IMF-ügy: megállapodás csak végső esetben

Kettős játékot játszik a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal: azt mondja, mindenképpen szeretné megkötni a tavaly novemberben kért nemzetközi hitelkeretről szóló megállapodást, ugyanakkor mindent megtesz, hogy ez ne sikerüljön, legalábbis még ne. A közeledés-visszatáncolás logikáját követve az elmúlt napokban ismét bizonytalan lett, hogy a kormány meg akar-e állapodni: korábban a tárgyalások őszi lezárásáról volt szó, ma viszont már elképzelhető az is, hogy a jövő évre csúszik a megállapodás, ha lesz egyáltalán.

Múlt héten Orbán Viktor még arról beszélt a parlamentben, hogy kell és lesz is IMF-megállapodás. Azelőtt pedig a miniszterelnök egy hamis IMF-követeléslista alapján az ellenkezőjét jelentette be: hogy nem kell az IMF-hitel olyan feltételekkel, amit a nemzetközi szervezetek támasztottak.

Most épp a visszatáncolás szakaszában tart az IMF-ügy. Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter hétfőn bejelentette, hogy a kormány legkésőbb szerdáig levelet küld a nemzetközi szervezeteknek, és alternatív feltételeket javasol ahhoz az „IMF-listához” képest, amelyben a Valutaalap és az EU például a nyugdíjak csökkentését kérte (nem kérte). Konkrét részleteket nem árult el a kormány javaslatairól, de azt mondta például, a kormány megtartja a 2013-as költségvetésben tevezett makropályát, vagyis ragaszkodik ahhoz az 1,6 százalékos jövő évi növekedési várakozáshoz, amit az Európai Bizottság túlzottnak tart. Így azonban nehezen képzelhető el, hogy a nemzetközi szervezetek és a kormány közös nevezőt találhat.

Kényes játszma

Az mindenképp pozitívum, hogy a Fidesz-KDNP frakció elhalasztja a szavazást a költségvetési módosítókról, ugyanakkor a valós és a kommunikált szándékok közötti feszültségek továbbra is megvannak – mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde elemzője, aki szerint jelenleg nagyobb az esélye, hogy nem lesz megállapodás. Ahogy Varga Mihály is említette, a piacok optimisták, amíg ez így marad, az Állami Adósság-kezelő Központ jelentős finanszírozási tartalékot tud felszívni.

Az IMF-tárgyalások aktuális állása a nyilatkozatok követése helyett könnyebben megítélhető az aktuális állampapírpiaci helyzetből: amikor romlik a helyzet (és esetleg besül egy-két államkötvény kibocsátás, mint tavaly novemberben), akkor a kormány tárgyalóasztalhoz ül, amikor viszont jobb, akkor kevésbé áll érdekében – mondta a hvg.hu-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. A szakértő szerint a kormány kényes kommunikációs játszmát játszik, amelyben nem akar eljutni a megállapodásig, ugyanakkor nem is táncolhat tőle túl messzire, ez ugyanis negatív piaci reakciót szülne. Ebben a játékban csak akkor lehet megállapodás, ha a kormánynak nem lesz már más lehetősége. Azonban, ha lesz is megállaodás, nem fog gyorsan menni – vélekedett Árokszállási Zoltán.  

Az IMF és az Európai Bizottság delegációja Budapesten

Stiller Ákos

Most ugyanis a kormánynak kedvező hangulat uralkodik a piacon. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Federal Reserve válságkezelő döntéseinek köszönhetően ugyanis nagyon sok olcsó pénz keresi a helyét a világban, aminek a haszonélvezője lehet a magyar állampapírpiac is. A magyar hozamok ráadásul elég magasak a kockázatokhoz képest, így az ország most vonzó a befektetőknek. Nem tudni, meddig fog kitartani a jó hangulat, de az is lehet, hogy akár hónapokig, fél évig. Hiszen a Fed előző, 2010-ben bejelentett monetáris élénkítését követően több mint fél évig szárnyaltak a piacok – mondta az Erste Bank elemzője.

Ezek lehetnek a problémák

A szakértő szerint a jövő évi költségvetésben körülbelül 2 százalékpontos GDP-arányos elcsúszás lehet a jelenlegi tervek  alapján, ami nagyjából 5-600 milliárd forint. Ez azonban azt jelenti, hogy a költségvetési hiány jövőre durván 4 százalék lenne, ha a kormány nem tenne kiigazító lépéseket. Bár sok pénzről van szó, ez messze nem olyan súlyos elcsúszás, mint például 2006-ban, amikor a hiány meghaladta a  9 százalékot.

Szemmel láthatóan a jegybank bevonása a tranzakciós illeték hatálya alá lekerült napirendről, így az azzal kapcsolatos uniós eljárást megelőzi a kormány, az EU pedig Samu János szerint a munkahelyvédelmi program irányát jónak tartja. Így azt nem fogják bántani, ha a kormány megtalálja az ellentételezést. Ami szerinte biztos, hogy problémaforrás lesz, az a többszáz milliárd forintos költségvetési hiány, az szja sorsa, a központi költségvetési intézményekben dolgozó alkalmazottak létszáma, illetve a Költségvetési Tanács jogköre.  (Ez utóbbiban már látszik elmozdulás.)

Drágán finanszírozzuk magunkat

Az Erste Bank elemzője szerint azt ugyanakkor látni kell, hogy a kormány gazdaságpolitikája kétséges: gazdasági növekedés nincs, magas az államadósság, és magas az infláció. Árokszállási Zoltán szerint a kormánynak mindenképpen a növekedéssel kellene valamit kezdenie, ugyanis a potenciális növekedésünk körülbelül 0,5-1 százalék, szemben például a válság előtti 2-3 százalélos potenciális ütemmel.

Ehhez az összképhez érdemes hozzátenni, hogy a kormány ráadásul nagyon drágán finanszírozza az államadósságot idén. Az állampapírok év közben 7-8 százalékos hozammal keltek el, de volt hogy megközelítették a 10 százalékot is. Az elmúlt időszakban a pozitív hangulatnak köszönhetően 6,5-7 százalék között járnak a hozamok. Az IMF-hitel kamata viszont még ehhez képest valahol a 3 százalékos kamat környékén lenne az elemzők szerint.