A Fidesz-kormány sportmilliárdjai

Néhány úri sportot bevettek, de alapvetően visszatértek az ötvenes években kialakult sporttámogatási rendszerhez – röviden így írható le az, hogy a Fidesz-kormány az öt csapatsportnak – a labdarúgásnak, a kézilabdának, a kosárlabdának, a vízilabdának és a jégkorongnak – a társasági adóból (tao) adott milliárdok után újabb sportágakat hozott kiemelt helyzetbe. A kedvezményezett 16 sportszövetség vezetőivel július 9-én írt alá egyenszerződést Orbán Viktor miniszterelnök és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. E szerint az idei fejlesztési elképzelések, valamint a 2014 és 2020 közötti időszak „sportágfejlesztési igényeinek” támogatására összesen 135 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel tovább torzul a szabadidősport és az élsport dotálásában már most is meglévő aránytalanság. Míg a fejlett nyugati országokban a szabadidősportra jut a pénzek 70 százaléka, és csak 30 az élsportra, nálunk fordított volt az arány, ami becslések szerint a többlettámogatással 90:10-re módosul.

Most is azokat a sportágakat kezeli kiemelten a sportirányítás, amelyeket a szocializmus építésének hőskorában. Akkor a sikereket elsősorban olimpiai érmekben és pontokban mérte a rendszer, ezért olyan sportágakat fejlesztett, ahol viszonylag kicsi volt a konkurencia, illetve érvényesült valamiféle magyar hegemónia. A magyar szempontból sikeres tavalyi londoni olimpia után eredetileg csupán 11 sportágnak szánta a sportirányítás a többletmilliárdokat. A kiválasztás szempontjai egyszerűnek tűntek, hiszen közülük tízben – atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás és vívás – végeztek legalább az első hatban a magyar sportolók Londonban. A sikersportágnak nem tekinthető korcsolya „kezdő tizenegybe” kerülése pedig azzal magyarázható, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián a rövidpályás gyorskorcsolyázók is begyűjtöttek egy-egy ötödik és hatodik helyet.

A felcsúti stadion építése. Vezérmotívumok

Stiller Ákos

A most kiemeltté válók közül a vívók és a korcsolyázók gondolták úgy, hogy sportági szövetségük aktív kormánypárti politikus elnökkel jobban boldogul: a vívóknál Csampa Zsolt fideszes honatya európai parlamenti képviselő párttársa, Deutsch Tamás ellenében lett elnök, a korcsolyázók pedig a lányán keresztül a sportághoz kötődő Kósa Lajos debreceni polgármesterben látták a jövőt. Fideszes nexusai Réczei Gézának, az öttusázók, és Tóth Lászlónak, a cselgáncsozók elnökének is vannak. A karrierjét az adóhatóságnál, majd a pénzügyi tárcánál megalapozó Réczei a PricewaterhouseCoopersnél adómenedzser, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén tavasszal adóügyi helyettes államtitkári poszttal kínált meg, de maradt a PwC-nél. A korábbi cselgáncsos Tóth pedig Kövér László parlamenti elnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter évfolyamtársa volt a jogi karon. „Kakukktojásként” maradhatott viszont a kajak-kenu, illetve az úszószövetség élén a volt MSZP-s miniszter Baráth Etele és a baloldal emberének tekintett Gyárfás Tamás médiavállalkozó. Sportágaik sikerei – e héten éppen az úszó Hosszú Katinka világbajnoki címe – mellett a Fidesz által gyakran támadott Gyárfásnál személyes kiegyezésre is szükség lehetett, aminek talán egyik eleme, hogy a nemzetközi szövetségben is befolyásos úszóelnöknek sikerült Budapestre hoznia a 2021-es úszó-vb-t, amit a jelentős támogatást és világszínvonalú sportuszodát ígérő Orbán a saját sikerének állíthat be.

A várható pénzeső más sportágak vezetőinek a fantáziáját is megmozgatta. Bár sokan lobbiztak, végül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, a röplabda és a tenisz került a kiválasztotti körbe. Közülük a tenisz és az evezés az arisztokratikus gyökerek miatt az 1945 utáni időszak mostohagyereke volt. Ám a kormányváltás után a Magyar Tenisz Szövetség elnöke Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő lett, így nem véletlen a sportág státusának erősödése.

HVG

Az evezősök bekerülése a támogatotti körbe annyiban meglepő, hogy a volt evezős Regényi Tamás tavaly év elején éppen egy fideszes – Mitnyan György volt XII. kerületi polgármester – ellenében lett a szövetség elnöke. A röplabda kiemelt státusát magyarázza, hogy bár hazai sikerekről nem beszélhetünk, a világban nagyon népszerű a sportág, és a tao-kedvezményezetti körből kimaradt. Az asztalitenisznek is inkább hagyományai vannak, de azért a Budaörs Bajnokok Ligájában döntős csapatát és egy ifjúsági Európa-bajnok párost jelenleg is fel tud mutatni a sportág. Elnökként pedig Nátrán Rolandot, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt pénzügy-politikai helyettes államtitkárát, aki most az állami Eximbank és a Mehib vezérigazgatója.

A kerékpársport kiemeltté válása némiképp váratlan. Legalábbis sportszakmai szempontból, sportvezetői oldalról már kevésbé: a sportági szövetség elnöke ugyanis Katona Kálmán, aki az első Orbán-kormányban közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. Ő csak a politikában régi motoros, a kerékpárosok csupán tavaly fedezték fel, amikor áprilistól a mountain bike-osok, decembertől pedig a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke lett. Egyéb sikerekről azonban itt sem lehet beszélni.

HVG

Kérdés, mit kezdenek a szövetségek a hirtelen nyakukba szakadó százmilliókkal. Ha csak egyszerű osztást végzünk, akkor egyenként valamivel több mint évi egymilliárd forint az eredmény, ami jóval tetemesebb, mint bármelyik sportág eddigi támogatása. Sportberkekben úgy tudják, a nem hagyományos sikersportágak – mint például az evezés – évi 500 millió forint körüli összeget kapnak, ami valószínűsíti, hogy például a kajak-kenu és a vívás támogatása egymilliárdon felül lesz.

„Még nem végleges az összeg, de a sportállamtitkárság és a MOB gyakorlatilag elfogadta az elképzeléseinket” – mondta a HVG-nek Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Most a MOB-tól 160 millió forint működési támogatást kapnak, amit az utánpótlásprogramok és az edzőtáborok finanszírozása 300 millióra növel. Csampa arra számít, hogy a kiemelt támogatásból a jelenleg 65-70 vívótermen elvégzik a szükséges javításokat, és 6-7 teremmel bővül is az edzőhelyek száma, néhány vidéki városban pedig újjáéled a sportág. A vívók nagy problémájának számító edzővándorlást is megállíthatják a pluszpénzzel: a válogatottedzőknek ezentúl tisztességes fizetést tudnak adni, és az egyesületi edzők és a válogatott versenyzők bérét is átvállalják. Leveszik a szülőkről a felszerelések megvásárlásának terhét, és több versenyzőt utaztathatnak, így a fiatalokat hamarabb tudják elkezdeni menedzselni. Magyar sikerek esetén jól jöhet a szövetségnek a sportág népszerűsítésében a jövő hétfőn kezdődő budapesti Mol Vívó-világbajnokság is, amelynek 451 millió forintos büdzséjéből az állam 180 milliót állt.

A kormány sport iránti elkötelezettsége ellenére a szövetségek az idei évre csak júliusban kapták meg a támogatásukat a MOB-tól. Pedig ellenzéki pártként a Fidesz éppen azt kritizálta a legélesebben, hogy a szövetségek csak későn juthatnak megígért pénzükhöz. És hiába az olimpia mindenhatósága, a téli sportágak szövetségei még nem kaptak egy fillért sem a jövő évi téli játékokra történő felkészülésre.

A jelek szerint tehát mégsem működik minden flottul az egycsatornás sportfinanszírozásban. A Fidesz-kormány mindent a MOB-ba terelt, az összes olimpiai sportág mellett a nem olimpiai sportágakért, a szabadidő-, a diák- és a fogyatékossportért is az olimpiai bizottság felel. A törvény szerint még a labdarúgásért is – noha azt a valóságban nem a MOB-on keresztül finanszírozzák. „Vízfejet csináltak, heti egyszer a MOB-ban megjelenő társadalmi elnökkel, aki képtelen átlátni mindent” – utalt a szintén olimpiai bajnok Borkai Zsolt győri polgármesterre Török Ferenc ügyvéd, korábbi öttusázó olimpiai bajnok. A volt MOB-tag és SZDSZ-es politikus Török bíróságon támadta meg a tavaly februári közgyűlést, amelyen az új sporttörvény alapján módosították a MOB alapszabályát, és új vezetőséget is választottak. A bíróság első fokon azt mondta ki, hogy a közgyűlést szabálytalanul hívták össze. Azóta a MOB ismét elfogadta az alapszabályt, csakhogy a szabálytalanul összehívott közgyűlésen beválasztott tagokkal, így vélhetően ez is törvénytelen lesz.

Hosszú Katinka. Kivétel erősíti

AFP / Fabrice Coffrini

A MOB-béli gikszerek ellenére az elégedetlenség mégsem akkora, mint az előző kormány idején, mivel mindenki a nagy pénzt várja. A kimaradók pedig abban reménykednek, hogy némi fejlesztési összegek nekik is juthatnak. Erre, úgy tűnik, három sportágnak van is esélye. A vitorlázóknak annak ellenére is, hogy májusban a jómódúak civil kurázsijával tessékelték arrébb a szövetség elnöki posztjáról Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát Kollár Lajos pécsi érsebész egyetemi tanár ellenében. A jelenlegi állás szerint 100-100 millió forintos apanázsra a másik két esélyes a Fidesz-szimpátiáját többször kifejtő Lázár Vilmos vezette lovas- és a Kálomista Gábor filmproducerrel megerősített síszövetség.

A futball elsődlegessége ezzel együtt sem lehet kétséges: az Üllői úton, Debrecenben és Felcsúton épülnek a stadionok, máshol megújulnak, 2017-re elvileg elkészül a 65 ezres nemzeti aréna is. A futball prioritása azok után is megmarad, hogy a magyar csapatok – köztük a hazai meccsein Orbán és más potentátok előtt játszó, agyontámogatott Videoton – már júliusban elvéreztek a nemzetközi kupákban. A bajnokság mindenesetre legalább azért érdekes lesz, hogy mire jut az első osztályba most felkerült két fideszes kirakatcsapat, a belügyi államtitkár Tállai András által patronált Mezőkövesd és az Orbán által gründolt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. A 2,8 milliárd forintos tao-támogatásból a miniszterelnök kertje mellé a nemzetközi szabványoknak megfelelő stadiont építő felcsúti akadémiai csapat mindenesetre már a bajnokság kezdete előtt megadta magának a legnagyobb pofont. Leigazolta ugyanis a konkurens agárdi akadémián nevelkedett Tischler Patrikot az MTK-tól, mégpedig a hírek szerint 60 millió forintért. Ez – és a stadionépítés – egyrészt azt jelzi, hogy Felcsúton hosszabb távon számolnak az élvonalbeli tagsággal, másrészt viszont azt, hogy a Fidesz-közeli szponzorok és tao-pénzek milliárdjaiból felpumpált akadémia nem tart ott, hogy a harmatgyenge magyar NB I. középszintjének megfelelő játékosokat adjon a felnőttcsapatba.

KELEMEN ZOLTÁN