Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Hiába emelkedett jogerőre a gázügyben hozott bírósági ítélet, ez már nem oszt, nem szoroz a szolgáltatók számára. Az Orbán-kormány egy hét alatt elvette az energiahivatal és a közigazgatási bíróság illetékességét, újrarajzolta a képletet meghatározó hatóságot, és kibővítette a rezsidíjcsökkentésben érintett közszolgáltatások körét.

"A bíróság döntése botrányos. Maga a botrány" – mondta hétfőn Orbán Viktor a napirend előtti felszólalásában, azt követően, hogy múlt pénteken a Fővárosi Törvényszék közigazgatási bírósága a gázszolgáltatóknak adott igazat a Magyar Energia Hivatallal (MEH) szemben a rendszerhasználati díjakat meghatározó rendelete miatt indított bírósági felülvizsgálatban. A szolgáltatók szerint sértette a jogszabályokat, hogy több tételt (tranzakciós illeték, közműadót, Robin Hood-adó emelése) nem érvényesíthettek a díjaikban, és hogy ezzel kapcsolatban a hivatal megsértette az eljárási rendet is.

Hogy ez a döntés mennyire belekavart a kormány rezsicsökkentési politikájába, azt jelzi, hogy a kormány még múlt pénteken előterjesztést nyújtott be a közigazgatási bíróság illetékességének a megszüntetésére, illetve a rezsidíjcsökkentés törvénybe foglalására.

Ez azonban a kormányerőknek nem volt elég: szerdán részleteiben is ismertté vált az a javaslat, amely a tízszázalékos csökkentést a víz- és csatorna-, valamint a szemétdíjakra is kiterjesztené, az árakat pedig a szemétdíj esetében jövő január elsejéig, a víz- és csatornadíj esetében pedig az önkormányzati választások utánig befagyasztaná. A javaslat benyújtója, Németh Szilárd (Fidesz), a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője a bírósági eljárásból okulva azt is kikötötte, hogy a víziközművek esetén a különadókat (közműadó, tranzakciós illeték) a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra.

Orbán: A milliárdokat kereső cégek ma összefogtak a magyar családok ellen
©

A héten konkretizálódott Orbán fenyegetése: ha a bíróság engedélyezi az inkriminált díjtételek elszámolhatóságát, akkor tíz százalék helyett tizenöt százalékos csökkentést érvényesítenek. A fenyegetés és az ítélet kiüresítése nem maradt hatástalan: a felek megegyezését követően az ítélet csütörtökön automatikusan jogerőre emelkedett. Az energiahivatal immár az új játékszabályok szerint járhat el, miután az a folyamatban lévő ügyekre is érvényes lesz a jogszabálymódosítás – hacsak az Alkotmánybíróság előtt el nem bukik a köztársasági elnök aláírására is váró törvény.

Milyen ítélet hozta ki Orbánt a sodrából?

A gáz- és áramszolgáltatók január végén azért fordultak közigazgatási bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) nem vette be a tranzakciós illetéket, a közműadót és a Robin Hood-adó emelését az indokolt tőke- és működési költségek közé. Ezek azok a tételek, melyek elismerten emelik a szolgáltatók költségeit, és amiket továbbháríthatnak a fogyasztókra. A szolgáltatók az eljárást formálisan is támadták, mivel a rendeletalkotást szakmai egyeztetéseknek kell megelőznie, amire három hónapot biztosít a törvény. Márpedig a Magyar Energia Hivatal az ügyben egyetlen nap alatt döntött.

Ezek a kifogások korábban sem voltak ismeretlenek a kormány előtt: még Fónagy János, az energiaárakért felelős nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára is elismerte a bírósági ügy kezdetén adott nyilatkozatában, hogy a rezsicsökkentésről szóló kormányzati döntést nem előzték meg alapos elemzések. A közigazgatási bíróság elsőfokú ítélete erre hivatkozva adott igazat a szolgáltatóknak.

Egy bírósági forrás arra hívta fel a figyelmünket, hogy az elsőfokú ítélet először is arra kötelezte a MEH-et, hogy folytassa le a szakszerű vizsgálatot és egyeztessen az ágazati szereplőkkel, majd ezt követően döntsön. Ha ezután is úgy gondolják a szolgáltatók, hogy az eredmény rájuk nézve aggályos, akkor jöhet a panaszok tételes felülvizsgálata.

Az ítélet tehát ennyit mondott ki. A rezsicsökkentés érvényben maradt, és azt még csak egy jogerős ítélet sem annulálhatta volna, amíg nem készül el az új szabályzó. Azzal, hogy az ítélet jogerőssé vált, megnyílt az út az energiahivatal vizsgálata előtt. De mivel az inkriminált tételeket az újonnan elfogadott tövénymódosítás miatt a szolgáltatók nem háríthatják át – az energiahivatal vizsgálata értelmetlenné vált.

Elharapott féligazságok

A miniszterelnök hétfői parlamenti fenyegetőzése hemzsegett a féligazságoktól. Orbán például azt mondta, hogy az energiacégek több mint 31 milliárd forint haszonra tettek szert, de azt nem tette hozzá, hogy ennek több mint kétharmadával az állami áramcég, az MVM gazdagodott. Azt sem említette meg a kormányfő, hogy a lakossági gáz- és áramár megállapítására korábban is a kormány volt jogosult, és hogy a hatósági árazás következményeként a 2010-ben bevezetett rezsistop, majd a mostani rezsicsökkentés az áramszolgáltatóknak nettó veszteséges üzemet okoz, amit a szabadpiaci tevékenységükből ellentételeznek. A parlamenti felszólalásból az is hiányzott, hogy e „gátlástalan és telhetetlen” vállalatok a 45 forintos egységnyi lakossági áramárból alig két forintért dolgoznak, miközben az állam járulékok és adók formájában annak több mint ötszörösét szedi be. Az is féligazság, hogy az átlagkeresetre vetítve arányaiban a magyar rezsi a legmagasabb az Európai Unióban. Míg az ár alapját a piac, illetve nemzetközi szállítói szerződések határozzák meg („az árak nyugatiak”), ezzel szemben a jövedelmek messze az uniós átlag alatt vannak („a keresetek keletiek”). Orbánnak volt már hasonló kirohanása, legutóbb az e-útdíj tender megbukását követően produkált hasonlót. Akkor azt mondta: "Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő!". Pedig akkor is a saját hivatala szegte meg az egyeztetésre és a költségelszámolásra vonatkozó hatályos jogszabályokat.

Ágyúkkal verébre

A kormány ügybuzgalmát nézve, vagyis azt, hogy még parlamenti vitanapot is rendeztek az ügyben, erősen úgy tűnik, hogy Orbán ágyúval ment verébre. Még aznap, ahogy a bírósági ítélet megszületett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több új törvényjavaslatot is beterjesztett. A gáztörvény és a villamosenergia-törvény sürgősséggel benyújtott módosításába szinte kivétel nélkül csak olyan passzusok kerültek be, melyek a bírósági döntést kiüresítik.

Kerek-perec bekerült a jogszabálytervezetbe, hogy a tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közműadót az energiaszolgáltatók „a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be”. Azzal, hogy ez törvényi szintre emelkedett, az intézkedés csak az Alkotmánybíróság előtt támadható, a közigazgatási bíróság pedig ezeknek a tételeknek a jogszerűségét nem is vizsgálhatja.

A sebtében benyújtott módosítóba csúszott egy kis hiba: a szöveg általánosan fogalmazva „engedélyes”-ről, illetve „törvény szerinti engedélyes”-ről ír azzal kapcsolatban, hogy nekik nincs lehetőségük áthárítani a különböző díjakat a fogyasztókra. A megfogalmazással az a gond, hogy van tározói-, szállítói-, átviteli-, egyetemes-, valamint termelői-, és szabadkereskedelmi engedélyes szolgáltató a gáz-, illetve az áramszektorban. A parlament által elfogadott törvényjavaslat ebben a formában viszont azt is jelentheti, hogy az állam a szabadpiaci fogyasztókra sem engedi átterhelni ezeket a költségeket, ami lehetetlen helyzetet teremthet.

Új névjegytábla biztosan lesz
©

Szuperfelügyelet: a neve más

Az NFM egy másik módosítóban „szuper-energiafelügyelet” létrehozását is javasolta. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megkapja a már eddig is a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes földgáz, villamos energia és távhő, valamint a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást. És ehhez még hozzácsapták a szemétdíj-szabályozás előkészítő feladatait is.

Azzal, hogy a parlament csütörtökön ezt is megszavazta, a MEKH rendeletalkotási jogot is kap, és hivatalosan az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Mindkét paraméter a korábbi energiahivataloknak is régi óhaja volt. A hivatalvezetőt hét évre nevezik ki, és öt alelnöke is lehet, akikről saját hatáskörben dönthet. De hogy ez mennyire jelent majd valódi függetlenséget, a gyakorlatban dől el. Ha a jelenlegi hivatalvezető, Horváth Péter viszi tovább az ügyeket, akkor valóban nem többről, mint névtáblacseréről van szó: a Fidesz szolnoki vonalához tartozó Horváth adta ki a bíróság előtt első fokon megbukott rendszerhasználati rendeletet, tavaly pedig az az utolsó középvezető is elhagyta a házat, akit még 2010 előtt neveztek ki.

Az atom megúszta

A hvg.hu információi szerint az érintettek ellenállásán múlt, hogy az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nem került be a szuperfelügyelet ernyője alá, amikor a téma az év elején legutóbb felmerült. Forrásunk szerint az éppen Vietnamban vendégeskedő Kovács Pál klíma-és energiaügyért felelős államtitkárt telefonon utasították itthonról, hogy sürgősen vegyék ki az atomenergia-hivatalt a beolvasztásra váró intézmények közül. Úgy tudjuk, Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója nyilvános kirohanása is kellett hozzá, aki a hivatal függetlenségének felszámolását szakmai értelemben és a nemzetközi standardok szerint is őrültségnek titulálta.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Véget ér a Renault Twingo pályafutása

Véget ér a Renault Twingo pályafutása

Több mint 340 halálos ítéletet hajtanak végre Irakban

Több mint 340 halálos ítéletet hajtanak végre Irakban

Már ma bejelenthetik Dárdai Pál visszatérését a Hertha felnőtt csapatához

Már ma bejelenthetik Dárdai Pál visszatérését a Hertha felnőtt csapatához