Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Úgy fest, visszavesz a harcias hozzáállásból a magyar állam a bankadónál.
Ígéret újragondolva
Az elmúlt hetekben több komoly figyelmeztetést is kapott a kormány, hogy baj lesz abból, ha – mint ahogyan az jó ideig úgy is tűnt – megsérti a bankszektorral való kiegyezésnek tekintett tavaszi megállapodást. Tavasszal az Erste Bankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött egyezséget a kormány, melynek értelmében csökkenti a bankok terhét, újabb terheket nem sóz a hitelintézetek nyakába, cserébe pedig bevásárolhatja magát 15 százalék erejéig az Erstébe. A kormány bár elfogadtatott a parlamenttel ennek megfelelő törvényt, mégis közben a brókerbotrányok okozta károk enyhítése, a károsult magánszemélyek kártérítése céljából a bankszektorra nagy terhet rakott. Pár hete pedig azt dobta be a jegybank, hogy érdemes lenne a bankadó csökkentését ahhoz kötni, hogy növeli-e a hitelezését adott bank. Az Erste vezére ezek miatt emelte fel hangját nemrég, kilátásba helyezte, hogy ők visszalépnek a tulajdonrész magyar államnak történő eladásából.
Orbán Viktor az EBRD és az Erste Bank vezére között idén februárban, a megállapodás bejelentéséről szóló sajtótájékoztatón
Fülöp Máté
A kormány pedig hiába várta azt, hogy hitelminősítők kivegyék az országot a bóvli kategóriából, nem tették meg, amelyben szerepe volt a bankokra rótt vagy kilátásba helyezett terheknek is. Annak ellenére sem tették meg a szívességet a hitelminősítők, hogy az Alkotmánybíróság a múlt héten a kormány kezére játszott, elkaszálva a Quaestor-kötvényesek kártalanítását szabályozó törvénynek két kardinális részét, ezzel pedig lehetővé vált, hogy a kormány esetleg kisebb cechet pakoljon a bankokra.
Új, még kedvezőbb ajánlat
A kormány, úgy fest, elhatározta, tartani akarja a szavát. A most benyújtott friss adótörvényben módosítják a bankadót, még jobban csökkentik annál, mint amennyit a kormány még tavasszal ajánlott, vállalt.
Tavasszal azt mondták, a bankadó jövőre a mérlegfőösszeg 0,15 százaléka (mint most) 50 milliárdos adóalapig, afeletti mérlegfőösszegnél pedig – a mostani 0,53 helyett – 0,31 százalék. Ezt annyival toldaná meg a kormány, hogy a bankadó összege jövőre az ideinek maximum a 45 százaléka lehet – vagyis összességében a vállaltnál is nagyobb mértékben apadhat egyes bankok bankadó-terhe.
2017-ben és 2018-ban a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékra apadna (mint ahogyan tavasszal meg is állapodtak), de most ehhez még hozzávarrnák, hogy az összeg nem haladhatja meg a 2016-ost. Sőt, ha az adott bank növelné jövőre a vállalati vagy lakossági hitelek állományát, növelné a hitelezését, annál a 2017-es és 2018-as bankadó az ideinek legfeljebb 30 százaléka lehetne.
A kormány még egy dolgot tesz a bankadóval. Korábban lehetőséget biztosított volna, hogy az orosz vagy ukrán leánybankkal rendelkező magyar bankok csökkentsék pár milliárd forinttal az adójukat. Ez praktikusan az OTP-t jelentette volna. Az EU szerint azonban ez tiltott állami támogatás lehet, ezért ezt a könnyítést a kabinet most kiveszi a törvényből.
