Egy fekete lyuk, ami minden rubelt elnyel – így élnek az orosszá lett Krímben

"A bankautomatákból nem igazán lehet készpénzhez jutni és a banki tranzakciók sem működnek, ezt leszámítva nincs fennakadás" – mondta a hvg.hu-nak a 25 éves Vagyim, aki nemrég költözött vissza a Krímbe Kijevből, mivel ott kapott mérnöki munkát, ráadásul a barátnője is a félszigeten lakik. A Krím félsziget Oroszország része lett. Hiába vezetett be szankciókat az Egyesült Államok és az Európai Unió, az orosz elnök már alá is írta a térség csatlakozását Oroszországhoz a nemrég lezajlott, vitatott népszavazás után, az ukrán hadsereg pedig elhagyta a félszigetet. Ukrajna így végleg lemondott a területről, az oroszok viszik a Krímet, attól függetlenül, hogy ez tetszik, vagy sem a nyugati országoknak.

Az átlagpolgárok életében is gyökeres változások történnek az Oroszországhoz történő csatlakozással, amik gazdasági szempontból különösen érdekesek. Kitől jön például majd a nyugdíj? Milyen fizetőeszközzel lehet fizetni a boltban? Honnan jön majd az áram? Milyen munkahelyek szűnnek meg, vagy jönnek létre? Mi lesz azokkal a cégekkel, melyek hirtelen egy új államban találják magukat? Az átalakulások kapcsán végig lehet követni egyfajta új államalakulat kezdő lépéseit, és azt is, hogy mennyire gyorsan lép be az orosz kormány a krími gazdaság területére.

Bankok, fizetőeszközök, ATM-ek

A készpénzfelvételt egyes helyeken 500 hrivnyában (mintegy 37 euró), máshol kétezerben limitálták, ám a bankok már kezdenek kifogyni az ukrán fizetőeszközből – írja le a állapotokat Vagyim. Az ukrán bankok eddig Kijevből jutottak hozzá pénzügyi forrásaikhoz, a központból, ám ez a csatorna most elzáródóban van. A félszigeten aktív bankok egy része ideiglenesen becsukta fiókjait, mivel nem tisztázott, hogy pontosan milyen feltételek mellett működhetnek tovább, ráadásul a Krím Oroszországhoz csatolásával egy másik állam területén találták magukat.

A krími lakosok egy része pénzügyileg – egyelőre – jól járhat az oroszok bejövetelével

MTI / ETA / Anton Pedko

Mindeközben a krími kormányzat saját nemzeti bank felállításáról is döntött, mely a hírek szerint később az orosz központi bank regionális lerakataként működhetne. Jelenleg ugyanakkor még nem világos, milyen keretek között működhetnének. Az viszont biztos, hogy a rubel a félsziget hivatalos fizetőeszköze lett, és az oroszok 1 milliárd rubelt küldtek a Krímbe a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében. Az orosz fizetőeszköz amúgy két napja vált hivatalossá a régióban, 2015 végéig pedig még a hrivnya is forgalomban marad. A rubel bevezetése a pénzügyi tranzakciók minden területét érinti – így a bankokat is –, de csak akkor zajlanak ebben a pénznemben a tranzakciók, ha az egyik résztvevő fél oroszországi lakos.

Egyelőre úgy tűnik, míg a bankok maradnak eredeti tulajdonosaiknál – bár azért látszanak banki aggodalmak –, az ukrán állam tulajdonában lévő cégek, vállalkozások, ingatlanok ugyanakkor a krími kormányzat hatásköre alá kerülnek. A hitelek területén is egyértelműsödik a kép: ha a legtöbb tranzakció rubelben zajlik, akkor a hiteleket is rubelben kérik vissza, illetve folyósítják.

Bérek és nyugdíjak

Március 24-től – a rubel krími bevezetésétől – az adókat és különböző díjakat rubelben szedik be, emellett a béreket is az orosz fizetőeszközben fizetik ki, legalábbis a költségvetési pénzekből működő intézmények, szervek dolgozóit (az átváltási árfolyam a március 18-án érvényes árfolyam volt). Vagyim elmondása szerint az emberek már kezdenek is átállni a rubelre, rengetegen már abban kapják a fizetésüket, a legtöbb helyen pedig hrivnyában és rubelben is kiírják az árakat. Forrásunk arról számolt be, hogy a boltokban sem tapasztalható változás, sem az árak, sem a kapható áruk tekintetében.

A körülbelül 2,4 milliós Krímben majdnem 700 ezer nyugdíjas van, nekik járandóságot kell biztosítani. Ezt az orosz állam biztosítja. Moszkva 36 milliárd rubelt (252 milliárd forint) különít el arra, hogy a krími nyugdíjasoknak az orosz átlagra emeljék a juttatását. Vagyis sokkal jobb lesz krími nyugdíjasnak lenni, mint ukránnak. A jelenleg Budapesten élő Nikolaj elmondása szerint ez jó hír a Krímben élő rokonainak, hiszen bár rubelben kapják a járandóságot, de háromszor annyit, mint korábban.

Energiaellátás, közszolgáltatások, infrastruktúra

Bár egyelőre úgy tűnik, a krími pénzügyi rendszert, illetve a fizetéseket teljesen integrálni tudják az oroszok, az energiaellátás területén a félszigetek még lehetnek gondok. Nem véletlen, hogy az orosz kormányfő már kezdeményezte: keressenek megoldást arra, hogy a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolják a Krímet az orosz energiaellátó rendszerhez. Hiába áramlik ugyanis orosz gáz a krími vezetékekben, ha a gázigénynek több mint a fele Ukrajnán keresztül érkezik. A vízellátás négyötöde szintén az ukránoktól jön, csakúgy, mint az áram 90 százaléka.

Az oroszok ezért másfél-kétszeresére szeretnék növelni a gázkitermelést a Krímben, a Gazprom orosz óriásvállalat pedig már elő is készítette erre vonatkozó javaslatait. Szakértők szerint ez a mennyiségű gáz elegendő lesz a félsziget szükségleteinek fedezésére.

A Rosztelekom orosz távközlési szolgáltatónak pedig rövid időn belül meg kell oldania a telekommunikációs kérdéseket, hogy ne kelljen erre az ukrán cégeket igénybe venni.

Vagyim szerint a krími lakosok rendkívüli mértékben reménykednek, hogy majd az orosz befektetések, az állam segít stabilizálni a gazdasági helyzetet, ám még évek is eltelhetnek, amíg teljesen bekapcsolják a félszigetet Oroszország gazdasági és energia-vérkeringésébe. A Kercsi-szorosban – ez választja el a Krímet Oroszországtól – egyetlen tenger alatti kábel sincsen lefektetve, így a félsziget Ukrajnától független telekommunikációja, áramellátása és gázellátása sem megoldott.

Az oroszok ezért valószínű, hogy tárgyalásokba bocsátkoznak majd az ukránokkal a helyzet rendezéséről – bár egyelőre nem ismerik el a kijevi vezetést –, az energiaellátás elvágásával ugyanis a Krímet teljes összeomlásra kárhoztatnák: leállnának a gyárak, nem lenne mivel fűteni, és víz sem folyna a csapokból. Vagyim szerint ugyanakkor az energiaellátás miatt nem aggódnak a Krímben: bár a múlt héten volt egy-két kisebb áramkimaradás Szimferopolban, azóta nem történt ilyen. A vízellátás miatt sem aggódnak, szerintük a vízcsapok elzárást Ukrajna nem lépné meg.

A Krím egy pénzügyi fekete lyuk?

Krím kedvelt üdülőparadicsom, tavaly mintegy 6 millió turista látogatott a félszigetre, 70 százalékuk a félszigeten kívüli Ukrajnából érkezett. A turisták száma minden bizonnyal idén ennél jelentősen kevesebb lesz, és kérdéses, hogy az érkező oroszok pótolhatják-e a kieső ukránokat. A válasz minden bizonnyal az lesz, hogy nem igazán pótolhatják, ez pedig újabb kiesést okozhat a krími büdzséből. Az oroszoknak pedig nem csak emiatt fájhat a fejük.

Hogy hosszabb távon mennyi pénzt kell a Krímbe önteni, azt még nem lehet tudni

AFP / Ria Novosti / Press Service / Alexey Nikolsky

A Fortune magazin szerzője egyenesen "gazdasági vesztesnek" nevezi a Krímet, ahová az oroszoknak csak önteniük kell a pénzt. Ha orosz termékeket és turistákat akarna Moszkva a Krímbe vinni – és krími árukat elvinni onnan –, akkor mindenképp szükség van arra, hogy megépítsék a Kercsi-szoroson átívelő hidat, ehhez pedig vasúti és közúti összeköttetést is biztosítson. Csak a híd megépítését 3-5 milliárd dollárra becsülik, a vasúti, közúti kapcsolatok megteremtése pedig további dollármilliárdokat emészthet fel. Korrupció nélkül. Mert ezt is bele kell számolni, elég csak a szocsi téli olimpia 50 milliárd dolláros elképesztő költségét megnézni. A költségek így könnyen az egekbe szökhetnek.

Hiába tűnhet első ránézésre úgy, hogy az orosz kormányzat a körülményekhez képest olajozottan láncolja magához egyre jobban a Krímet, még rengeteg a kérdőjel, különösen a gazdaság közép- és hosszú távú működését illetően. A nagy sietség minden bizonnyal azért is van, hogy a krími lakosokat érintő, esetleges gazdasági károkat megelőzzék, minimalizálják, és a lakosság támogatását megtartsák. Az egy dolog, hogy a Krím örömmel csatlakozott az oroszokhoz, de kérdéses, hogy ez öröm majd megmarad-e akkor is, ha esetleg nem lesz villany az otthonokban.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!