Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Noha Varga Mihály hétfőn azt mondta a múlt héten felbukkant, a boltok vasárnapi zárva tartását kezdeményező törvényjavaslatról, hogy az nem számíthat a kormány támogatására, csütörtökön KDNP-s képviselők egy csoportja benyújtotta a kereskedelmi törvényt módosító csomagot. Harrach Péter ugyan úgy nyilatkozott, hogy az bírja a kormány támogatását, később, amikor a gazdasági minisztérium cáfolta a politikust, úgy módosított, hogy a kérdésben Orbán Viktor támogatása elégnek bizonyulhat. A kereszténydemokraták indítványának lényege, hogy vasárnap a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek (diszkontok, hiper- és szupermarketek) nem tarthatnak nyitva, és arra csak a családi vállalkozások lesznek jogosultak. Az intézkedés 2015. március 15-től lépne érvénybe, egy friss kutatás szerint egy-egy átlagos vasárnapon 870 ezer család vásárol zömmel hipermarketekben fogyasztási cikkeket.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke nyílt levélben ment neki a Takarékbank és a szektort felügyelő integrációs szervezet vezetőjének, mert állítása szerint pályáztatás nélkül kiszervezték a takarékok közel ezermilliárd forint szabad betétjének kezelését a Diófa Alapkezelőnek, melynek tulajdonosa a Spéder Zoltán által vezetett FHB Jelzálogbank. Pénteken a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Takarékbank közleményt adott ki, melyben visszautasítják „az OTSZ valótlan vádaskodásait”, és azt írják, a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, csak a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok vagyonának kezelését bízták rá az FHB alapkezelőjére, ami mintegy 35 milliárd forint.
Az internetadó tervéről előzetesen sem az illetékes szaktárca, sem pedig a Miniszterelnökség nem tudott, de ez is csak egy újabb adalék ahhoz, hogy a kormánynak technológia-fóbiája van - - nyilatkozta Laufer Tamás, az informatikai vállalkozásokat tömörítő IVSZ elnöke. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy a regnáló kormány szóban ugyan sok mindent megígért már, de teljesíteni alig valamire hajlandó. Az elnök erről azt követően beszélt, hogy a múlt pénteken Orbán Viktor utalt arra, hogy a netadót visszavonják, de még azt megelőzően, hogy a jövő évi adócsomagból azt szerdán valóban törölték.
A NAV elnöke elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba. Vida Ildikó azt állítja, hogy a kitiltásról tájékoztatta a magyar kormány egyik illetékesét, a nevét azonban nem hajlandó elárulni. Lemondani nem akar, mert azzal beismerné a korrupciós vádakat.
Kétmilliárd eurós törlesztőrészletet utalt át Magyarország az Európai Uniónak abból a hitelből, amelyet még a 2008 őszén, az Európai Bizottsággal kötött hitelmegállapodás biztosított az országnak. A tárca szerint a mintegy 620 milliárd forintos törlesztés közel 2,1 százalékponttal csökkenti az államadósságot. A teljes kölcsönből még másfél milliárd eurónyi van hátra, mivel az IMF-nek már tavaly törlesztettünk mindent.
"Ha rosszindulatúak lennénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket" – mondta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára a norvég nagykövet az ATV-ben elhangzó mondataira válaszolt, miután Tove Skarstein úgy fogalmazott:ha a magyar kormány nem hagyja dolgozni az Ökotárs Alapítványt, akkor Norvégia azt a pénzt sem utalja el, amit eddig Norvég Alapból a magyar kormány osztott szét eddig.
Elhalasztja a kormány az M0-ás körgyűrű újabb, Pilisborosjenő és Budakalász között korábban 2020-ra ígért nagyjából nyolc kilométeres szakaszának megépítését a 2022 utáni évekre – írta a Népszabadság. Ahhoz, hogy az M0-ás körbeérjen Budapest körül, még nagyjából 26 kilométernyi új szakaszt kellene megépíteni, többek között a 10-es és 11-es főutat összekötő utat, melynek megépítését nem tudják finanszírozni a 2021-ig tartó költségvetési időszakában esedékes EU támogatásokból.
A pornókirályként is emlegetett Gattyán György megelőzte Csányi Sándort a leggazdagabb magyar toplistáján. Gattyánnak annak ellenére sikerült az élre ugrania, hogy tavaly a kedvezőtlenné váló hazai viszonyok miatt Luxemburgba költöztette a legnagyobb cégét, a Docler Holdingot. Vagyonát 174,3 milliárd forintra becsülte a Forbes magazin, Csányi 159,5 milliárd forintjával a második helyre szorult, a harmadik Demján Sándornak pedig 146,3 milliárdja van a magazin számításai szerint. Simicska Lajos először került fel a listára, és 45,3 milliárd forintjával a 16. helyen végzett.
A hét képe: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője találkozott szerdán a Parlamentben, ahol Lech Walesa, Lengyelország korábbi elnöke megkapta a Visegrád Bridge-díjat.
MTI / Kovács Attila
