Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A bíróság elsőfokú döntésében megtiltotta, hogy használatába vegye a cég azokat a frekvenciákat, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság árverésén nyert el év elején. A frekvencia-árverés végeredményét a piacon lévő mobilszolgáltatók támadták meg.
Az új piaci szereplőnek az eredeti pályázati kiírás szerint 2012. december 31-ig kell megindítania saját szolgáltatását Budapesten, ágazati szakértők azonban úgy vélekednek: a késlekedés miatt nem nagy a valószínűsége annak, hogy a társaság év végéig ki tudja építeni az ehhez szükséges hálózatot.
A céget alapító konzorcium a mobilszolgáltatáshoz elnyert blokkokért nettó 10 milliárd forintot fizetett. A hálózat kiépítése további tízmilliárdokba kerül, így a tulajdonosoknak várhatóan hamarosan újabb tőkeemelést kell végrehajtaniuk.
Az MPVI Zrt. tulajdonosai egy júniusi közgyűlésen döntöttek a negyedik mobilcég 14,1 milliárd forintos alaptőke-emeléséről. Az emelés nem készpénzben, hanem vagyoni értékű jogok átadásával valósult meg.
A társaság tulajdonosai, a Magyar Posta (10 százalék), a Magyar Villamos Művek (45 százalék) és az MFB Invest (45 százalék) a részesedések arányában juttatott vagyoni jogokat a negyedik mobilszolgáltatónak: a posta például azt, hogy a logisztikai járművein hirdethet az MPVI, a postákon pedig előfizetőket gyűjthet. A másik két cég frekvenciahasználati jogokat adott át.
A hétfői bírósági tárgyaláson első rendű felperesként a Magyar Telekom, másodrendűként a Telenor, míg harmadrendűként a Vodafon szerepelt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, mint alperessel szemben. Az alperes oldalán beavatkozott a perbe az MPVI, és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest Zrt is.
A tárgyalás egyik vitapontja, a negyedik szolgáltató frekvenciahasználatának felfüggesztése volt, emiatt nem láthat hozzá vállalt kötelezettsége teljesítéséhez - hangoztatta az NMHH képviselője.
A másik vitapont a Magyar Telekom javaslata volt, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A vitatott jogi helyzetet nem ismertette a cég jogi képviselője, de az NMHH képviselője tiltakozott az előzetes döntéshozatal ellen, mert az több mint egy évvel halasztaná el az ügy lezárását. Mohai György bíró erre reagálva közölte: ha szükséges az előzetes döntéshozatal, azt nem befolyásolhatja az időigény.
Az NMHH képviselője többször is úgy nyilatkozott, hogy a meglévő három piaci szereplő között nincs verseny, ezért szükséges a negyedik - állami - szereplő a piacon.
A felek vitatták a belföldi roaming kötelezettséget, vagyis azt, hogy az új szolgáltatót kiszolgálják a meglévő cégek saját hálózatukkal. Ezt a pályázatban vállalniuk kellett, de a Magyar Telekom csak jogfenntartással tette ezt. Véleményük szerint erre külön kellene szerződni.
