szerző:
hvg.hu

Az utóbbi 10-15 évben egyre több szolgáltató központ települt hazánkba, a nyelveket beszélő, zömében fiatalokat felszívó szektorra ugyanakkor több oldalról is nyomás nehezedik. Indiában például olcsóbb, itthon pedig egyre kevesebb a képzett hazai munkaerő. Az ázsiai állammal nem lehet cél versenyre kelni, költségszínvonalban és képzettségben mi még jobbak vagyunk, ám már szűkös a hazai munkaerő-kínálat, a lengyelek pedig letarolják a piacot.

A multinacionális cégek magyarországi szolgáltató központjai (ssc) komoly szerepet játszanak a hazai munkaerőpiac megtámogatásában. A szolgáltató központoknál a magyar átlagbérhez képest sok esetben jelentősen többet lehet keresni, folyamatosak a céges tréningek, nyelvtanfolyamok, vállalati befizetés az önkéntes nyugdíjpénztárba, odafigyelnek a dolgozók egészségére. Álommunkahelynek tűnik.

Magyarországon körülbelül 70-80 cégnél, különböző becslések szerint mintegy 25-30 ezren dolgoznak ssc-kben, ami eltörpül a 4 millió foglalkoztatott mellett. Az ssc-kben dolgozók viszont egyfajta elitet képeznek: a képzett fiatalok több nyelven beszélnek, jó körülmények között dolgoznak, ez pedig nem mondható el minden magyarországi munkahelyről. Az ssc-k mindeddig azért is települtek nagy számban hazánkba, mivel a megfelelő munkaerőt kedvező költségek mellett tudták megkapni.

Szolgáltatócégek: jó hely lehet a munkaerőpiacra újonnan belépőknek – képünk illusztráció
©

Azt ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ssc-k kiszervezett tevékenységet végeznek. HR, IT, pénzügy, ügyfélszolgálat, bizonyos elemzések készítése, jogi osztály – vagyis a cég működéséért felelős területeket csoportosítják át egy külön részlegbe. Sokan azonban kritikaként hozzák fel, hogy nagyfokú a munka monotonitása, igen magasak a teljesítményi elvárások, és sokszor egyáltalán nem hatalmas szellemi kihívást jelent a munkavégzés. Az ssc-kért emellett meg is kell küzdeni. Indiával, Romániával, Ukrajnával, Lengyelországgal, mivel ezen országok is hasonló költségszínvonalat tudnak nyújtani. A kérdés csak az, hogy megéri-e küzdeni a szolgáltató központos munkahelyekért, lemenni az indiai költségszintre, vagy inkább a nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeket kínáló szegmensekre kellene rámenni? Vagy teljesen mindegy mi jön, csak legyen munkahely?

Az új belépőknek ez jó lehetőség lehet

Az egyik megválaszolandó kérdés, hogy mi az az ár, mi az a támogatás, amivel ösztönzik a cégeket arra, hogy ilyen szolgáltató központokat hozzanak létre Magyarországon – fejtette ki Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Szerinte meg kell találni a kvalifikált és a kevésbé képzett munkaerő egyensúlyát, nem jó, ha csak az egyikre koncentrálunk. Az ugyanakkor nem igazán jó, ha például Indiával nekiállunk árban versenyezni, abból nem sülhet ki jó. Nem is ebben kell versenyezni, hanem a hozzáadott értékben – tette hozzá a Kopint-Tárki vezető kutatója.

Az ilyen típusú munkahelyek ugyanakkor azoknak megfelelőek lehetnek, akik újonnan lépnek be a munkaerőpiacra – fiatalok és nők például –, ezzel olyan lehetőséghez jutnak, ami nélkül talán nem is tudnának álláshoz jutni. Ez ugyanakkor nemzetközi trend – fejtette ki Hárs Ágnes. Ugyanakkor olyan foglalkoztatáspolitikai kialakítására lenne szükség, ami az innovatív fejlesztési irányokat részesíti előnyben, ez mutat előre a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint. A szolgáltató központok ebből a szempontból sokkal jobbak, mint például a közmunka, és lehetséges irány lenne a munkaerőpiacra újonnan belépőknek – tette hozzá Hárs.

Mi is igazából egy ssc?

A shared service egy működési filozófia, amelynek lényege, hogy a back office tevékenységeket a cégek centralizálják. Ezek közé a szolgáltatások közé lehet sorolni a pénzügyi, a beszerzési, ügyfélszolgálati, a bérosztály, a HR és az IT tevékenységeket. Ideális esetben azok a cégek, amelyek ezt a modellt követik jelentős költségmegtakarítást érhetnek el a központosított és standardizált folyamatokkal. A módszer támogatói állítják, hogy az egy helyen végzett tevékenység kevesebb technológiai befektetést, kisebb irodahelyiséget és átlagosan 30 százalékkal kevesebb munkavállalót igényel, mint ha ugyanezt a tevékenységet több helyszínen látná el a vállalat. A trend maga az 1980-as években indult, amikor nagy cégek, amelyek több tevékenységet végeztek utat kerestek, hogy miképp tudnák adminisztratív költségeiket jelentősen csökkenteni.

Indiával nem lehet cél versenyezni

Magyarországra az utóbbi 10-15 évben kezdtek el betelepülni a szolgáltató központok, és reméljük, hogy egyre többen lesznek – fejtette ki Hajnal Péter, a BDO Magyarország tanácsadócég ügyvezető partnere. Ő is úgy véli, hogy hazánknak nem Indiával kell(ene) versenyeznie a költségoldalon e cégek tekintetében: az ázsiai országgal nem tudunk versenyre kelni, ez nem is lehet cél, inkább a hozzáadott értékben tudunk többet nyújtani. A BDO Magyarország ügyvezető partnere szerint ebben ott is vagyunk az elsők között – bár a régióból a csehek és a lengyelek jobban fókuszálnak az ssc-kre.

Az utóbbi évek trendje az, hogy a fejlett világ országaiból Kelet-, illetve Közép-Európába helyezik át a szolgáltató központokat, innen mennek tovább bizonyos feladatok például Indiába vagy Pakisztánba. Hajnal szerint a nyugati államokból kiszervezett munkák 20-30 százaléka marad Kelet-, Közép-Európában, az igazán manuális munkafolyamatok mennek el tőlünk még keletebbre. Régiónkat mellesleg azért is szeretik ezek a cégek, mivel jó a földrajzi elhelyezkedés, közel van a nyugati országokhoz, a fiatalok több nyelvet beszélnek, és hasonló a kultúra is, mint tőlünk nyugatra.

Az ügyvezető partner szerint arra is van példa, hogy ha ezek a cégek megismerik az országot, az itteni munkakultúrát, akkor szintet is ugrunk az operációs tevékenységek területén. Bár már most sem csak a legalapvetőbb működési folyamatokat végeztetik hazánkban – erre is van példa ugyanakkor –, ha egy cégnek tetszik az itteni környezet, akkor elképzelhető, hogy magasabb hozzáadott értékű munkát is hozzánk telepít. Ezt kellene mindenképpen elősegíteni nagyobb kormányzati támogatással is – hangsúlyozta Hajnal Péter.

A PwC Magyarország és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) tavalyi felmérése is azt erősíti, hogy az a szemlélet, miszerint a szolgáltató központok jellemzően egyszerű, szabványosított, alacsony értékű szolgáltatásokat nyújtanak, már nem igaz az olyan közép-kelet-európai országokra, mint például Magyarország. A központok, amelyek eddig leginkább viszonylag egyszerű pénzügyi szolgáltatásokat kínáltak, most olyan komplex folyamatokat bonyolítanak már le, mint a csoport szintű treasury, tőzsdei jelentések készítése IT-, HR-, vagy pénzügyi modellezés.

A képzett fiatalok számára szinte az ssc az egyetlen út

Az viszont a BDO Magyarország vezető partnere szerint látszik, hogy a fiatal, képzett munkavállalók jelentős része számára ma nem kínálkozik más lehetőség, mint szolgáltató központokban elhelyezkedni, még ha nem is feltétlenül olyan irányú a végzettségük, amit itt tudnak hasznosítani. Probléma lehet az is, hogy aki szolgáltató központban kezd el dolgozni, annak a tudása beszűkülhet, mivel csak egy igen kis munkaszelettel foglalkozik munkahelyén. Jellemzően sok ilyen munkaválallaló a későbbiekben is ssc-ben dolgozik tovább.

Indiával nem érdemes árversenyre kelni, de nem is lehet cél – képünk illusztráció
©

A végzettséggel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy sok munkakörhöz nem is lenne szükség felsőfokú végzettségre, ám ezt a cégek egyelőre elvárják, viszont jelenleg már kínálati problémákkal szembesülnek, így elképzelhető, hogy engedni fognak ebből a feltételből. Ez ugyanakkor kisebb ellentmondást szül: jó lenne, ha a minőségibb munkát végeznék el a magyar munkavállalók, ám a növekvő számú ssc igénye differenciálódik. Vannak, akik például az egész munkafolyamatot idehozzák, e cégeknek pedig nincs feltétlenül szükségük magasan képzett munkavállalókra. Ez a kettősség egyre inkább erősödhet Hajnal Péter szerint a közeljövőben. Az ügyvezető partner szerint emellett fontos lenne az is, hogy olyan diplomásoknak is tudjanak ssc-kben állást találni, akik nem találnak saját szakmájukban munkát: A BDO Magyarország most épp azon dolgozik, hogy ilyen átképzéseket tudjanak elindítani, ehhez megfelelő számú ssc-t találjanak.

Budapest a nyerő

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) tavaly szeptemberben közzétett felmérése szerint a magyarországi szolgáltató központok alkalmazottainak 83 százaléka a fővárosban dolgozik, emellett Debrecen és Székesfehérvár a két legjelentősebb vidéki helyszín. Az ssc-k 42 százaléka a működéséhez egyáltalán nem vesz igénybe hazai alvállalkozót vagy beszállítót. Amennyiben mégis, akkor leggyakrabban HR-, pénzügyi és az IT-szolgáltatásokat. A szolgáltató központoknak csak mintegy fele élt valamilyen támogatási lehetőséggel, amelyet jellemzően a magyar államtól vagy uniós forrásokból kaptak. A 2004-2007-es években tapasztalt hullámmal szemben azonban az utóbbi években új szolgáltató központok alig települnek Magyarországra, többen választják Lengyelországot, amely a legfőbb piaci vetélytárs a régióban. A hazai szolgáltató központok kétharmada ugyanakkor bővítést tervez az EY friss felmérése szerint.

Költségérzékeny az iparág, de nem kell aggódnunk

Arra a kérdésre, hogy vajon például egy 30-40 százalékos költségnövekedés mellett is nálunk maradnának-e ezek a cégek, Hajnal Péter elmondta, hogy ez szinte kizárt. Nagy a költségnyomás a cégeknél, mindenhol vágnak a büdzsékből, ahol tudnak – tette hozzá. Budapestre ugyanakkor szeretnek a külföldi menedzsmentek utazni, könnyen megközelíthető helyen található a magyar főváros.

Indiában a hasonló munkákat végzők hiába vannak a magyar költségszint 50-60 százalékán, sok a negatív tapasztalat az ott dolgozókkal: igen eltérő a kultúra, nehézkesebb a munkavégzés, a lojalitás és felelősség területén is más a felfogás. Plusz a közvetett költségekkel is számolnia kell az adott cégnek, mint például a külföldi dolgozók utaztatása. Mindez könnyen oda vezethet, hogy hiába tűnik elsőre olcsóbbnak India, a végén nem lesz az – emelte ki Hajnal Péter. Ezért ő nem számít arra az elkövetkezendő években, hogy tömegesen települnének ki oda Magyarországról a szolgáltató központok. Csehül, vagy portugálul beszélő indiait nem igazán lehet találni, így nem aggódnék, a lehetőségeinket ugyanakkor jobban ki kellene használni – emelte ki a BDO Magyarország partnere.

Hajnal Péter arra a kérdésre, hogy vajon mekkora lehet az esetleges bérnyomás ebben a szektorban, úgy válaszolt, hogy jelenleg nagyon sok cégnél bérstop van a piacon, az ssc-k sem emelnek nagyon rugalmasan. Az viszont szerinte biztos, hogy egy-két nagyobb ssc elkezdte az árversenyt (bérversenyt) a munkavállalókért, ami emelheti az elvárt béreket. Mindezektől függetlenül nem várok jelentős bérsávemelkedést a következő években. A piacon jelenleg is viszonylagosan jó bért fizetnek az ssc-k – tette hozzá a BDO ügyvezető partnere.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az egyik vuhani magyar elmesélte, milyen a koronavírus-katasztrófában élni

Az egyik vuhani magyar elmesélte, milyen a koronavírus-katasztrófában élni

Irán kifelé erőt sugároz, de könnyen a Szovjetunió sorsára juthat

Irán kifelé erőt sugároz, de könnyen a Szovjetunió sorsára juthat

Női kézilabda-Eb-t rendez Magyarország 2024-ben

Női kézilabda-Eb-t rendez Magyarország 2024-ben

"Táncoló sárkány": tollas dinoszauruszfajt fedeztek fel Kínában

"Táncoló sárkány": tollas dinoszauruszfajt fedeztek fel Kínában

Kobe Bryantre emlékeznek: "Te és a lányod a szívünkben éltek tovább örökké"

Kobe Bryantre emlékeznek: "Te és a lányod a szívünkben éltek tovább örökké"

Indul a kormányzati egyeztetés a gyöngyöspatai roma családokkal

Indul a kormányzati egyeztetés a gyöngyöspatai roma családokkal