A jegybanki alapkamat szintjét 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Az elemzők kamattartásra számítottak, elsősorban a magas infláció és az IMF-megállapodás elhúzódása miatt. A forint nagyot esett a kamatvágás hírére.

Két javaslat volt a tanács előtt: egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat, és egy tartásra vonatkozó javaslat. A csökkentés javaslata szoros többséggel kapott támogatást – mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón. A szoros többség utalhat arra, hogy a héttagú monetáris tanács 4:3 arányban döntött a kamatvágásról. Ugyanis az előzmények alapján a tanács négy külső tagja hajlott a kamatcsökkentésre, míg a tanács belső tagjai Simor András jegybankelnök és két alelnöke, Karvalits Ferenc és Király Júlia egyértelműen a kamatcsökkentés ellen szólalt fel az utóbbi időben. Simor András azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a külső tagok vágták-e le az alapkamatot. A jegybankelnök hangsúlyozta azt is, hogy nem szeretné interpretálni a monetáris tanács döntését, és a sajtóra bízta, hogy szavait lefordítsa a nyilvánosság nyelvére. Így csak a monetáris tanács ülésének jegyzőkönyvéből fog kiderülni, ki szavazott a vágásra. A jegyzőkönyvet szeptember 12-én hozza nyilvánosságra a nemzeti bank.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért ilyen magas még most is a magyar alapkamat, a jegybankelnök azt mondta, nem kell meglepődni, ha a nemzeti bank az árstabilitás eléréséért küzd, ami a törvényben előírt célja, inkább akkor kell meglepődni, amikor nem ezt teszi. Magyarországon nem csak Európa egyik legmagasabb alapkamata van, hanem a legmagasabb az inflációja is – tette hozzá Simor, emellett hangsúlyozta azt is, hogy az alapkamat szintje tükrözi a magas magyar országkockázatot is.

Simor András mai sajtótájékoztatója

MTI / Szigetváry Zsolt

Így indokolja a tanács

A monetáris tanács a döntésről kiadott közleményében a gazdaság lassulását hangsúlyozza. Mint a közelmény fogalmaz "a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került", és a kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Ez arra enged következtetni, hogy a tanács mindenekelőtt a gazdasági aktivitás növelése érdekében csökkentette az alapkamatot, ugyanis tankönyv szerint az alacsonyabb alapkamat a hitelezés és a gazdasági aktivitás élénkülésével járhat. 

Simor András ugyanakkor valamennyire szembehelyezkedett ezzel az indoklással és a döntést követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kamatcsökkentés hatására nem biztos, hogy a bankok is csökkenteni fogják a hitelkamataikat, hiszen korábban előfordult az is, hogy az alapkamat emelése nélkül is emelték a hitelek kamatait. Vagyis a kamatcsökkentés hatására nem biztos, hogy növekedni fog a hitelezés, ami segíthetné a gazdaságot.

A kamatcsökkentés másik fontos következménye az inflációnövelő hatása lehet. A monetáris tanács közleménye ebből a szempontból azért érdekes, mert kitér arra, hogy a júniusi és a júliusi inflációs adatok a vártnál magasabbak voltak, és az adóemelések továbbra is tartósan a 3 százalékos cél fölött tartják majd a pénzromlás ütemét. Az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét, az inflációs cél elérése pedig várhatóan kitolódik - fogalmaz a tanács közleménye. A tanács indoklása azért érdekes, mert a magas infláció miatt nem volt indokolt a kamatcsökkentés. Egyúttal ez arra utal, hogy a tanácsnak a gazdasági növekedés elősegítése elsőbbrendű cél, mint az infláció letörése (pedig a törvény szerint ennek fordítva kell lennie).

Egyre nőtt a kamatvágás esélye

A 7 százalékos alapkamat tavaly december 21-e óta nem változott. Az elmúlt hónapokban azonban egyre inkább nőtt az esélye annak, hogy a monetáris tanács négy kormánypárt által delegált – úgynevezett külső – tagja átveszi az irányítást a héttagú tanácsban, és a belső tagok (Simor András jegybankelnök, valamint két alelnöke) leszavazásával csökkenti az alapkamatot. Az év első felében a monetáris tanács tagjai a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására szavaztak, kivéve Cinkotai János külső tanácstagot, aki február óta folyamatosan 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

Júliusban már két másik külső tag, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György is egyértelmű kamatcsökkentő üzenetet küldött: azt nyilatkozták ugyanis, hogy az IMF-tárgyalások megkezdésével júliusban megkezdődhet a kamatcsökkentés. Emiatt a július végi kamatmeghatározó ülésre már az is elképzelhetővé vált, hogy ha maguk mellé állítják a negyedik külső tanácstagot, végrehajtják az első kamatcsökkentést kinevezésük óta. Végül azonban csak két külső tanácstag, Cinkotai János és Kocziszky György voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre.

Mit akarnak a külső tagok?

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének korábbi véleménye szerint az inflációs kilátások és az IMF-tárgyalások nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, sőt egy túl korai enyhítés a jegybank szavahihetőségének rontásával még vissza is üthet. A jegybank másik alelnöke pár hete szintén felhívta a figyelmet a kamatvágás veszélyeire. Ennek ellenére nem volt elrugaszkodott ötlet arra számítani, hogy a külsős tagok nem veszik figyelembe a kamatcsökkentés objektív akadályait. Ugyanis az, hogy a kormánypárt támogatta kinevezésüket, magában hordozza a kockázatot, hogy egyszer megvalósítják a Fidesz régi kamatcsökkentő álmait. A tavaly tavasszal, 2017-ig kinevezett külső tagok egytől egyig Járai Zsigmondhoz köthetőek (aki a Fidesz holdudvarába tartozó közgazdászok első számú szereplője volt korábban). Hárman a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak Járai 2001-2007 közötti jegybankelnöksége alatt, a negyedikkel kevésbé formális viszonyban volt.

Túry Gergely

A kormánypárt már a 2010-es választási győzelem előtt követelte a kamatvágást, és keményen támadta a jegybank elnökét. Ebben szerepet játszhatott, hogy a kormánynak nem felelt meg egy vele szemben álló, független jegybank, amely szigorú monetáris politikával ellensúlyozza a kormány fiskális lazításra tett kísérleteit (például az infláció vagy a pénzügyi rendszer kockázatainak növekedését kamatemeléssel kompenzálja).

A monetáris tanács öt alkalommal emelt kamatot 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta. 2010. november végén a történelmi rekordnak számító 5,25 százalékról 5,50 százalékra emelte az irányadó rátát, amit decemberben egy újabb 25 bázispontos emelés követett. 2011 januárjában ismét 5,75-ről 6 százalékra emelte az alapkamatot, 2011 novemberében pedig egy nagyobb ugrással 6,50 százalékra. Legutóbb tavaly december végén emelkedett az alapkamat, 7 százalékra. Meg kell jegyezni, az utóbbi két emeléssel már a monetáris tanács négy külső tagja is egyetértett: a decemberi döntésnél például két külső tag, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János 50 bázispontos kamatemelésre, a két másik külsős Gerhardt Ferenc és Koczinszky György pedig 25 bázispontos kamatemelésre szavazott.