Mi mindent finanszíroz a jegybank?

Nem vette meg a Magyar Nemzeti Bank a 330 éves, 160–200 ezer eurós kikiáltási áron kínált Andrea Guarneri-hegedűt Lajkó Félixnek, sem id. Pieter Brueghel Keresztelő Szent János prédikációja című festményét a Szépművészeti Múzeumtól, és a Balkan Fanatik együttest sem támogatja. Ekként cáfolta múlt csütörtökön a jegybank az Index hírportál egy nappal korábbi állításait, noha az LMP által az MNB nyolctagú felügyelőbizottságába delegált Róna Péter az ATV-nek megerősítette a hegedűvételt. 

A Matolcsy György vezette monetáris hatóság egyúttal ellentámadásba lendült. Mondván, Róna azért bírálja, hogy az MNB összesen 90 milliárd forintot különített el ingatlanvásárlásra és -felújításra, mert a bankok bankja néhány hónapja visszautasította az fb-tag javaslatát, hogy az ő érdekeltségébe tartozó ingatlanban béreljen nagyobb területet az MNB. A jegybank egyúttal büntetőfeljelentést tett a portál cikke kapcsán, továbbá Pápa Levente, az Együtt–PM politikusa ellen, aki hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

Pedig a jegybank felügyelőbizottsága – a parlamentnek április 9-én benyújtott éves jelentésében – ugyancsak bírálta, hogy az MNB vezetősége úgy különített el 50 milliárd forintot ingatlanvásárlásra, 40 milliárdot pedig -felújításra, hogy ezt nem alapozta meg részletes stratégia. (Eddig az MNB három ingatlant vett, összesen 4,2 milliárd forintért.)

Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke Matolcsy Györggyel

Vörös Szilárd

Ennél keményebb kritikákat is megfogalmazott az fb, noha tagjainak többsége kormánypárti, igaz, elnöke, Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter és jegybankelnök a hírek szerint nincs jó viszonyban Matolcsyval. Nem hagyták például szó nélkül a felügyelők, hogy a PSZÁF és az MNB tavaly októberi összevonása miatti jelentős szervezeti átalakítások kapcsán tartott zárt igazgatósági ülésekre, a korábbi gyakorlattól eltérően, nem hívták meg Járait, és az fb sem kapta meg előre az igazgatóság által tárgyalt előterjesztéseket. Azt is nehezményezték, hogy nem volt lehetőségük mélyebben megvizsgálni, miért irányzott elő az MNB vezetése az idei évre a tavalyinál 36,8 százalékkal magasabb, 29,4 milliárd forintos költséget, holott ez a felügyelet jegybankba olvasztásával sem indokolható.

Matolcsy tavaly márciusi beiktatása után még takarékossági programot hirdetett, mondván: két éven belül 20 százalékot faragnak az üzemeltetési költségeken. Ezzel szemben az MNB már 2013-ban is az előző évinél 23 százalékkal többet, 14,3 milliárd forintot költött működésre, amit most a PSZÁF beolvasztásával, döntően a létszám 502 fővel való duzzasztásával magyaráznak. Ám e nélkül is 52 fővel bővült a stáb a 2012. novemberben, még Simor András elnöksége idején elfogadott tervhez képest.

Az idei költségnövekmény legnagyobb, 6 milliárd forintos tétele a növekedési hitelprogram népszerűsítésére szánt összeg. Ez annak nyílt beismeréseként is felfogható, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott, a kis- és középvállalkozásokat rendkívül kedvezményes, maximum 2,5 százalékos éves kamatozású forráshoz juttatni akaró program megakadt. Már az első, 750 milliárd forintos keretnek is csak az egyharmada ment beruházási célra tavaly június–augusztus között, a többi a rosszabb feltételekkel felvett hitelek lecseréléséhez adott muníciót. Hiába ígértek azt követően Matolcsyék további, 2014 végéig elkülönített 2000 milliárd forintos keretet (azzal, hogy októbertől 500 milliárdot tesznek elérhetővé, s annak elfogyása után szabadítják fel a többit), az első részlet kimerülésétől több mint fél év után sem kell tartani. 

 Kérése ellenére nem kapott tájékoztatást az fb – mint fogalmazott – „az MNB gyakorlatában szokatlanul magas keretösszegű” kommunikációs tender céljáról, lefolytatásáról és az eddigi kifizetésekről. Pedig ez az összeg jelentősen meghaladja az utóbbi évek teljes, kommunikációra költött ráfordításait, melyek évente 200-300 millió forint között mozogtak, és csak 2008-ban, az 1 és 2 forintosok bevonásakor érték el a 346 milliót – állapították meg Járaiék. Azt a kérésüket sem szívlelték meg Matolcsyék, hogy a közbeszerzési eljárásról hozott döntésüket gondolják újra. Január 21-én ugyanis az MNB aláírta a keretszerződést a tendergyőztesnek nyilvánított I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel. E cég intézi a Miniszterelnökség médiavásárlásait is, minek következtében a 2010-es kormányváltás óta az ötödik legnagyobb árbevételű médiaügynökséggé lépett elő. Nem csoda, az I.M.G. Simicska Lajoshoz köthető, s a cég tavaly került a Fidesz gazdasági kulcsemberének egykori főnöke, az első Orbán-kormány idején MFB-vezér Patonai Péter százszázalékos tulajdonába.

A további többletkiadásokról az fb csak annyit tud, hogy azok jelentős részét – ahogy a jelentésben fogalmaznak – „az MNB újszerű vagy a korábbi évtizedek gyakorlatából eredő kommunikációs, illetve oktatási és támogatási programok beindítása teszi ki”. Az MNB-igazgatóság döntése értelmében a jegybank „alapvető feladataihoz illeszkedő szakmai jellegű, ezenfelül egyes össztársadalmi célok” megvalósítására 2014–2016-ban összesen 1,8 milliárd forintot költ, 30 milliárd forintból pedig 2018 végéig műkincseket vásárol. Ám a kezdeti feltételezésekkel ellentétben Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke a Heti Válasznak február végén leszögezte: sem a Seuso-kincseket, sem az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat nem kívánják visszavásárolni, mivel az előbbiekkel kapcsolatban bírósági eljárás folyik, az utóbbiakról pedig államközi tárgyalásokon dönthetnek. A visszavásárlásoknál Gerhardt szerint „csak vitathatatlan színvonalú, jogilag rendezett sorsú műalkotások jöhetnek szóba” – hogy melyek ezek, arra a mai napig nem derült fény.

A jegybanktörvény rendelkezéseiből nem vezethető le, miért indít ilyen nagyszabású programot az MNB – jelentette ki az fb, hozzátéve: ezzel részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét. Ami akár arra való célzásnak is felfogható, hogy a költségvetés helyett azért a jegybank finanszíroz, mert rá nem vonatkoznak olyan szigorú beszámoltatási előírások. A 30 milliárdos vételi keret mindenesetre jelentős ugrás ahhoz képest, hogy az előző jegybanki vezetések csak alkalmanként vásároltak műkincseket. A legnagyobb tétel 100 millió forint volt, amelyből éppen a mostani fb-elnök Járai MNB-elnöki regnálása idején, 2006-ban vett térképgyűjteményt a jegybank a Magyar Tudományos Akadémiának.

Szintén nem világos, mi az a támogatási cél, amelyre az MNB a 2014-es költségvetés 5 százalékának megfelelő összeget, közel 1,5 milliárd forintot fordítana. Ezenfelül 2 milliárdot költ öt éven át a Pallasz Athéné Közgondolkodási Programra, amelyre a tudományos fokozattal rendelkező kutatók, PhD-hallgatók, egyetemisták és szakkollégiumok mellett a nem pénzügyre szakosodott érdeklődők is pályázhatnak. További 2 milliárdból pedig a Pallasz Athéné Domus Animae Alapítvány elsősorban világhírű külföldi egyetemekkel, doktori iskolákkal, szakkollégiumokkal, műhelyekkel való szakmai együttműködést finanszírozhatná.

Mindenesetre e vaskos tételek akár magyarázhatnák is a tavaly októbertől piaci felügyeleti funkciókkal is bíró MNB bírságolási hevületét. Azt ugyanis az fb is megállapította, hogy a költekezés fedezetét részben az MNB felügyeleti bírságokból származó bevételei biztosíthatják, igaz, azokat évente mindössze mintegy 600 millió forintra taksálta. Ám már ennek duplájára, közel 1,2 milliárdra tett szert a jegybank március közepén 35, díjait és költségeit szerinte jogszerűtlenül emelő pénzügyi szervezet megbüntetésével.

CSABAI KÁROLY