szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Pár évtized múlva akár 2 milliárddal is többen lehetünk a Földön, a növekvő embertömeg ellátása élelmiszerrel pedig mind nehezebb feladat elé állítja a világ országait. Mivel etessük az embereket? Bogarakkal, esetleg laboratóriumi körülmények között létrehozott élelmiszerrel? Netalán városi üvegházak szolgálják majd ki az élelmiszerigényünket? Vagy egyszerűen dobjunk ki kevesebb élelmiszert, így több marad a többieknek?

Azt a közhelyet biztosan mindenki ismeri, hogy 2050-re a világ népessége – a jelenlegi trendeket figyelembe véve – 9 milliárd fölé ugorhat. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint ráadásul a növekedés jelentős része a feltörekvő államokban játszódik majd le. Így a számítások szerint az egyre urbánusabb – az emberek 70 százaléka élhet majd városokban szűk 40 év múlva –, gazdagabb és nagyobb igényekkel fellépő tömeg etetésére 70 százalékkal kell növelni az élelmiszer-termelést.

Hogyan lehet ennek a hatalmas, újonnan keletkező keresletnek majd megfelelni? Csak úgy, ha növeljük a terméshozamokat, termőterületeket, vagy egyéb alternatívák is számításba jöhetnek?

Azért nem eszik olyan forrón a kását

Mielőtt hihetetlenül fura képzeteket kezdenénk el gyártani arról, mit fogunk majd enni 20-30 év múlva, érdemes leszögezni, hogy a problémák fő mozgatórugóját nem feltétlenül a plusz 2 milliárd ember jelenti, hanem az, hogy 3-4 milliárd rendelkezik majd sokkal több elkölthető pénzzel. Ők pedig sokkal több húst, tejterméket fogyasztanak majd például, ami jelentősen megterheli a világ élelmiszer-ellátását. Mindez ráadásul sokkal szűkebb keretek között is történik majd: a globális felmelegedés jelentősen átalakítja a termőterületeket, a felfutó bioüzemanyag-gyártás pedig szintén csökkentheti az emberi fogyasztásra szánt terménymennyiséget.

A bőség zavara
©

Ehhez kapcsolódva fontos megjegyezni: a feltételezés, hogy hatalmasra duzzad a jelenleg tömegesen, a gazdagabb országok polgárai által fogyasztott élelmiszer-mennyiség iránti igény, részben hibás is lehet. Az emberek sokszor összekeverik azt, hogy több élelmiszerre van szükség a világon, és többet kell termelni. Ez a két dolog nem ugyanazt jelenti, ahogy arra a Quartz szerzője is rávilágít.

Ennyivel több pénzük lesz az embereknek pár évtized múlva (különösen a feltörekvő államoknál komoly a bővülés)
©

Nemcsak azzal lehet ugyanis több élelmiszert tenni az asztalra, ha többet termelünk – a rendelkezésre álló földterület véges –, hanem ha az étkezési szokásainkat is megváltoztatjuk. Elég csak arra gondolni, hogy például ha kevesebb húst fogyasztanának a gazdagabb amerikai és európai államok polgárai, akkor az milyen hatással lenne az egész élővilágra és agráriumra.

Ezek jöhetnek számításba

A több megfelelő minőségű és tápértékű élelmiszer elérésére megannyi opció létezik.

1. Bogarat a tányérra. Először is érdemes talán a legextrémebbel kezdeni. A FAO szerint a különböző bogarak jó lehetőséget adnak az élelmiszer-biztonság elérésére, ugyanis tele vannak proteinnel, különböző zsírokkal és vitaminokkal, ásványi anyagokkal. A hústermékeket lehetne velük helyettesíteni. A világ államainak 80 százalékában pedig már jelenleg is esznek bogarakat az emberek. Thaiföldön például a sült szöcske igen népszerű street food.

2. Újfajta technológiák alkalmazása. Ilyen lehet például az, ha teljesen új élelmiszert hozunk létre: egy amerikai huszonéves világosbarna “trutyit” készített, amiben szerinte az összes fontos összetevő benne van, amire a szervezetnek szüksége van. Így ezzel meg lehetne oldani a világ élelmezési gondjait. De ezen kívül is rengeteg olyan startup van, amely különböző új technológiákkal készít élelmiszert: például 3D nyomtatással állítanak elő húst, az algát emberi fogyasztásra alkalmassá teszik, növényi alapanyagokból hoznak létre tojást helyettesítő élelmiszert.

3. Új technológiák, de a hagyományos gazdálkodásban. Vagyis hagyományos élelmiszereket termelnek, ám nem hagyományos eszközökkel. Ilyen lehet például a Magyarországon két éve megismert akvapónia, amikor a vízművelés a növények termesztésével keveredik. A rendszereket ráadásul lakóházakban, különböző emeleteken is el lehet helyezni, így városokban is ideális lehet így termelni bizonyos körülmények között (egyelőre ugyanakkor leginkább zöldségeket lehet így termelni, ezek viszont az összmezőgazdasági termelésben a kisebb részt képviselik). A gazdálkodónak itt nem is kell aggódniuk a különböző időjárási viszontagságok miatt sem, hiszen beltérben folyik a termesztés.

De lehet vertikális üvegházakat is építeni hasonló logikával. Mindkét megoldásnak az is előnye, hogy nem kellene messziről szállítani a városba az élelmiszert, hanem helyben lehetne termelni, így a szállítási költség jelentő részét ki lehetne iktatni, nem beszélve a károsanyag-kibocsátás csökkenéséről.

Kutatók egy csoportja ugyanakkor azzal is próbálkozik, hogy “visszavadítson” különböző terményeket, ugyanis az évezredeket során például a gabonafajták sokat veszítettek ellenálló-képességükből. Ezek a típusok az aszályoknak, áradásoknak, betegségeknek, extrém körülményeknek jobban ellen tudnak állni. A megoldás ráadásul kisebb vitát is válthat ki, mint a génmódosítás, ugyanis nem egymástól független terményekbe ültetnének be géneket.

Átalakulnak a farmok

A növekvő népességgel és az átalakuló élelmiszertermeléssel, ellátással átalakulhatnak a gazdaságok is. Ebben egyrészt szerepet játszik a városok növekedése: a kis farmokról egyre több ember költözik urbánus területekre, otthagyva vidéki életüket, így az általuk korábban megművelt területek is elhanyagoltabbá válhatnak (talajerózió indulhat el, a teraszos művelés szétcsúszhat például). Csakis a nagy farmok válhatnak majd meghatározóvá?

Jönnek a robotok a farmokra
Az Egyesült Királyságban már arról folyik közéleti vita, hogy mennyire fognak a robotok, illetve a drónok részt venni a jövő agrárgazdaságában. Például olyan robotokat is létrehoztak már, amelyek a gyomokat szedik ki a haszonnövények mellől (ezt a nagyüzemi termesztésnél korábban nem lehetett megcsinálni), vagy drónokkal nézik meg egy területen, hogy hol van szükség permetezésre, esetleg mekkora volt az árvízkár. Más robotok azt vizsgálhatják, hogy mikor van szükség öntözésre, vagy hogy nem beteg-e a növény.

A Világbank 2013-as tanulmánya Ukrajna példáján keresztül igyekszik választ adni arra a kérdésre, hogy vajon a megafarm lesz-e a globális mezőgazdaság jövője. A szervezet kutatói pedig úgy látják: a hatékonyság növelésére nem a terület növelése a megoldás, hanem az, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak hozzáértő embereknek. Ha a farmokon megvan a megfelelő infrastruktúra, illetve olyan feltételeket teremtenek, amelyek miatt az emberek nem akarnak elmenni a területről. Mindezzel pedig még az is elérhető lenne, hogy eddig használatba nem vont földeket művelnek majd meg.

Szendvicsbe is tökéletes
©

Ne dobjunk ki túl sok kaját

Úgy is lehet ám több élelmiszert juttatni a világ polgárainak, ha kevesebb kaját dobunk ki. A U.S. Environmental Protection Agency adatai szerint az amerikai hulladéklerakókba kerülő szemét 20 százalékát élelmiszer teszi ki. 2012-ben 35 millió tonna élelmiszer végezte a kukákban, mindez pedig 165 milliárd dollárba kerül az amerikai gazdaságnak (Magyarországon a háztartások 2011-ben 400 ezer tonna élelmiszert dobtak ki). A világon összességében évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobnak ki, miközben ennek a mennyiségnek a fele elég lenne az éhezés megszüntetéséhez.

Mindez azt jelenti: az élelmiszer még mindig nem olyan drága a fogyasztóknak, hogy megérje takarékoskodni, vagy jobban átgondolni, pontosan mit is vásárolnak. Pedig 2004 és 2014 között szépen kapaszkodtak felfelé az árak: a kukorica világpiaci ára például megduplázódott.

Ugyanakkor azt is érdemes lehet átgondolni a különböző országoknak, hogy mennyire éri meg fókuszálni a bioüzemanyagokra, mivel a túlzott koncentrálás az élelmiszerektől veheti el a termést.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Johnny Depp fellebbezett a „feleségverős” perben, de elutasították

Johnny Depp fellebbezett a „feleségverős” perben, de elutasították

BKK: Forgalomba állítottunk minden létező buszt, villamost, trolit és metrószerelvényt

BKK: Forgalomba állítottunk minden létező buszt, villamost, trolit és metrószerelvényt

Kiderült az elektromos Ford Mustang Mach-E valós hatótávja

Kiderült az elektromos Ford Mustang Mach-E valós hatótávja