szerző:
Gyükeri Mercédesz, Szabó Yvette
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rohamtempóban akarja átnyomni a kormány a hirdetési piacot újraosztó tervezetét. Bár hivatalos egyeztetés nincs, a hvg.hu birtokába került dokumentum megjárta a piacvezető céget is.

A JCDecaux egyik munkatársa is látta azt az előterjesztés-tervezetet, amely alapján szigorítanák a közterületi reklámok elhelyezését, egyebek között betiltanák az óriásplakátokat is – derül ki a HVG birtokába jutott dokumentumból. Márpedig a cég ötmilliárd forinthoz közelítő árbevételével a legnagyobb szereplője a 15 milliárdos kültéri reklámpiacnak, a népszavazási plakátkampány tízmilliárdos összegéből is a legtöbbet hasította ki magának.

©

A cég társ-vezérigazgatója, Szelei Szilárd viszont határozottan tagadta lapunknak, hogy bármi közük lenne a tervezethez. Mint elmondta, ő maga egy másik médium erre vonatkozó kérdéséből értesült arról, hogy munkatársa módosította a nem nyilvános javaslatot tartalmazó fájlt. A JCDecaux belül elindított vizsgálat pedig azt derítette ki, hogy az illető önkormányzati forrásból jutott a dokumentumhoz, amelyen kijelölte a fontosabbnak ítélt dolgokat (a Word-dokumentum fájlinformációja szerint 61 percet töltött ezzel múlt csütörtökön), majd továbbküldte – Szelei elmondása alapján nem a cégvezetésnek. Munkatársukat felfüggesztették az ügy lezárultáig – tette hozzá a cégvezető.

Furcsállhatjuk persze azt is, hogy a tervezetben érintett cégek helyett miért önkormányzat(ok)nál köröztetik a tervezetet. Erre részben magyarázatot ad, hogy a törvénymódosítás gyakorlatilag teljes egészében a helyhatóságok döntésére bízná azt, hol engedélyezik külterületi reklámhordozók elhelyezését.

A javaslatban egyébiránt az szerepel, hogy a tervezet „nem kerül társadalmi egyeztetésre”. Mindezt úgy, hogy a törvény több jelenleg hatályos jogszabályt (például a reklámtörvényt, illetve a reklámhordozók elhelyezését szabályozó kormányrendeletet) is érdemben módosítani fog. Ebben az esetben pedig elkerülhetetlen az egyeztetés. Ami nem is egyenlő azzal, hogy kikérik a nagyobb ágazati szereplők véleményét.

©

Az egyeztetés elvileg több esetben elkerülhető, például akkor, ha – mint a vonatkozó törvény fogalmaz – a tervezet „sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.

Kérdéses, itt milyen kiemelkedő közérdek indokolja a sürgősséget, de az látható: a beterjesztő Miniszterelnöki Kabinetiroda siet az elfogadtatással. A tervezet szerint ugyanis október végén/november elején már hatályos lenne a törvény úgy, hogy a hatálybalépés a kihirdetést követő nap. 2017. március végére az önkormányzatoknak már fel is kellene mondaniuk a hatályos reklámszerződéseket, május 31-ig pedig el kell távolítani „valamennyi jogellenessé vált reklámhordozót”.

Három cég marad talpon

A Magyar Reklámszövetség – amely a sajtóból értesült a kormányzati elképzelésekről – közleményben tiltakozott a plakátpiac újraszabályozása miatt. Ebben a szervezet kiemeli: „a közterületi reklámpiacba az ilyen mértékű beavatkozás tovább fokozza az elmúlt évek váratlan beavatkozásai (reklámadó, bónuszszabályozás) kialakult piaci bizonytalanságot mind a hirdetők, mind az ügynökségek, mind a fogyasztók szempontjából”.

©
Betiltják a ragasztást

Elég széles körben kellene bontani: betiltanák a magánterületen (akár valakinek a kertjében) felállított hirdetési felületeket, illetve a 11 négyzetméternél nagyobb plakáthelyeket. Nem lehetne 9 négyzetméternél nagyobb, illetve 2 négyzetméternél kisebb hirdetéseket elhelyezni közterületen, és néhány kivétellel nem lehet a jövőben ragasztani plakátot.

Ez nem csak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátolási szokásait ásná alá, de törvényt sérthetne az is, aki korrepetálást hirdet egy kiragasztott cetlin. Ha pedig ezt a lépcsőházban próbálná, akkor sem járna jobban, hiszen magánterületen sem helyezhet el a jövőben plakátot.

Engedélyeznék viszont a villanyoszlopokon elhelyezett „elefántfüleket”. Öt éve még ezt a közlekedésbiztonság veszélyeztetése nevében tiltották be, hogy aztán tavaly – azzal, hogy mégsem jelentenek veszélyt – újra engedélyezzék. És maradhatnának a házak homlokzatán elhelyezett hálók is, igaz, itt a felhelyezőnek bizonyítania kellene, hogy valóban felújítás folyik a háló alatt.

A szövetség becslése szerint a közterületi óriásplakátok 80-85 százaléka magánterületen van. Összesen pedig 25-30 ezer plakáthelyet kellene elbontani vagy átalakítani, ennek az összköltsége 4-5 milliárd forint lehet.

Bevételünk kétharmada forog kockán

– emelte ki a hvg.hu-nak a JCDecaux vezetője. Szelei Szilárd úgy kalkulál, hogy a reklámhelyek bontása és az eszközök kivezetése összességében egymilliárd forint fölötti költséggel jár a cég számára. Ehhez képest a társaság tavaly 900 millió forint körüli adózott eredményt ért el.

A JCDecaux azonban még mindig kedvezőbb helyzetben van versenytársainál. A cégnek ugyan több mint 8000 óriásplakátot kellene elbontania, megmaradna viszont több mint 9 ezer city light reklámhelye a megállókban és a bevásárlóközpontokban, és megőrizhetné a BKK járművein és a metróvonalakon meglévő több mint 12 ezer reklámfelületét is.

Ha azonban hozzátesszük, hogy még az ő esetükben is a bevétel kétharmada kerül veszélybe, látható, milyen hatása lenne az ágazat egészére a lépésnek. Fülöp Szilvia, a Reklámszövetség főtitkára szerint a nyolc plakátozó cég közül legfeljebb három maradhatna talpon.

A fővárosban különösen a hirdetőoszlopok léte kerülne veszélybe. Ezúttal nem bontanák el őket – a Simicska Lajoshoz köthető Publimonttal való szerződésbontást és az ezután beinduló kényszerbontást első fokon már elutasította a bíróság –, de jelentősen szűkítenék a piacukat. A jövőben ugyanis ezeken csak közművelődési célú hirdetéseket lehetne elhelyezni – az persze nem világos, hogy annak minősül-e például egy könnyűzenei koncert.

Egymásnak estek a minisztériumok

Nemcsak az érintett cégeknek van gondjuk a tervezettel, hanem – mint a tervezetből kiderül – az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) is. A tárca szerint alkotmányos jogokat sért, hogy a szerződésbontás miatt kárt szenvedő cégeket, magánszemélyeket nem kártalanítanák.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel szemben jogelméleti levezetést adott arra, hogy az Alaptörvény szerint már a tulajdonjog sem korlátlan, azt is lehet keretek közé szorítani. „Álláspontunk szerint a szabályozás közérdekű céljai megalapozzák a kártalanítás nélküli intézkedéseket. A kártalanítás biztosítása nem szükséges, mivel a törvény megfelelő időtartamú moratórium időszakot tartalmaz” – fejtegetik a dokumentumban.

Más kérdés, hogy még a moratórium időtartamában sem értenek egyet: az IM 2017. december végéig bontatná el a plakáthelyeket, míg a Rogán Antal vezette tárca már júniusban sem szeretne óriásplakátokkal találkozni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!