Devizahiteles perek: elhalasztotta az ítélethozatalokat a bíróság

Szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.

Az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelensége miatti per keddi tárgyalása végén a felperes Raiffeisen Lízinget és a magyar államot képviselő ügyvédek is úgy nyilatkoztak, hogy új indítvánnyal már nem élnek. 

A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.

A Raiffeisen Lízing jogi képviselője szerint a lízing- illetve kölcsönszerződések egyoldalú módosítását eleve tisztességtelennek tekintő törvény ellentétes az alaptörvénnyel. Egyrészt visszamenőleges hatályú, másrészt pedig sérti a jogbiztonságot, de a bírói függetlenséget is, mert irreálisan rövid határidőket tartalmaz.

A felperes azért indítványozta, hogy a bíróság kérje az alkotmánybírósági normakontrollt, mert így felfüggeszthető az ügy tárgyalása. Minden, más - arra jogosult - általi kérelem esetében az ügyek már lezárulnak az alkotmánybírósági döntésig - érvelt a jogi képviselő. Úgy vélte, az Európai Bíróságtól azért kell előzetes normakontrollt kérni, mert a tisztességtelenségi irányelvet nem megfelelően vette át Magyarország, az abban szereplő eljárási szabályokat a törvény felülírja.

A lízingcég pénzpiaci szakértő kirendelését is indítványozta, de a bíróság döntése előtt maga már be is csatolt egy szakvéleményt. Az indítványt a bíróság elutasította. A felperes társaság a beadványában amellett érvelt, hogy szerződési feltételei megfelelnek a törvényben szereplő "tisztességi kritériumoknak". Az alperes állam képviselője azt fejtegette, hogy a kamat, a díj és a költség egyoldalú emelését tartalmazó oklista miért nem megfelelő a Raiffeisen Lízingnél. Például a makrogazdasági körülmények változása, a forint és más deviza árfolyamának a változása, vagy az a tény, hogy betétet vonnak ki az anyabankból, nem alkalmas arra, hogy az ügyfél megtudja, mekkora emelésre számíthat - mondta.

A társaság képviselője erre úgy reagált, hogy a szerződésekben volt egy pont, amely lehetővé tette, hogy az ügyfél az emelés után felkeresse a hitelezőjét, ahol levezették neki a módosítást.

Szintén kedden a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék. A tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között. 

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.

Az EvoBank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben szeptember 2-ára halasztotta az határozathirdetést a Fővárosi Törvényszék. A felperes pénzintézet kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A felperes pénzintézet alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését is kérte. 

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a szerződés már nem tekinthető tisztességesnek, ha az általános szerződési feltételek kikötései a törvényben meghatározott egyetlen elvnek nem felelnek meg. Az alperes továbbá hivatkozott az alaptörvényre, ami szerint a Kúria valamennyi bíróságra érvényes jogegységi határozatot hozhat az ügyben.

A bíróság elutasította a felperesnek az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Felperes egyetért azzal, hogy amennyiben akár egy kritériumnak – többek között az egyértelmű megfogalmazás, felmondhatóság, szimmetria, átláthatóság - nem felelnek meg az általános szerződési feltételek, akkor a szerződés már tisztességtelennek minősül. Egyben kéri a bíróságot, hogy mindegyik kritérium szerint vizsgálja meg a feltételeket.

Az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. ügyében szeptember 10-re halasztották az ítélet kihirdetését az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. A felperes lízingcég azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A pénzügyi cég keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ám utóbbiakat visszavonta.

Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is. Az alperes magyar állam szerint az oklista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, s a felperes üzletszerűen a piacon tevékenykedő vállalatként hatni tud a refinanszírozási költségekre, így annak átháríthatósága nem megalapozott.

A Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében szeptember 10-ére halasztották a határozathirdetést. A tárgyalás utolsó részében a felperes pénzintézet előadta, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírják az érdemi konzultáció szükségességét az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabályok esetén. A felperes által hivatkozott közösségi határozat rögzíti a konzultációs eljárás menetét, meghatároz egy minimum határidőt is, amit nemzeti hatósági kérelemre le lehet rövidíteni. Ebből az eljárási rendből az következik a felperes szerint, hogy bizonyos határidőn belül nem lehet elfogadni, megszavazni a nemzeti jogszabályt. 

A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: az Európai Bíróság állásfoglalást hozott előzetes döntéshozatali eljárás keretében egy másik uniós szabállyal kapcsolatban, ami azonban szintén az eljárási rendre vonatkozott. Ennek analóg alkalmazásával lehet arra következtetni – amit az Európai Bíróság kimondott –, hogy az érdemi konzultációs kötelezettség megszegése következtében a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a jogszabályt. A felperes pénzintézet képviselője továbbá hangsúlyozta, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági - is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége. Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna. A felperes kérte a keresetnek való helyt adást. Az alperes magyar állam képviselője fenntartja az eddigi álláspontját és kéri a kereset elutasítását.

Az első ilyen perben pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék. Az OTP keresetét formai okokból utasította vissza a bíróság.

Mint arról beszámoltunk, a bíróság hihetetlen gyorsan hozza a döntéseket, egy-két óra alatt meg is születik az ítélet úgy, hogy a szerződések érdemi részét vizsgálni sem engedi igazából a törvény.

Stiller Ákos