Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvezményesen vásárolhatnának részesedést a munkavállalók olyan cégekben, amelyekben az állam kisebbségi tulajdonos. Az ötletet a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vetette fel múlt héten, azon a miniszterelnökkel folytatott konzultáción, melyre Orbán Viktor csak a keresztény-konzervatív szellemiségű MOSZ-t és a Gaskó István vezette Ligát hívta meg.
A kormányfő támogatta a felvetést, így a szakszervezetnek már őszre el kell készítenie a szakértői tervet, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága törvényjavaslattá alakít majd, kiegészítve a felmerülő szükséges változtatásokkal – mondta a hvg.hu-nak Palkovics Imre, a szakszervezet vezetője.
Hány vállalatot érinthet?
Mára szinte teljesen elfogytak a többségi állami tulajdonú vállalatok, viszont vannak kisebbségi állami tulajdonok, ezekből lehetne részesedést adni a dolgozóknak – mondta Palkovics Imre. A konzultáción Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy nem lehet szó a maradék többségi állami tulajdonok, valamint az 50 százalékot megközelítő állami részesedések dolgozói kézbe adásáról. Így a MOSZ vezetője szerint csakis olyan „elfelejtett, elfekvő cégekből” vásárolhatnának, amelyekben az állami részesedés 25-30 százalék körüli. Emellett nem lehet szó a stratégiai jelentőségű cégekről sem, így például a bányászattal, energetikával foglalkozó vállalatok tabunak számítanak.
Arról, hogy hány ilyen „elfekvő cég” lehet, Palkovics Imre nem tudott adattal szolgálni, mint mondta, a miniszterelnök ígérete szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pár napon belül összeállítja a listát.
Mihály László
Nem lesz gyors
Ahhoz, hogy megítélhessük, jó vagy rossz ötlet-e a kedvezményes munkavállalói részesedés a cégekben, először a részletes tervet kellene látni – vélekedett a hvg.hu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Mint mondta, nem ördögtől való az ötlet, de rengeteg kérdés merül fel, ha ilyen programot akarunk indítani. A részletkérdések miatt az biztos, hogy nem lehet három hónap alatt a végére járni a VOSZ főtitkára szerint.
Az őszi határidő ellenére egyébként nem is pár hónapos ügyről van szó. Mint Palkovics Imrétől megtudtuk, a miniszterelnökkel folytatott konzultáción azokat az ügyeket tekintették át, amelyeket a választásokig kell megtenni, így a munkavállalói résztulajdonosi program felélesztésére is nagyjából ennyi idő lesz.
| Régi történet |
Az ötlet évtizedek óta felbukkan időnként, legnagyobb szószólója, a Munkástanácsok Országos Szövetsége már a kilencvenes évek eleje óta szorgalmazza. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról törvény is született 1992-ben, és lehetővé tette, hogy a munkavállalók kedvezményesen részesedést szerezhessenek a privatizációra kijelölt állami vállalatokban. A törvény megalkotásában Palkovics Imre is közreműködött, akkor még országgyűlési képviselőként.
Az indulást követően viszont az 1994-ben megalakult Horn-kormány úgy változtatta meg a jogszabályt, hogy a munkavállalókat kiszorította a versenyből a piaci, készpénzes befektetők javára – mondta a hvg.hu-nak a MOSZ vezetője. A jelenleg is hatályos törvény azonban továbbra is alkalmas a dolgozók részesedésének növelésére, így lehetséges, hogy az új koncepciót ebbe fogják beleilleszteni – mondta a MOSZ vezetője. |
A dolgozók beleszólást és pénzt akarnak
Azt is ki kell találni, hogy a munkavállalók, akik tulajdonosok lesznek, az osztalékban lesznek érdekeltek, vagy esetleg szavazórészvényük is lehet, és érdemi módon beleszólhatnak a vállalat irányításába – mondta Dávid Ferenc. A munkástanácsok szerint mindkét szempont fontos. Azt akarják elérni, hogy a munkavállalók beleszólhassanak és beleláthassanak az adott cég működésébe, érvényesíthessék a foglalkoztatással kapcsolatos prioritásaikat, és emellett az osztalékból is szeretnének kapni, jövedelemkiegészítésként – fejtette ki kérdésünkre Palkovics Imre.
Stiller Ákos
A több beleszólással és azzal, hogy bele akarnak látni a cégek ügyeibe, a konzultációs és információs jogaikat szeretnék visszaszerezni, amivel legalább részben korrigálhatnák az új Munka törvénykönyvével elindított változásokat. A júliustól hatályba lépett új Munka törvénykönyve ugyanis elvette ezt a jogot a munkavállalóktól – mondta Palkovics Imre. Az előző munkatörvénykönyv a tulajdonosokat kötelezte, hogy döntés előtt tájékoztassák a munkavállalókat az őket érintő intézkedésekről, akik kifogást emelhettek, bírósághoz fordulhattak, és amíg le nem zárult, addig nem lehetett végrehajtani az intézkedést.
A másik kiváltó ok egy békéscsabai botrány volt Palkovics Imre szerint. A településen egy 40 főt foglalkoztató, 30 százalékos állami részesedéssel működő, olasz többségi tulajdonú cégből a többségi tulajdonosok kiszervezték a tevékenységet és a munkásokat egy másikba, az eredeti céget pedig a csőd szélére juttatták. A trükkel az állami részesedés elértéktelenedett, a munkavállalók pedig rosszabb feltételekkel dolgozhatnak az új cégben, így állam és dolgozó egyaránt veszített a tulajdonosokkal szemben – mondta Palkovics Imre, és úgy vélekedett, 30 százalékos tulajdonosként a dolgozóknak több lehetőségük lett volna megvédeni magukat és a munkahelyeiket.
A vállalkozók kötődést és fejlesztést várnak
A cégek többségi tulajdonosai azonban teljesen eltérően látják a helyzetet. Dávid Ferenc vállalkozói oldalról azt hangsúlyozta, akárhogyan is alakítanak ki egy ilyen programot, azt mindenképpen fontos rögzíteni, hogy a munkavállalói résztulajdonnal nem vásárolja meg a munkahelyét a dolgozó. Ilyen eszközökkel ugyanis nem lehet, és káros is a munkahelyeket bebiztosítani. A VOSZ főtitkára ugyanakkor azt is elmondta, hogy az ilyen programok egyik pozitív velejárója elvileg, hogy a dolgozók tulajdonossá válásával erősödhet a demokratikus jogaik érvényesülése.
Dávid Ferenc szerint az is pozitív következménye lehet a munkavállalói résztulajdonnak, hogy erősíti a munkavállalók kötődését a céghez, ami együtt járhat azzal a pozitív eredménnyel is, hogy a folyamatos béremelési igény mellett a fejlesztési érdekeltség is megjelenik a dolgozók szempontjai között.
| Gyurcsány népi részvényei |
Gyurcsány Ferenc 2008 elején már belevágott egy hasonló programba, de az Új Tulajdonosi Program még abban az évben félbeszakadt. A terv szerint az állami tulajdonban álló, piaci értéket képviselő közszolgáltató vállalatokból a magyar lakosság vehetett volna részesedést. Mint az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon részt vevők vélekednek, az ötletet egyrészt a válság sodorta el, másrészt a részleteket sem dolgozták ki. Gyurcsány kormányzásának ez már az a szakasza volt, amikor egyik ötletről a másikra ugrált, miközben azok azonnal elkezdtek süllyedni – emlékezett vissza az akkori tárgyalások egyik résztvevője. |
Friss pénz?
Dávid Ferenc szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a dolgozói részesedés-vásárlással „friss pénzhez juthat a vállalat”. Ebből a szempontból egyébként az ötlet akár összekapcsolható lenne azzal is, amit Demján Sándor javasolt Orbán Viktornak múlt heti konzultációjukon – mondta Dávid Ferenc, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két kezdeményezés nagymértékben eltér egymástól. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke múlt héten egy olyan beruházási alap létrehozását javasolta a miniszterelnöknek, mellyel segíteni lehetne a magyar gazdaság akut forráshiányán. A négyévesre tervezett 2000 milliárd forintot igénylő kezdeményezés legnagyobb gyengéje jelenleg éppen az, hogy nem tudni, hol lehetne pénzt találni rá.
Persze, ha több százezer forintba kerül majd egy részesedés-vásárlás, van-e annyi munkavállaló, aki elég megtakarítással rendelkezik, hogy ilyen részesedést vegyen? Ha viszont lehetővé teszi a kormány a részletfizetést, akkor annak nagyon alaposan ki kell dolgozni a részleteit – vetette fel Dávid Ferenc. A munkástanácsok azonban távolról sem így indultak neki a kérdésnek, és valószínűleg nem sok friss pénzt látnának a cégek a programból. Palkovics Imre szerint ugyanis a munkavállalóknak nincs megtakarítása, így valószínűleg jelképes összegekért kellene eladni a kisebbségi köztulajdont a munkásoknak.
