Lepattintotta a civileket a paksi bővítésről a Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék június 20-án kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban közérdekű adat kiadása miatt indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ellen - közölte a törvényszék hétfőn. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság azért utasította el a keresetet, mert a pert megelőző adatkiadási kérelem olyan előkészítő anyagokra vonatkozott, amelyek nem készültek el - indokolt a bíróság. A közérdekű adat kiadása iránti perben nem lehet utóbb a keresetben eltérni az előzetes adatkiadási kérelem tartalmától akkor sem, ha a per során – mint a jelen esetben – újabb, pontosabb információk merülnek fel. Ezért a bíróság a perben nem vizsgálhatta, hogy az Orosz Föderációval megkötött, illetve megkötendő szerződések kapcsán milyen előkészítő munka történt, és ha vannak ilyen anyagok, azok kiadhatóak-e vagy sem. Ez új adatkiadási kérelem tárgya lehet - írja a törvényszék.

Az Energiaklub az eredeti adatkiadási kérelmében több adat kiadását is kérte, majd a perben már csak egy pontban tartotta fenn a keresetét. A bíróságnak így ítéletében már csak a vonatkozó, 2012-es kormányhatározat I-V. pontjaiban elkészíteni előírt dokumentumok, javaslatok, előterjesztések, az egyes feladatok teljesítéséről szóló beszámolók és egyéb eredmények, valamint a kormánynak azokról született döntéseinek kiadásával kapcsolatban kellett döntenie.

El nem készült anyagokra kérdeztek rá

A felperes által hivatkozott 1194/2012-es kormányhatározat a kormány egyes tagjainak a Paksi Atomerőmű telephelyén létesülő új atomerőművi blokkal (blokkokkal) kapcsolatos további feladatainak meghatározásáról szól. A legtöbb ebben meghatározott feladat címzettje a nemzeti fejlesztési miniszter. Ez a kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából.

A perben az alperes NFM úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el, mert egy későbbi döntés folytán nem írták ki ezt a nemzetközi pályázatot. A kormány nemzetközi szerződést kötött az orosz kormánnyal, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek. Ez a keretegyezmény már nyilvános.

Az egyezmény 8. cikke szerint a felek további, úgynevezett megvalósítási megállapodásokat kötnek, amelyek várhatóan tartalmazni fogják a részleteket. Ezekkel kapcsolatban az alperes csak annyit közölt, hogy a magyar és az orosz fél között készültek minden kötőerő nélküli, szándéknyilatkozathoz hasonló, úgynevezett term sheetek, de ezekkel kapcsolatban minden adat minősített adat, az is, hogy mely magyar szerv a tárgyaló fél.

TASZ: Felelőtlen döntésre készülnek a képviselők

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfői közleményében az ítélettel kapcsolatban kiemeli: a paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Úgy vélik, hogy "Paks2 előkészítéséről ma szinte semmit sem tudunk, ahogy az Országgyűlés tagjai sem, pedig ők ma döntenek a 3000 milliárd forintnyi hitel felvételéről. Egy ilyen döntés nemcsak felelőtlen, de ellentétes is Magyarország érdekeivel".