Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Szeszes és energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt és újságot is árulhatnak majd a nemzeti dohányboltok - döntött a parlament hétfőn.
A jogszabály-módosítás alapján az engedéllyel rendelkezők július 1-je helyett már május 1-jén megnyithatják dohányboltjukat annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék azt. Ezt azonban be kell jelenteni a vámhatóságnak. Azok a kiskereskedők pedig, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, két héttel tovább, július 16-áig értékesíthetik megmaradt készletüket.
E két változtatást az ellátás biztonságával és a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyásával indokolta az előterjesztő, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. A törvénymódosítás emellett visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedőknek a dohányárusítást befejező kiskereskedők megmaradt árukészletére.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek hétfőn azt mondta: a trafikrendszer hosszú távú működőképessége teszi szükségessé, hogy cigarettán és szerencsejáték-termékeken kívül más árucikkeket is forgalmazhassanak a dohányboltok.
Elmondta, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt kereste meg a kormányt azzal, hogy bővítsék a dohányboltokban árusítható termékek körét, mert több szakmabeli szervezet is jelezte, ha a trafikok csak dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket forgalmazhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat.
A termékkör bővítéséről most 228 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett döntött a Ház. A kormánypártiak igennel, az MSZP-frakció tagjai és a függetlenek többsége nemmel voksolt, a jobbikosok tartózkodtak.
Az Országgyűlés tavaly szeptemberben határozott úgy, hogy 2013 júliusától állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafikokban a dohánytermékeken kívül eredetileg mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben bővítette az árusítható termékek körét, engedélyezve, hogy lottót és sorsjegyeket kínáljanak.
A trafiktörvény rendelkezései alapján a kétezer lakosúnál kisebb településeken legfeljebb egy, a népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet üzemeltetni úgy, hogy kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
A mindössze két hete benyújtott törvényjavaslatról azért szavazhatott hétfőn az Országgyűlés, mert a képviselők az egyetlen módosító javaslatot nem támogatták. Ezt szocialista képviselők nyújtották be, azt kezdeményezve, hogy a termékkör bővítésével együtt a nemzeti dohányboltokat nemzeti vegyesboltnak nevezzék át, és ott akár péksüteményt, tejet és tejtermékeket, húst és húskészítményeket, étolajat, zsírt, cukrot, mézet, levesporokat és tésztát is árulhassanak a kereskedők.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.