A nemzetgazdasági miniszter kedden miniszteri expozéban fejtette ki a kormány terveit a 300 milliárdba kerülő munkahelyvédelmi akciótervről, mellyel a munkaerőpiacon hátrányosabb helyzetben lévő csoportoknak biztosítanának adókedvezményeket. A több százmilliárdos csomagot a miniszter a tranzakciós illetékből, valamint az EU/IMF-megállapodásnak köszönhetően csökkenő kamatkiadások megtakarításaiból fedezné.

Úgy tűnik, a tranzakciós illetéket a kormány csak a bankoktól, valamint az államkincstártól tudja majd beszedni, a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) nem - ez utóbbit már Matolcsy is beismerte. (Az MNB-től beszedett pénzt pedig 2014-ben amúgy is vissza kellett volna pótolnia a kormánynak - a szerk.) Ez azt jelenti, hogy a korábban tervezett 252 milliárdos tétel helyett a kormány csak 136 milliárddal kalkulálhat, amennyiben a pénzintézetekre eső díjat nem kalibrálják újra. A 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozásának nagyobbik részét így a kamatkiadásokon megspórolt pénzek képeznék, amiből 160 milliárd forintnak kellene összejönnie.

Vágó Gábor (LMP) képviselői kérdésére hétfőn adott írásbeli válaszában Matolcsy ugyanakkor azt vázolta, hogy az IMF/EU-megállapodás jövőre a kamatkiadásokat 102 milliárd forinttal csökkenti, a többi részt az adóbeszedés hatékonyságának javulása biztosítaná. (Vagyis Matolcsy újból a NAV-tól várja, hogy büntessen többet.) A nemzetgazdasági miniszter emellett úgy számol, hogy a megállapodás hatására azonnal 50 bázisponttal csökkennek az állampapírkamatok. Ezt követően további 150 bázispontos, fokozatos csökkenést vár a tárca az állampapírhozamokban 2013 végéig.

A hvg.hu által megkérdezett elemzők körében konszenzus mutatkozik, hogy a 160 milliárdos megtakarítás elérése korántsem tűnik reálisnak. Ugyanakkor az adóbeszedés hatékonyságának a javulása erősen függ attól, hogy lesz-e több forrás az ellenőrzések számának növelésére.

Megtévesztő a kormány kommunikációja

"Nem tartom reálisnak a 160 milliárd körüli megtakarítást az állampapírok kamatának csökkenése következtében" - mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde Értékpapír elemzője. Hozzátette, hogy neki már a bankoktól várt 140 milliárdos tranzakciós illeték-bevétellel is gondja van, ebből az adóból a Concorde elemzője szerint 100-110 milliárd forintot szedhet be összesen a kormány. A kamatkiadások területén akkor lehetne a várt összeget megtakarítani, ha jelentős kamatcsökkenés következne be, ez viszont egyre kevésbé várható. Én kevés valószínűségét látom annak, hogy jövő év elejéig megszületik az IMF-megállapodás, sőt egyre nagyobb az esélye annak, hogy egyáltalán nem is lesz megállapodás - fejtette ki Samu. Szerinte a mostani hozamok megfelelnek a kormánynak, így már nem olyan égető számukra a megállapodás.

Matolcsy György bizonytalan alapokra építi a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozását

Túry Gergely

Samu szerint hozzávetőlegesen úgy számolhatunk, hogy ha van EU/IMF-megállapodás, akkor egy százalékponttal csökkenhet az állampapírok kamatszintje. Figyelembe véve az állampapírok folyamatos átárazódását, 2013-ban 50-70 milliárd forinttal kevesebb kamatot kellene az államnak fizetnie a magyar kötvényekre. Érdemes megjegyezni, hogy elvileg ugyan nem szerepel a kormány tervei között a külföldi állampapír-kibocsátás, de ha esetleg javulna a gazdasági helyzet, akkor "az IMF-sztoriról le lehet majd állni", és újra előjöhet a külföldi devizában denominált állampapír kibocsátás ötlete - tette hozzá Samu.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kamatkiadások csökkenése olyan, mint amikor az adóbeszedés hatékonyságáról beszélünk: itt mindig irreálisak az elvárások, én nem bazíroznék erre - mondta a hvg.hu megkeresésére. Éppen ellenkezőleg: a 2012-es évi átlagos kamatszint egyelőre egy százalékponttal magasabb, mint a tavalyi átlag, tehát az idén felvett adósság után fizetendő kamatkiadás 2013-ban magasabb lesz, mint amit idén fizetni kell. Ha lesz is IMF-megállapodás, annak a hatása a költségvetés kamatkiadásaira 2013-ban gyakorlatilag nem is érződik, sőt egyelőre a kamategyenleg romlásával kell számolnunk - fejtette ki.

Hosszabb távon érdemes nézni a kamatkiadások csökkenésének hatását

A kamatkiadások radikális csökkenését Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója sem tartja kifejezetten reálisnak 2013-ban. Bár úgy néz ki, hogy az elmúlt hónapokban kedvezőbbre fordult befektetői hangulatnak köszönhetően sokat lehet majd fogni a kamatkiadásokon, a 160 milliárd forintnyi megtakarítás még egy viszonylag gyors EU/IMF-megállapodást feltételezve is túl soknak tűnik - érvelt Forián Szabó, aki 2013-ra a legkedvezőbb forgatókönyv mellett is 100 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítással számol. 2-3 éves időtávon ugyanakkor már komolyabb hatása is lehetne a kamatkiadások csökkenésének, mivel ennyi idő alatt az államadósság nagyobb része átárazódna.

A kormány mindenáron megvédi a munkahelyvédelmi akciótervet

instagram/lvnte

Forián Szabó szerint most nemcsak a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozása nagy kérdés, hanem további jelentős lyukakat kellene betömni a jövő évi büdzsében. A növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok például az elmúlt hónapokban tovább erősödtek, ezért az eredeti hiánycél eléréséhez komolyabb tartalékképzésére és további intézkedésekre van szükség. Összességében Forián Szabó szerint 500 milliárd forint körüli feszültség látszik a 2013-as költségvetésben, ami miatt alaposan át kell gondolni a terveket.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szkeptikus a kamatkiadások csökkenésével, de ő, mint mondja, az IMF-megállapodás megkötésével kapcsolatban is az. Ahhoz, hogy a kamatkiadásokon 160 milliárdot lehessen fogni, jelentős mértékben le kellene mennie a kamatszintnek, aminek egyelőre szerinte nincsenek jelei.

Egy neve elhallgatását kérő elemző szerint a jövő évi költségvetés szempontjából a rövid lejáratú, 3 és 6 hónapos kincstárjegyeket érdemes figyelembe venni: ebben az esetben lehetséges egy 100 milliárdos megtakarítás. Az elemző szerint ha például a 3 hónapos diszkont kincstárjegy esetében 100 bázispontos csökkenést veszünk figyelembe, akkor éves szinten mintegy 25 milliárd forintnyi kamatkiadást spórolhatnánk meg. A hosszabb lejáratú állampapíroknál ugyanakkor komplikáltabb a hatások kiszámítása, mivel több évre is átnyúlik a kötvények lejárata.