szerző:
hvg.hu/MTI

A parlament 131 igen, 62 nem szavazattal megszavazta a 2015-ös költségvetést. Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

Átment a parlamenten a 2015-ös költségvetés. A Házban 131-en igennel, 62-en nemmel szavaztak, öten nem nyomtak gombot. Vona Gábor, a Jobbik elnöke igazoltan volt távol, Vollner János (Jobbik), Gyurcsány Ferenc (független, DK-elnök), Szabó Tímea (független, PM-társelnök) és Lasztovicza Jenő fideszes képviselő nem szavazott.

A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét. Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál  sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.

A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre. A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.

A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat. A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.

A költségvetés ellen az összes ellenzéki párt tiltakozott. Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés olyan adóemelésekre épül, amelyeknek közös jellemzője: a kormány mindenre adót vett ki, amire lehet. Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke a kabinet célja ezzel, hogy biztosítsa a költségvetés egyensúlyát és a presztízsberuházások fedezetét. Úgy értékelte, hogy ez szimpla és szemérmetlen pénzbehajtás, és ha ezt nem a parlamentben csinálná a kormány, hanem a nyílt utcán, akkor ezért büntetés járna. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: le fogják nyúlni a magánnyugdíjpénztári megtakarítások maradék 200 milliárd forintját. Az adóemelések közül a leghúsbavágóbbnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj hat százalékos emelését nevezte, amellyel szerinte 33 százalékra emelkedik a legtöbb élelmiszer adója.

A Jobbik szerint a javaslat kódolja, hogy Magyarország nem tud növekedési pályára állni, ugyanis a korábbi megszorítások és új adófajták büdzséjéből hiányoznak a "jövő biztosítékai", az otthonteremtés, a gyermekvállalás ösztönzése. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormány nem vezette ki a Gyurcsány-Bajnai korszak hat nagyobb megszorító csomagját, s miközben 2010-ben 34 adótípussal vette át az országot, most "45 felé halad". A Jobbik szerint a költségvetést megalapozó törvények 130 milliárd forint adóemelést készítenek elő, a 27 adóváltozásból pedig mindössze 5 nyújt részleges kedvezményt a családoknak, a többi viszont brutálisan terheli közvetlenül vagy áthárítva a lakosságot.

Az LMP szerint a társadalom legmódosabb 10 százalékának kívánságlistáját tartalmazza a többség érdekeivel szemben a jövő évi költségvetés, amely tovább növeli a vagyoni és jövedelmi különbségeket. Róna Péter, az ellenzéki párt programtanácsának elnöke és Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón bírálta a büdzsét.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint útlezárások, tüntetések, polgári engedetlenségi megnyilvánulások jelzik, hogy az ország népe mit gondol a jövő évi költségvetésről. A 2015-ös büdzsé folytatja azt a fideszes politikát, amelyik arról szól, hogy mindent az államnak, "mindent Orbán Viktornak, semmit az embereknek" - jelentette ki Szelényi Zsuzsanna. Stadionépítések, a Várba költözés és más presztízsberuházások jellemzik a költségvetést, miközben az "urizálásra" költött pénznek sokkal jobb helye lenne az óvodásoknál, az iskolásoknál és a szegény családoknál - folytatta. A büdzsé másik jellemzője az emberek "agyonadóztatása" - szögezte le a politikus, aki emellett rendkívül diszkriminatívnak nevezte a különadók rendszerét. A költségvetés egyértelműen a szegényeket bünteti - folytatta, hozzátéve: a kormányzat leépíti az oktatási rendszert. Kijelentette azt is, hogy elképesztően dilettáns módon tervezték a büdzsét, mert miután annak benyújtási határidejét kitolták, a kabinet újabb és újabb ötletekkel áll elő és folyamatosan új adókat keres.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a jövő évi büdzsé olyan, mint a sok alkohol: öl, butít és nyomorba dönt, és ha a költségvetést a jelenleg tervezett módon valósítják meg, akkor "éhen fogunk dögleni". Szabó Tímea társelnök azt mondta: a 2015-ös büdzsé elveszi az utolsó falat kenyeret a szegény gyerekektől, az oktatáshoz való jogot a fiataloktól, a közmunkával pedig nyomorba dönti azokat, akiknek ma még lenne lehetőségük munkába állni. A szociális kiadások tízszázalékos megvágása azt jelenti, hogy azzal elveszik a családoktól az utolsó mesekönyvet, egy új kabát vagy egy csoki megvásárlásának lehetőségét - fogalmazott. Szabó Tímea emellett hangsúlyozta, hogy négymillió szegény él az országban, és miközben a kormánypárti képviselők "luxuskarórákra" és "luxusvillákra" költenek, hatszázezer gyermek nélkülöz.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a kormány minden bajbajutott embert magára hagy, mindenkitől több pénzt akar elvenni a különadókkal és az adóemelésekkel. A független Varju László hozzátette: a kiadási oldalon eközben nyilvánvalóan jut újabb stadionokra, "felcsúti mangalicatelepre", medencékre, külföldi utakra. Kijelentette: a kormányzat a pangás, a társadalmi leszakadás és az elszegényedés büdzséjét szavaztatja meg. A vállalkozásokat túladóztatják, a banki hitelek miatt nem jut pénz a vállalkozásfejlesztésre, az önkormányzatok pedig új adókat vetnek ki - közölte.

Kedden óriási tüntetés lesz, többek között a most elfogadott büdzsé miatt. A demonstrálók a József nádor térről a Szalay utcába vonulnak majd.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!