Bár szerdán megküldte válaszlevelét a kormány az IMF-nek és az Európai Bizottságnak (EB), melyben „alternatív javaslatokként” leírták, hogy a kabinet milyen lépéseket tenne az IMF-megállapodás érdekében. Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős miniszter televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy akár már jövő héten eldőlhet, mikor jön vissza Budapestre a tárgyalódelegáció. Szűcs Tamás, az EB magyarországi képviseletének vezetője a levél megérkezését megerősítette ugyan, de jelezte, „nem két perc lesz” az anyag elemzése, és az EB a Nemzetközi Valutalappal majd csak ezután, közösen dönt arról, hogy mikor folytatódhatnak a tárgyalások.

Akarják is meg nem is

Orbánék láthatóan továbbra is kettős játékot játszanak az ügyben. Az egyik azt mondja, hogy mindenképpen, lehetőleg még idén meg kell kötni a majdnem egy éve lebegtetett nemzetközi hitelkeretről szóló megállapodást, a másik viszont azt, hogy mindez csak jövőre válik lehetségessé, mivel csak akkor hajlandó a megállapodásra ha az (az azóta már kiderült: nem is létező) „IMF-listán” szereplő tételek kikerülnek a megegyezési feltételek közül.

Karnok Csaba

Varga Mihály szerdán arról beszélt, hogy a kormány „csak olyan intézkedéseket támogat, amelyek nem érintik közvetlenül az embereket, és illeszkednek az elmúlt két év gazdaságpolitikai gyakorlatához”. A Brüsszelbe küldött levél tartalmával kapcsolatban eddig csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány álláspontja szerint tartható a jövő évi költségvetésben tervezett makropálya – amit viszont az EB és egy, a héten megjelent Equilor prognózis is túlzó várakozásnak minősített.

Duronelly Péter a héten egy háttérbeszélgetésen kimondta: Magyarország mély recesszióban van. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta : a második negyedév GDP-adata szerint 1,3 százalékos a gazdasági visszaesés, de ha csak a hazai felhasználást tekintjük, belföldön 3,3 százalékos a recesszió, amit csak a kétszázalékos exportnövekedés szépít mínusz 1,3 százalékra.

Fideszes vezetők a jelek szerint meglehetősen feszültek az IMF-tárgyalás kimenetele miatt. A hvg.hu-nak többen is arról beszéltek, hogy a kormány tárgyalási stratégiáját most alapvetően a harmadik negyedéves GDP-adat fogja meghatározni, ami leginkább akkor lehet reményteli, ha a kecskeméti Mercedes-gyár adatai végre valóban látványosan felfelé kezdik húzni a gazdasági mutatót. Az elbizonytalanodást jelzi az is, hogy Varga a fogyasztás felpörgésének okát firtató egyik kérdésre úgy reagált, hogy "előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előbb-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni". "Attól, hogy valaki két évig nem vesz meg valamit, mégiscsak eljön az az idő, amikor lehet, hogy ezt meg kell tennie. Azt gondolom, hogy az emberek két évig a válság okozta sokk és bizonytalanság miatt kivártak, de 2013-ban ez már változhat" – mondta Varga Mihály.

Londonban, mindent mérlegre téve a Bank of America - Merrill Lynch bankcsoport globális piacelemzői pénteken úgy vélekedtek, hogy a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos "viszonylag békülékeny álláspontja" és a gyenge reálgazdasági helyzet lehetőséget teremt egy újabb kamatcsökkentésre. A prognózis szerint az MNB-alapkamat a jelenlegi 6,75 százalékról az idei év végére 6 százalékig csökkenhet. A Reuters által megkérdezett elemzők viszont pont az ellenkezőjét várják.

Álló helyzetben az állásteremtés

Túry Gergely

A gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges állásteremtés és foglalkoztatottsági mutatók javulásának azonban alig van nyoma. Azok az elképzelések, melyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly év végén a Magyar Növekedési Tervben (MNT) felvázolt, és melyben bemutatta, hogy az egyes régiókban és szektorokban mely gyárak, vállalkozások működnek sikeresen, és azokat hogyan, mivel lehet megerősíteni, semmilyen adatból nem köszön vissza. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója arra hívta el a figyelmet, hogy a közmunkások nélkül a mutatók egyre romló foglalkoztatási helyzetről vallanak.

Köllő János is hasonló eredményre jutott lapunknak adott interjújában, melyben azt is megfogalmazta, hogy éppen az ellenkezője volna a célok érdekében ésszerű annak, amit a kormány a foglalkoztatáspolitikában csinál. A növekedéshez támogatni kellene a bevándorlást és a felsőoktatásban való részvételt – mondta az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási igazgatója, aki a finn, a holland, az ír, a spanyol, az olasz és a bolgár foglalkoztatás-növekedési tendenciákra utalt. „A hosszabb távú növekedésnek három fontos forrása volt. Az egyik az iskolázottsági szerkezet javulása: az, hogy gyors ütemben tolódik el a munkaerő-összetétel a diplomások felé, akik könnyebben találnak munkát (…) A második az idősebb generációk javuló munkavállalása (…) A harmadik a bevándorlás: Olaszországban 66, Írországban 57,  Spanyolországban 47 százalékban, sőt még Finnországban is közel 20 százalékban a migrációnak köszönhetően nőtt a foglalkoztatás 1998 és 2008 között” – mondta Köllő János. Szerinte a magyar kormányzat közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi terve drága, és a probléma megoldását sem szolgálja.

Pörgetni kéne, ennyi az egész!

A mostani helyzetből a kiutat a gazdaság felpörgetése jelentheti, amihez viszont elengedhetetlenül szükséges az olcsóbb hitelezés beindítása. E nélkül nem lesz gyors kilábalás, de ha a kormány azt szeretné, hogy legyen olcsó hitel és pörögjön a gazdaság, akkor tudnia kellene, hogy ahhoz nem az állami bankokon, erőszakosan lecsökkentett alapkamaton, vagy magyar Quantitative Easingen keresztül vezet az út, hanem a jogi rendszer nagymértékű reformján – írta saját blogján a héten Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint amíg a jogos követeléseket, szerződéses kötelezettségeket nem lehet villámgyorsan, problémamentesen és olcsón érvényesíteni, addig a hazai gazdasági fejlődés jóval alacsonyabb lesz, mint lehetne. Zsiday az amerikai jelzáloghitelezést hozta fel példaként.

Bemutatta, hogy a magyarországi hitelezés azért nem működik, mert az USA-ban jelenleg 3,6 százalékos kamattal lehet felvenni 30 éves rögzített kamatozású jelzáloghitelt, ami még egy százalékponttal sem több annál a hozamnál, amit az amerikai államnak kell fizetnie a befektetőknek egy ugyanannyi időre kapott kölcsönért. Nálunk azonban a forintalapú jelzáloghitelek kamatai 12 százalék körül járnak, ami 5 százalékponttal magasabb az állampapírhozamoknál.

A kormány helyzetét és mozgásterét azonban a racionalizálás és a meglévő készleteinek hatékonyabb felhasználása is könnyítheti. Ez állhat amögött a törvényjavaslat mögött, amivel a magán-nyugdíjpénzári vagyon államosításából még felhasználatlan összegeket – melyeket törvény szerint csak adósságcsökkentésre lehet fordítani – dobra veretné a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) publikált adatai szerint június végén több mint 654 milliárd forint értékben voltak az alapban különböző értékpapírok (részvények, befektetési jegyek, magyar és külföldi állampapírok), devizaeszközök, jelzáloglevelek és vállalati kötvények. A jogszabálytervezet lehetőséget teremt arra, hogy az államadósság-kezelő térítésmentesen átadjon eszközöket az MNV-nek. Ennek például a nyugdíjreform alapban lévő, több mint 2 százaléknyi Mol-részvények esetében lehet értelme – mondta a hvg.hu-nak egy költségvetési szakértő.

Bezárják, elküldik

Noha a kormány gazdaságélénkítő mechanizmusának olajozása az indoka, kevesen értik, miért fejezi be a működését az ITDH szeptember végén. Az egykor szebb napokat is megélt, közel két évtizedes állami befektetés-ösztönző szervezet felszámolása és beolvasztása kevésbé szakmai, inkább politikai indíttatású döntésnek tűnik. Az ITDH bukásának hátterében ugyanis leginkább a 2010-es kormányváltás utáni NGM-NFM menedzsmentcsörte állhat. Az elmúlt több mint másfél évre a hivatalos indoklás miatt csak azért volt szükség, mert a szervezet számos, folyamatban lévő ügyét még le kellett zárnia. Az ITDH-s szakemberek és ügyek egy része a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban (HITA), egy másik része a Regionális Fejlesztési Holdingba (RFH) került át. Az utolsó 12 dolgozóból öt embert vettek csak át valamelyik utódszervezetbe.

Októbertől a Magyar Energia Hivatal is kevesebbé válik, miután távozik a hivatalból Grabner Péter. A 11 év után, az elnökhelyettesi székből felálló szakember „saját nevelésű” mintahivatalnok volt, aki viszont a 2010 után kialakított új hivatali garnitúrához, mely a beosztáshoz rendelt döntési és felelősségi kompetenciák helyett a végrehajtást és megfelelést preferálja, egyre kevésbé passzolt.

Dominókat borít az állami mobilcég

A héten az üzleti életben a legnagyobb pofont a negyedik, állami tulajdonú mobilcég (MPVI) kapta, miután a korábban a bíróság elsőfokú döntésében megtiltott frekvencia használatba vétele után hétfőn, az NMHH e témájú, frekvencia-árverést lezáró végzését is megsemmisítette. A Fővárosi Törvényszék ítélete most kimondja: a MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. A médiahatóságnak tehát újra ki kell írnia a pályázatot, ami a már beszedett 31 milliárd forint visszafizetésén, és azon túl, hogy  a negyedik mobilszolgáltató idei megjelenéséből már biztosan nem lesz semmi, több problémát is felvet.

Azt például, hogy mi lesz a Vodafone által nyert, és már használatba vett, infrastruktúrával beépített, és erre a többletre alapozott reklámkampányával, „lehet-e kötelezni a Vodafone-t arra, hogy az egyébként a maga részéről szabályosan elnyert frekvenciákat visszaadja, és ha igen, akkor annak milyen kompenzáció lesz az ára" – mondta a hvg.hu-nak egy illetékes. A Magyar Telekom pénteken azt közölte: szerintük nekik visszajár a már befizetett, de még nem használt frekvenciákért 11 milliárd forint.