"A bíróság döntése botrányos. Maga a botrány" – mondta hétfőn Orbán Viktor a napirend előtti felszólalásában, azt követően, hogy múlt pénteken a Fővárosi Törvényszék közigazgatási bírósága a gázszolgáltatóknak adott igazat a Magyar Energia Hivatallal (MEH) szemben a rendszerhasználati díjakat meghatározó rendelete miatt indított bírósági felülvizsgálatban. A szolgáltatók szerint sértette a jogszabályokat, hogy több tételt (tranzakciós illeték, közműadót, Robin Hood-adó emelése) nem érvényesíthettek a díjaikban, és hogy ezzel kapcsolatban a hivatal megsértette az eljárási rendet is.

Hogy ez a döntés mennyire belekavart a kormány rezsicsökkentési politikájába, azt jelzi, hogy a kormány még múlt pénteken előterjesztést nyújtott be a közigazgatási bíróság illetékességének a megszüntetésére, illetve a rezsidíjcsökkentés törvénybe foglalására.

Ez azonban a kormányerőknek nem volt elég: szerdán részleteiben is ismertté vált az a javaslat, amely a tízszázalékos csökkentést a víz- és csatorna-, valamint a szemétdíjakra is kiterjesztené, az árakat pedig a szemétdíj esetében jövő január elsejéig, a víz- és csatornadíj esetében pedig az önkormányzati választások utánig befagyasztaná. A javaslat benyújtója, Németh Szilárd (Fidesz), a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője a bírósági eljárásból okulva azt is kikötötte, hogy a víziközművek esetén a különadókat (közműadó, tranzakciós illeték) a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra.

Orbán: A milliárdokat kereső cégek ma összefogtak a magyar családok ellen

Túry Gergely

A héten konkretizálódott Orbán fenyegetése: ha a bíróság engedélyezi az inkriminált díjtételek elszámolhatóságát, akkor tíz százalék helyett tizenöt százalékos csökkentést érvényesítenek. A fenyegetés és az ítélet kiüresítése nem maradt hatástalan: a felek megegyezését követően az ítélet csütörtökön automatikusan jogerőre emelkedett. Az energiahivatal immár az új játékszabályok szerint járhat el, miután az a folyamatban lévő ügyekre is érvényes lesz a jogszabálymódosítás – hacsak az Alkotmánybíróság előtt el nem bukik a köztársasági elnök aláírására is váró törvény.

Milyen ítélet hozta ki Orbánt a sodrából?

A gáz- és áramszolgáltatók január végén azért fordultak közigazgatási bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) nem vette be a tranzakciós illetéket, a közműadót és a Robin Hood-adó emelését az indokolt tőke- és működési költségek közé. Ezek azok a tételek, melyek elismerten emelik a szolgáltatók költségeit, és amiket továbbháríthatnak a fogyasztókra. A szolgáltatók az eljárást formálisan is támadták, mivel a rendeletalkotást szakmai egyeztetéseknek kell megelőznie, amire három hónapot biztosít a törvény. Márpedig a Magyar Energia Hivatal az ügyben egyetlen nap alatt döntött.

Ezek a kifogások korábban sem voltak ismeretlenek a kormány előtt: még Fónagy János, az energiaárakért felelős nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára is elismerte a bírósági ügy kezdetén adott nyilatkozatában, hogy a rezsicsökkentésről szóló kormányzati döntést nem előzték meg alapos elemzések. A közigazgatási bíróság elsőfokú ítélete erre hivatkozva adott igazat a szolgáltatóknak.

Egy bírósági forrás arra hívta fel a figyelmünket, hogy az elsőfokú ítélet először is arra kötelezte a MEH-et, hogy folytassa le a szakszerű vizsgálatot és egyeztessen az ágazati szereplőkkel, majd ezt követően döntsön. Ha ezután is úgy gondolják a szolgáltatók, hogy az eredmény rájuk nézve aggályos, akkor jöhet a panaszok tételes felülvizsgálata.

Az ítélet tehát ennyit mondott ki. A rezsicsökkentés érvényben maradt, és azt még csak egy jogerős ítélet sem annulálhatta volna, amíg nem készül el az új szabályzó. Azzal, hogy az ítélet jogerőssé vált, megnyílt az út az energiahivatal vizsgálata előtt. De mivel az inkriminált tételeket az újonnan elfogadott tövénymódosítás miatt a szolgáltatók nem háríthatják át – az energiahivatal vizsgálata értelmetlenné vált.

Ágyúkkal verébre

A kormány ügybuzgalmát nézve, vagyis azt, hogy még parlamenti vitanapot is rendeztek az ügyben, erősen úgy tűnik, hogy Orbán ágyúval ment verébre. Még aznap, ahogy a bírósági ítélet megszületett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több új törvényjavaslatot is beterjesztett. A gáztörvény és a villamosenergia-törvény sürgősséggel benyújtott módosításába szinte kivétel nélkül csak olyan passzusok kerültek be, melyek a bírósági döntést kiüresítik.

Kerek-perec bekerült a jogszabálytervezetbe, hogy a tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közműadót az energiaszolgáltatók „a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be”. Azzal, hogy ez törvényi szintre emelkedett, az intézkedés csak az Alkotmánybíróság előtt támadható, a közigazgatási bíróság pedig ezeknek a tételeknek a jogszerűségét nem is vizsgálhatja.

A sebtében benyújtott módosítóba csúszott egy kis hiba: a szöveg általánosan fogalmazva „engedélyes”-ről, illetve „törvény szerinti engedélyes”-ről ír azzal kapcsolatban, hogy nekik nincs lehetőségük áthárítani a különböző díjakat a fogyasztókra. A megfogalmazással az a gond, hogy van tározói-, szállítói-, átviteli-, egyetemes-, valamint termelői-, és szabadkereskedelmi engedélyes szolgáltató a gáz-, illetve az áramszektorban. A parlament által elfogadott törvényjavaslat ebben a formában viszont azt is jelentheti, hogy az állam a szabadpiaci fogyasztókra sem engedi átterhelni ezeket a költségeket, ami lehetetlen helyzetet teremthet.

Új névjegytábla biztosan lesz

m

Szuperfelügyelet: a neve más

Az NFM egy másik módosítóban „szuper-energiafelügyelet” létrehozását is javasolta. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megkapja a már eddig is a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes földgáz, villamos energia és távhő, valamint a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást. És ehhez még hozzácsapták a szemétdíj-szabályozás előkészítő feladatait is.

Azzal, hogy a parlament csütörtökön ezt is megszavazta, a MEKH rendeletalkotási jogot is kap, és hivatalosan az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Mindkét paraméter a korábbi energiahivataloknak is régi óhaja volt. A hivatalvezetőt hét évre nevezik ki, és öt alelnöke is lehet, akikről saját hatáskörben dönthet. De hogy ez mennyire jelent majd valódi függetlenséget, a gyakorlatban dől el. Ha a jelenlegi hivatalvezető, Horváth Péter viszi tovább az ügyeket, akkor valóban nem többről, mint névtáblacseréről van szó: a Fidesz szolnoki vonalához tartozó Horváth adta ki a bíróság előtt első fokon megbukott rendszerhasználati rendeletet, tavaly pedig az az utolsó középvezető is elhagyta a házat, akit még 2010 előtt neveztek ki.