A jegybanki függetlenséget így is, úgy is elintéznék Orbánék
Többfrontos, átfogó támadást indított a kormány és a kormánypárt a jegybank ellen. Két alternatívát kínálnak a közvéleménynek és a jegybankot érintő változásokat felügyelő Európai Központi Banknak: vagy megszüntetik a jegybank függetlenségét, vagy beszántják az egész intézményt mindenestül. Könnyen lehet, hogy utóbbival a kormány csak a jegybank függetlenségének megszüntetését akarja kitakarni, ezért érdemes részletesen megnézni, mit tervez a kormány az MNB-ről szóló sarkalatos törvényjavaslatban.
Teljesen érthetetlen a kormánypárt szerda este született javaslata, mellyel gyakorlatilag megszüntetné a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), az utolsó kormánytól független állami intézményt. Ez következetlen lépésnek tűnik annak fényében, hogy kevesebb mint egy hónap múlva a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon kell felelnie a kormánynak, ha a javaslatot elfogadja a parlament.
A jegybank ledózerolására keresve sem találhatott volna a jelenleginél veszélyesebb piaci pillanatot a kormánypárt, amikor minden befektető azt találgatja, mikor hullik darabokra Európa egy-egy irányíthatatlanná váló államcsődtől, lebénítva az egész világgazdaságot. Ebben a környezetben a jegybank megszüntetése a piacon valószínűleg előkelő helyre rangsorolná Magyarországot a kilövésre ítélt országok listáján.
A kormánypárt lépése sokak számára valószínűleg azért a legérthetetlenebb, mert a jegybank megszüntetését indítványozó javaslatnál alig egy nappal korábban a kormány minden eddiginél nagyobb támadást indított a tavaly óta ostromolt jegybank ellen a Magyar Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvénnyel (pdf). Ez a törvénytervezet is több ponton lerombolja a jegybank függetlenségét, amellyel a kormány megsértheti az Európai Unió alapszerződését (ennek betartását a csatlakozáskor vállalta Magyarország).
Kitakarják a jegybanktörvényt?
Nincs információnk arról, miért nyújtotta be mégis a jegybank megszüntetését célzó javaslatot a kormánypárt, így egyelőre csak feltételezések mentén próbáljuk megérteni, mi miért történt. Egy ésszerűnek tűnő feltételezés, hogy ezzel a javaslattal - amit szinte biztosan elmeszel az Európai Központi Bank (EKB) - a kormány képes lesz elterelni a közvélemény figyelmét a jegybank függetlenségét egyébként is leromboló jegybanktörvényről, amit várhatóan sürgősséggel elfogad a parlament.
Hogy a jegybank beolvasztására tett javaslat ne takarja el teljesen az MNB-ről szóló sarkalatos törvénytervezetet, érdemes részletesen átolvasni, mit tenne a kormány a nemzeti bankkal az új tervezet alapján. Az új jegybanktörvény kidolgozására az szolgált ürügyül, hogy a jövő évtől életbe lépő alaptörvényben a kormánypárti többség előírta, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét sarkalatos törvényben kell szabályozni.
Úgy tudjuk, a törvényjavaslatot már több alkalommal is tárgyalta a kormány, és Matolcsynak már hetekkel ezelőtt be kellett volna nyújtania az Országgyűlésnek. A nemzetgazdasági miniszter értesüléseink szerint azért késlekedett, mert az EKB informálisan már több ponton kifogásolta a tervezetet.
Szétverik a stábot
A jegybankról szóló sarkalatos törvénytervezet gyakorlatilag szétverné az egyetlen, kormánytól független adatszolgáltatói és elemzői stábot az IMF-tárgyalások előtt. Ugyanis a javaslat szerint az MNB egyetlen munkavállalójának fizetése sem lehet magasabb az alelnökökénél, vagyis nagyjából bruttó 1,5 millió forintnál.
Középvezetői szinten azonban sok ennél magasabb fizetés van, és többüknél jelentős fizetéscsökkenéssel is járhat az új szabály. Emiatt sok elemző elmehet az MNB-ből, hiszen a piacon jóval magasabb bért kaphatnak. Ez egyszerre a pénzügyi függetlenség megsértése lehet, ha életbe lép, és kockázatos is, hiszen a jegybank megfelelő működését veszélyezteti.
Ha az EKB nekimegy a tervezetnek, ez a rész valószínűleg szemet szúr majd, ugyanis az intézmény korábban is élesen bírálta, amikor a kormánypárt Simor András fizetését levágta bruttó 2 millió forintra. Az is egy komoly kérdés, hogy ha ezt a tervezetet fogadja el a parlament, akkor január elsejétől az Alaptörvénnyel életbe kell lépnie, vagyis gyakorlatilag nem lesz átmeneti idő, amíg a jegybank szervezete felkészülhet az átállásra.
Emiatt még az is elképzelhető, hogy az MNB nem lenne képes zökkenőmentesen működni, ha egy jelentős fizetéscsökkenés miatt jövő év elején több alkalmazott otthagyja az intézményt.
Lost in translation
Az MNB-ről szóló sarkalatos törvényjavaslatban nincs benne egyértelműen az sem, hogy tilos kormányzati utasításokat adni a központi banknak vagy bármely döntéshozó szervének, illetve nem lehet befolyásolni az MNB döntéshozó szerveinek tagjait feladataik ellátása során.
A kormány - úgy tűnik - azzal próbálja megkerülni a tilalmat, hogy a jelenleg hatályos törvényből átemelte a jegybank befolyásolásáról szóló tiltást, de az új változatból kifelejtette, hogy a jegybankot semmilyen szerv nem utasíthatja. Ennek alapján lehetségessé válik például az, hogy a jegybank tevékenységébe a kormány állami szerveken keresztül szóljon bele.
Ejtőernyős hadművelet
A kormány a monetáris tanács tagjainak maximális számát az új jegybanktörvénnyel a jelenlegi hétről kilencre emelné, amit szintén politikai befolyása növelésére használhat az MNB-ben. Arról, hogy miért van erre szükség, a törvény indoklásában semmit nem találunk. Így jövő évtől folytatódhat a monetáris tanács feltöltése a kormánypárthoz kötődő tagokkal. Ez már idén elkezdődött, ugyanis tavasszal a monetáris tanács négy külső tagjának lejárt a hatéves megbízatása, így a tanács belső tagjai (Simor András, valamint két alelnöke Király Júlia és Karvalits Ferenc) kisebbségbe kerültek.
| Járai barátai |
A monetáris tanács tavasszal, hat évre kinevezett külső tagjai egytől egyig köthetőek Járai Zsigmondhoz (aki a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdászok első számú szereplője). Hárman a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak Járai 2001-2007 közötti jegybankelnöksége alatt, a negyedik kevésbé formális viszonyban volt kinevezése előtt a jelenlegi fb-elnökkel.
Bártfai-Mager Andrea, aki március 21-től a tanács tagja, 2001 és 2007 között a pénzügyi stabilitás felelőse volt a jegybankban.
Gerhardt Ferenc szintén március 21-i hatállyal került a tanácsba. 2005 és 2007 között a jegybankban az informatika, a bankműveletek, az intézményi és közbeszerzések, valamint a műszaki szolgáltatások vezetését ellátó igazgató volt.
Cinkotai János március 22-től a monetáris tanács tagja. A Magyar Nemzeti Bankban 1994-1998 között előbb Bod Péter Ákos elnöksége idején tanácsadó, majd Surányi György elnöksége alatt alelnöki tanácsadó, 2001-2007 között – külső munkatársként – elnöki tanácsadó, 2009-től a monetáris tanácsba történt megválasztásáig Simor András tiszteletbeli elnöki tanácsadója volt.
Kocziszky György április 6-tól a tanács tagja. Az egyetlen, akinek korábban nem volt köze a jegybankhoz, a Miskolci Egyetem dékánja volt megválasztása előtt. Viszont - ahogyan arra a Magyar Narancs rámutatott – ő jelölte Járait az egyetem díszdoktorának, 1994-ben pedig a KDNP listás képviselőjelöltje volt. |
Az új tagjelöltet a törvény szerint a parlament gazdasági bizottságának kell meghallgatnia, és a köztársasági elnök nevezi ki. Lefordítva a jelenlegi szereplőkre: formálisan Rogán Antal és az általa vezetett bizottság kormánypárti többsége, valamint Schmitt Pál dönthet arról, ki legyen a monetáris tanács új tagja.
Az, hogy a monetáris tanácsban jelentős többségre tesznek szert a kormánypártok által kinevezett tagok, azért komoly probléma, mert ez a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve, és alapvetően határozza meg a monetáris politikát, például dönt a jegybanki alapkamat mértékéről.
Azért is fontos ez, mert az MNB irányítása az elnöktől egyre inkább a monetáris tanácshoz kerül a javaslat alapján. A tanács például kap egy új jogosítványt: dönthet a jegybank kommunikációjáról, így a jövőben minden jelentésnek vagy elemzésnek, amiről eddig a jegybankelnök dönthetett, át kell mennie a monetáris tanács kormánypárti tagjainak szűrőjén.
Orbán új alelnököt ültethet Simor nyakára
A javaslat szövege alapján a monetáris tanács két új tagjából csak az egyik lesz külső, a másik tag az új alelnök lehet. Ugyanis a tervezet az MNB alelnökeinek számát a jelenlegi kettő helyett háromra emeli. Arra, hogy kik legyenek az alelnökök, eddig az MNB elnöke tehetett javaslatot, az új tervezet viszont a miniszterelnöknek adja ezt a jogot.
Eszerint Orbán Viktor egy új alelnököt javasolhat Simor András mellé, és a köztársasági elnök nevezheti ki. A jegybankelnök 2012-től meg sem szabadulhat az új alelnöktől, mert a felmentését is csak a miniszterelnök javasolhatja a köztársasági elnöknek.
Ez szintén rombolná a jegybank függetlenségét, hiszen a miniszterelnök így elvileg bárkit vezető pozícióba juttathatna az MNB-ben, aki megfelel a törvényben előírt minimális szakmai követelményeknek. A játékszabályokat tekintve az új alelnök egyfajta politikai komisszár lehet majd a jegybankban.
A tervezet további érdekessége, hogy az Országgyűlés vagy a gazdasági bizottság elnöke kérésére az MNB elnöke rendkívüli beszámolásra kötelezhető. Mivel további konkrétumot ezzel kapcsolatban nem említ a javaslat, ebből az következik, hogy Simort bármilyen politikai bohózathoz berendelheti a kormánypárt a parlamentbe egy kis gyomrozásra.
Szoros felügyelet
A törvényjavaslat ezen túl azzal is szűkítené jegybankelnök mozgásterét, hogy visszaállítja a Simor elnöksége idején megszűnt igazgatóságot. Simor helyett a - jegybankelnökből és az alelnökökből álló - igazgatóság lesz az MNB operatív irányítója.
Ráadásul az MNB-nek tájékoztatnia kell a kormányt a Monetáris Tanács és az igazgatóság napirendjéről. Az igazgatóság napirendjének megküldése a kormánynak felveti a lehetőséget, hogy a kormány aktívan részt vesz majd az igazgatóság döntéshozó tevékenységében.
Az EKB is kifogásol
Ahogy az borítékolható is volt, az Európai Központi Banknak (EKB), amelynek előzetes véleményezésre el kellett küldeni a tervezetet, komoly kifogásai voltak a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. A csütörtök délelőtt közzétett állásfoglalásukban többek között még azt is kénytelenek voltak szóvá tenni, hogy olyan változatot kaptak, amely időközben meghaladottá vált, és egy újabb verzió fekszik a kormány előtt.
Közben kiderült, a kormány támogatja az alkotmány átmeneti rendelkezéseinek jegybankra vonatkozó módosítását, amely az MNB-t és a PSZÁF-ot összevonná. Így elképzelhető, hogy a kormány az MNB megszüntetését célzó másik javaslattal akarja alkupozícióba kényszeríteni az EKB-t, mintha azt mondaná, keményebben is felléphet a jegybank ellen, ha kell.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
