Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A döntés értelmében a bankoknak 2015 helyett 2019-ig kell fokozatosan emelni az úgynevezett likviditási rátát (liquidity coverage ratio - LCR), és 2015-ben az előírt tartaléknak csak a 60 százalékával kell rendelkezniük. Emellett a likviditási tartalékba beszámíthatóak a gyorsan pénzzé tehető állami és vállalati kötvényeken kívül a jelzálogpapírok, sőt, bizonyos feltételekkel akár még részvények is.
A bázeli bizottságot az késztette erre a döntésre, hogy a likviditási előírások szigorítása ne vesse vissza a bankok hitelezési képességét, és ezáltal a gazdasági növekedés kibontakozását.
A G20-as országok állam- és kormányfői 2010 novemberében hagyták jóvá a szigorúbb banki tőke- és likviditási követelményeket előíró Bázel III szabályozás bevezetését. Az új előírások szerint a bankok kötelező tőketartalék-rátája 2,5 százalékról 7 százalékra emelkedik, de egyes rendszerkockázati jelentőségű bankoknak még ennél is magasabb tőketartalékkal kell működniük.
A Bázel III ezenkívül a banki mérlegek méretére, illetve a likviditási helyzetre nézve is új előírásokat fogalmazott meg, és a bankokat az eddiginél több likvid eszköz tartására kötelezik.
A korábbinál szigorúbb tőkemegfelelési mutatók elvileg 2013 eleje óta élnek.
