Magyar világszabadalom, amellyel helyettesíthető a darált hús

Csíráztatott szójából természetes úton készít csúcsminőségű új élelmiszer-alapanyagot az a vállalkozás, amelynek új fejlesztésű terméke, a tofu a múlt héten bekerült a legjobb innovációk közé a világ legnagyobb élelmiszervásárán, a kölni Anugán. A Yaso alapanyaga lényegében teljesen azonos a darált hússal, így megoldást kínál az egyre nehezebben fenntartható húsfogyasztás problémájára, valamint általános élelmezési gondokra – így szerepe lehet többek között az indiai állami diákétkeztetési programban. A feltalálóval, Szilbereky Jenővel, a Fitorex Magyarország Kft. egyik tulajdonosával beszélgettünk.

  • Varga Szabolcs Varga Szabolcs
Magyar világszabadalom, amellyel helyettesíthető a darált hús

hvg.hu: Nem mondhatni, hogy Magyarországon például rajonganának a szójáért, önök mégis szójából készítik a termékeiket.

Szilbereky Jenő: Ez így van. Magyarországon a szója az élelmezésben pejoratív jelző, minőségromlást jelez. Leggyakrabban a húsiparban használják fehérje pótlásra. Éppen ezért a humán szójafogyasztás nálunk nem elterjedt. De ez nem csak Magyarországra jellemző, a világ szójatermelésének a 96 százalékát állati takarmány alapanyagaként használják fel, a fennmaradó 4 százalék nagy része is fehérjepótlékként kerül be az emberi étrendbe. Direkt módon nem fogyasztanak szóját, ami érthető is, hiszen kellemetlen az íze, és ráadásul puffaszt is, mint a legtöbb hüvelyes növény. A Yaso viszont reális esélyt ad a humán fogyasztás növekedésére.

hvg.hu: Mitől jobbak a Yaso termékek, mint más szójaalapú készítmények?

Sz. J.: Mi olyan speciális csíráztatási eljárást dolgoztunk ki, amely végén a termék mentes minden, előzőekben felsorolt negatív jellemzőktől. Nem a csírát magát használjuk föl, hanem a babot, de akkor, amikor a csírázási folyamatban a legmagasabb tápértékkel rendelkezik. Tehát a szóját egy természetes folyamattal úgy alakítjuk át, hogy az lényegében minden hátrányos tulajdonságát kiküszöböli a babnak, megtartva annak előnyeit. Ugyanis a szója az egyedüli olyan növény, amelynek a fehérje-összetétele teljes értékű, vagyis a szójafehérje az egyedüli növényi fehérje, amely konkurenciája a húsnak. A Yaso alapanyaga szinte teljesen azonos a darált hússal.

Szilbereky Jenő
Túry Gergely

hvg.hu: Ízét és színét leszámítva.

Sz. J.: Ízében döntően különbözik a hústól, mert teljesen íztelen, olyan módon lehet ízesíteni, ahogy akarják. Ezért aztán felhasználható az élelmiszeripar egész területén. Sőt, ma már meg tudjuk oldani azt, hogy a termékeink alapanyagául szolgáló szójakészítmény belső összetételét is meg tudjuk változtatni, és bele tudunk tenni tetszőleges, úgynevezett biológiailag aktív anyagokat, amelyekre adott élelmezési szegmensekben valakinek szüksége lehet. De, ami a leglényegesebb, egy az egyben helyettesíthető vele a darált hús, úgy hogy egyáltalán nem okoz minőségromlást, sőt, a legtöbb, rossz minőségű hússal szemben tápanyaggazdagabb. Nem véletlen, hogy magyarországi partnereink között több kórház is szerepel, az általunk elkészített speciális étrendet szolgálják fel például a Szent János Kórházban.

hvg.hu.: A magyar fogyasztók egyelőre közintézmények vagy vállalati étkezdék kínálatában találkozhatnak termékeikkel. Várható, hogy megjelennek a Yaso termékek a boltok polcain is?

Sz. J.: Határozottan nem. Mégpedig a szója már említett negatív hazai pozicionálása miatt. Azt a marketingköltséget, amit Magyarországon a „hittérítésre” kellene költenünk, azt inkább olyan piacokon fektetjük be, amelyek nem csak, hogy sokkal nagyobbak a magyarnál, de előítéletek sincsenek a szójával szemben.

hvg.hu: Például Skandináviában?

Sz. J.: A skandináv nagyon nyitott piac, ahol kifejezetten pozitívan állnak ehhez a dologhoz. De ha koncentrikus körökben távolodunk Magyarországtól, a szója humán felhasználásával kapcsolatos ellenállás egyre csökken. A francia, az angol, a holland vagy a német piacon nincsenek, vagy alig vannak ilyen előítéletek. Persze ezeken a piacokon sem az alapanyag kerül a boltok polcára, hanem az adott piacra kialakított élelmiszer-végtermékek. Például ilyen a Yaso alapanyagú lapkenyér, amiben liszt helyett 50 százalék Yaso van, így annak szénhidráttartalma alacsony, de fehérje- és rosttartalma magas. Vagy ennek gluténmentes változata, amit az arra érzékenyek is fogyaszthatnak. Vannak húskészítményeink is, kolbászok, hamburgerhúsok vagy pástétomok. Ezeket a termékeket a magyar piacon nem lehet eladni, vagy csak elhanyagolható mennyiségben.

Túry Gergely

hvg.hu: Emellett ott van a termékpalettán a tofu is, ami a múlt héten nemzetközi elismerésben részesült.

Sz. J.: Igen, a világ legnagyobb élelmiszeripari vásárán, a kölni Anugán a Fine Food kategóriában díjazták a Yaso tofuját. A szójatejgyártás és tofugyártás önmagában grandiózus lehetőségeket rejt, elsősorban a Távol-Keleten, hiszen a Yaso alapanyagból – mint azt az elismerés is mutatja – sokkal jobb minőségű termék állítható elő, mint a jelenleg használt szójából. De ez nem csak a szójatejre és tofura vonatkozik. Vegyük például Indiát, ahol az alultápláltak száma óriási, és a napi szükséges fehérjebevitel alapvető élelmezési kérdés. A mi termékeinket gyakorlatilag nekik találták ki, hiszen a Yaso hússal egyenértékű, növényi eredetű, olcsó fehérjeforrás. Azonban a húsnál alacsonyabb ár csak a helyi gyártással tartható fenn. Európából – az ár megtartásával – Indiába exportálni szinte lehetetlen, már csak a védővámok miatt is, ezért mi a technológiát szeretnénk exportálni egy olyan partnernek, aki megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és kellő számú üzemet tud létesíteni.

hvg.hu: Mikorra tervezik a távol-keleti terjeszkedést?

Sz. J.: Szerdán utazom Indiába a kormánydelegációt kísérő üzletemberek egyikeként, ahol azt szeretném elérni, hogy a kormány támogatásával bekerüljön a Yaso alapanyaga az ottani állami Mid-Day Meal iskolai étkeztetési programba, aminek keretében 110 millió gyerek kap naponta ebédet. Ez az étkeztetési program az indiai állam számára stratégiai kérdés, hiszen a rosszul táplált gyerekből beteges felnőtt lesz, aki aztán folyamatosan terheli az egészségbiztosítási kasszát. Ezt elkerülendő az állam rengeteg pénzt költ a Mid-Day Meal programra, ami egyébként oktatáspolitikai szempontból sem elhanyagolható kérdés, hiszen a szegény családok már csak azért is elküldik a gyereket iskolába, mert ott ingyen kap ebédet. Tehát ha a termékünket befogadnák a programba mint alapanyagot, akkor mindössze egy tőkeerős befektetőre lenne szükség, aki az üzemeket felépíteti, hiszen a vevő adott, az állam felvásárolná a terméket. Ez számszerűen azt jelenti, hogy ha csak fél kilónyi Yaso alapanyagot eszik meg egy gyerek egy hónapban, akkor ehhez nyolcszáz, havi 600 tonna kapacitású üzemet kellene építeni.

hvg.hu: Jelenleg egy üzem gyártja a terméküket Sződön. Az mekkora kapacitású, és ebből mennyi van lefoglalva jelenleg?

Sz. J.: A sződi gyár 240 tonnát tud termelni egy hónapban, amiből jelenleg 30-40 tonna van lekötve. Ezek mind induló megrendelések, tehát felfutóban vannak. A finn partner például másodjára háromszorosát kérte az első rendelésének. Illetve több olyan partnerünk van, ahol már megszületett a megállapodás az alapanyagra vonatkozóan, amiből a megrendelő állítja elő a végterméket, csak még zajlik a termékfejlesztés. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a Yaso-alapú termékek teljesen új szereplők a piacon. Itt nem arról van szó, hogy megjelentünk valamivel, amit jobban csinálunk a versenytársainknál. Egyszerűen ilyen termék nincs a piacon. Éppen ezért minden partnergyártónknak a saját K+F-részlegével kell az új termékeket kifejlesztenie. Ez azt jelenti, hogy meg kell tervezni, jóvá kell hagyatni, a gyártást megszervezni, a kapacitást bővíteni, ami hat-nyolc hónapos időtartamtól, akár másfél évig is húzódhat, a vállalat nagyságától függően. Ha ezek a folyamatok lezajlanak, mi csak akkor kapjuk meg a rendeléseket. Ilyen megállapodásunk, ahol már folyamatban van a termékfejlesztés, több mint húsz van. Egy konkrét példát említve, az amerikai Heinz élelmiszer-ipari gyártónak forgalomban van egy konzerves fehér bab terméke. Megkerestük, hogy nem hoznák-e forgalomba, a mi Yaso egészbabunkat párhuzamosan a jelenlegi termékükkel. Jelezték, hogy ez nekik egy másfél éves folyamat. Onnantól, hogy megegyezünk, az első megrendelést másfél év múlva kapjuk. Így nem okozna problémát a kapacitás bővítése, hiszen a sződi üzemet nyolc hónap alatt húztuk fel úgy, hogy egy új, eddig nem használt technológiát kellett telepíteni benne. Tehát a megrendelések számával párhuzamosan a Yaso gyártókapacitását is rugalmasan tudjuk növelni.

Túry Gergely

hvg.hu: Említette, hogy a magyar piacban nincs potenciál. Elképzelhető akkor, hogy a jövőbeni bővítések országon kívül zajlanak majd?

Sz. J.: Az, hogy hova épül a következő üzem, azt majd akkor kell eldönteni, amikor a várható megrendelések ezt indokolják. Sok szempontot figyelembe kell venni, az elérhető munkaerőn keresztül az igényelhető adókedvezményekig, de úgy gondolom, hogy ésszerűen mindenképpen országon belül kell terjeszkedni. Itt tudjuk kézben tartani a dolgokat. Másrészről van egy másik, gyógyszeripari vállalkozásunk, a Sinnex Zrt., amiből jelenleg élünk, mert a Yaso-projekt most még abban a stádiumban van, amikor csak viszi a pénzt.

hvg.hu: Mikorra várható hogy nyereségessé válik a vállalkozás, mekkora az eddigi befektetés? 

Sz. J.: Az elmúlt négy esztendőben egyéb üzleti tevékenységekből finanszíroztuk a több százmillió forint nagyságrendű befektetéseket. Mintegy félmilliárd forintos befektetéssel épült a sződi üzem, ahol lehetővé vált a nagyüzemi gyártás, illetve különböző kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységekre is hasonló nagyságrendű összegeket fordítottunk. Reményeink szerint az idén már nyereséget könyvelhetünk el.

hvg.hu: Nem félnek attól, hogy lemásolják, ellopják a technológiát?

Sz. J.: Az nem is kérdés, hogy előbb-utóbb ellopják a fejlesztést. Ezért nagyon fontos, hogy ennek elébe menjünk, és mi értékesítsük a licencet. Ez egy védett eljárás, viszont a szabadalmi bejelentés a gyártásról sok információt közöl. A szabadalmat kiterjesztettük a világ összes olyan országára, amely fontos piac lehet. Éppen ezért, a termékeket forgalmazó cégünk, a Fitorex Kft. szándéka több nagy ázsiai szereplővel megállapodni a licenc értékesítéséről – még azelőtt, hogy elkezdenék másolni a Yasót.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.