üzenetet küldött. Azt nyilatkozták ugyanis, hogy az IMF-tárgyalások megkezdésével júliusban megkezdődhet a kamatcsökkentés. Ebből az is elképzelhető volt, hogy ha maguk mellé állítják a negyedik külső tanácstagot, a keddi ülésen végrehajtják az első kamatcsökkentést kinevezésük óta. Az inflációs kilátások és az IMF-tárgyalások azonban nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, sőt egy túl korai enyhítés a jegybank szavahihetőségének rontásával még vissza is ütne Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint.

Ennek ellenére nem volt elrugaszkodott ötlet arra számítani, hogy a külsős tagok nem veszik figyelembe a kamatcsökkentés objektív akadályait. Ugyanis az, hogy a kormánypárt támogatta kinevezésüket magában hordozza a veszélyt, hogy egyszer megvalósítja a Fidesz régi kamatcsökkentő álmait. A kormánypárt már a 2010-es választási győzelem előtt követelte a kamatcsökkentést, és keményen támadta a jegybank elnökét, amelynek csak egy része volt személyes konfliktus, sokkal nagyobb problémát jelentett a független, erős jegybank, amely szigorú monetáris politikájával ellensúlyozza a kormány fiskális lazításra tett kísérletetit (például az infláció vagy a pénzügyi rendszer kockázatainak növekedését kamatemeléssel kompenzálja).

Márpedig a tavaly tavasszal, 2017-ig kinevezett külső tagok egytől egyig Járai Zsigmondhoz köthetőek (aki a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdászok első számú szereplője volt korábban). Hárman a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak Járai 2001-2007 közötti jegybankelnöksége alatt, a negyedikkel kevésbé formális viszonyban volt.