szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az indonéziai Balin a Világkereskedelmi Szervezet 159 illetékes minisztere a napokban gyűlt össze, hogy tető alá hozzák az utóbbi két évtized legjelentősebb globális kereskedelmi megállapodását. Sokáig úgy tűnt, India ellenállásán megbukik a megállapodás, ám a gordiuszi csomó átvágásával összejött az aláírás. A döntés értelmében egyszerűsödhet és egységesülhet a vámügyintézés, illetve az agrártámogatások területén a fejlődő piacok számára is kedvező folyamatok jöhetnek. Szakértők mindezek eredményeképpen akár ezermilliárddal is bővülhet a világgazdaság, ebből pedig Magyarország is kiveheti a részét.

Az utóbbi majdnem 20 év legjelentősebb globális kereskedelemi megállapodása jött létre azzal, hogy pénteken az indonéziai Balin aláírtak egy olyan megállapodást, amely számottevően enyhítené a nemzetközi áruforgalom útjában álló akadályokat.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 159 tagországának illetékes miniszterei a délkelet-ázsiai államban gyűltek össze, hogy a tető alá hozzák a megállapodást, melyről egy darabig úgy tűnt, egyáltalán nem fog összejönni.

India volt a fő kerékkötő

Egészen csütörtökig ugyanis úgy tűnt, India nem hajlandó feladni álláspontját, mely szerint ne limitálják a farmerek állami támogatását termelésük tíz százalékában. Ez arra vezethető vissza, hogy a szubkontinensnyi államban egy nagyszabású program keretében olcsó élelmiszerrel akarják ellátni az ország 800 millió rászoruló polgárát. Ehhez pedig be kell raktározni olcsón felvásárolt élelmiszerekből. (Itt ráadásul egy magyar cég is labdába rúghat a csíráztatott szójából természetes úton készít csúcsminőségű új élelmiszer-alapanyagával, már folynak az indiai előkészítések, ahogy azt a hvg.hu megírta). India szavazatára azért is volt szükség, mivel a szervezet csak egyhangúlag dönthet, nem kétharmaddal vagy feles többséggel.

Az indiai kereskedelmi miniszter, sokáig a szubkontinensnyi állam kormánya blokkolta a megállapodást
AFP / Adek Berry

A kérdésre az Egyesült Államok (USA) igyekezett kompromisszumot találni. Az amerikaiak azt javasolták, hogy a tízszázalékos limit bevezetését tolják ki 2017-ig, ám India olyan – határozatlan ideig tartó – haladékot akart, amely alatt kidolgozhatják a hosszabb távú megoldást hazai élelmezési problémáikra. Az óriási népességű ázsiai országban jövőre választások lesznek, és a kormány egyik fő eszköze ezek megnyerésére az olcsó élelmiszert kínáló program elindítása. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy a megállapodás vázlatában adtak még plusz négy évet a feleknek, hogy állandó megoldást találjanak erre a kérdésre. Amíg ez nem történik meg, addig egy ideiglenes megoldást léptetnek életbe.

Az viszont biztos, hogy a mezőgazdaság területén az exporttámogatásokat bizonyos mértékig leépítenék – az Európai Unió (EU) már lépett is ilyen irányban –, illetve a feltörekvő piacok agrártermékei előtt megnyitnák a fejlett országok piacait (ez már régóta a feltörekvő államok vesszőparipája).

A megállapodás megkötése kapcsán ugyanakkor nem igazán az agrártámogatások kérdése lehet a nagy eredmény, hanem a vámügyintézés egyszerűsítése és egységesítése; szakértők szerint eddig ezek akadályozzák a kereskedelem bővülését. Afrikában például egyes államok kétszer annyi dokumentumot kérnek el a vámügyintézés során, mint az EU-ban, majdnem négyszer annyi időbe telik az export- és az importengedélyek kiadása, és a díjak is majdnem még egyszer annyiak, mint a 28 tagú európai blokkban. Mindez azt jelenti, hogy ebből a szempontból a feltörekvő államok hátrányt szenvednek a fejlettekkel szemben a kereskedelmet illetően.

Ha ez nem jön be, akkor jönnek a kétoldalú megállapodások

A mostani, történelmi jelentősségű megállapodás a 12 évvel ezelőtt Doha-forduló – mely hasonló (kevésbé ambiciózus) célokat fogalmazott meg, ám 2008-ban kudarcba fulladt – helyére kerülhet. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha Balin nem születik megállapodás, akkor a globális kereskedelmi megállapodást felválthatják kétoldalú (például az EU és az USA között formálódó transzatlanti kereskedelmi megállapodás, melynek fő kereteit ráadásul ez év végéig ki akarják jelölni), esetleg regionális kereskedelmi megállapodások, ezek pedig tovább szabdalják a világkereskedelmet, és visszavetik a WTO globalizációs törekvéseit. A globálisan egységes kereskedelmi szabályok kialakulásával ellentétes folyamatok pedig egyáltalán nem segítettek volna a vámügyintézés és bürokrácia lebontásában.

A világkereskedelmi megállapodás mintegy 1000 milliárd dollárt tehet hozzá a globális GDP-hez
AFP / Axel Heimken

A Balin összehozott megállapodás éves szinten ezermilliárd dollárt tehet hozzá a világgazdaság teljesítményéhez a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) becslése szerint, illetve 18 millió új munkahely jöhet létre a feltörekvő államokban. Ez pedig nem kis összeg, az EU hétéves költségvetési keretében osztanak ki körülbelül ennyi pénzt.

Az EU egységesen lép fel tagállamainak érdekében a WTO tárgyalási fordulóin – mint egységes vámrendszerrel rendelkező vámunió –, vagyis a magyar tárgyalási pozíció is az EU-éhoz kötött (ugyanakkor az uniós tagállamok is a WTO tagjai saját jogon). A megállapodásból Magyarország is profitálhat, az egységesülő és egyszerűbbé váló vámügyintézéssel a magyar cégek is jól járhatnak, akár olyan piacokra is betörhetnek, amelyekre eddig pont a bürokratikus nehézségek miatt nem vállalták a belépést (Magyarország ugyanakkor idén visszacsúszott a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi rangsorán, így felvetődhet a kérdés, hogy mennyire versenyképesek a magyar termékek). A magyar cégek számára talán 2012-ben realizált orosz WTO-tagság hozhat többet, ám itt még van tennivaló az orosz oldalról, mivel a világ területileg legnagyobb állama sok esetben igencsak ad hoc és megkérdőjelezhető módon gátolja bizonyos termékek bevitelét piacára.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!