Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ha bemegy egy élelmiszerboltba, alaposan nézze meg az összes tejtermék árát, az UHT és ESL tejtől kezdve a kefiren át a joghurtig, a sajtokra pedig külön szenteljen figyelmet. Utána búcsúzzon el az árcédulán lévő számoktól, mert hamarosan nem látja azokat viszont: legalább 10 százalékos drágulás várható a következő hónapokban – mindegy, melyik láncnál szokott vásárolni.
Képünk illusztráció
MTI /Kallos Bea
A tejtermékek átvételi árát (tehát azt, amit a bolt fizeti a feldolgozónak) az utóbbi időben gyakorlatilag minden lánc megemelte – nem feltétlenül azért, mert szociálisan érzékeny lenne a magyar tejtermelők sanyarú helyzete iránt, hanem azért, mert kénytelen volt.
A nemzetközi piacokon ugyanis olyan áremelkedés volt, hogy a termelők ott literenként már akár 30-35 forinttal is drágábban adhatták volna el a tejet, ahhoz képest, mintha a magyar felvásárlókkal üzleteltek volna. Míg Magyarországon 70 forint körül volt az átadási ár, az úgynevezett spot (azonnali) piacokon már a 110 forintot is megadják a vevők a tejért.
Ez tarthatatlan különbség, muszáj volt idehaza is feljebb menni,
különben a boltok nem jutottak volna magyar tejhez.
Megkérdeztünk néhány élelmiszerboltláncot arról, hogy ez a literenként egyelőre mintegy 10 forintos növelés (ami ideiglenesen stabilizálta a piacot, de még nem tekinthető hosszabb távú megoldásnak) megjelent-e már a polcokon, de egyelőre úgy tűnik, hogy a boltok igyekeztek benyelni a drágulást. A trend az, hogy a láncok a megnövekedett költségeiket igyekeznek nem áthárítani a fogyasztókra. Ami egyébként azért is egyre nehezebb, mert a személyi költségeik is mennek felfelé, a munkaerőhiány miatt ugyanis növelniük kell a béreket.
MTI /Kallos Bea
A tejet egyelőre az menti, hogy általában a legolcsóbb literes tej az egyik olyan áru, amellyel be szokták húzni a vevőket a boltba.
Kulcsfontosságú termék, így addig akcióznak, kitartanak vele, amíg tudnak.
Ez azonban csak ideig-óráig lesz így (az Aldi és a Lidl például lényegében azt mondta, hogy a magasabb átvételi árakat egyelőre nem érvényesítette kínálatában, illetve csak a termékek szűk körében lépte meg az áremelést).
„Az UHT, az ESL tej, a vaj és a sajtok esetében mindenképpen további áremelésekre lesz szükség, és arra számítunk, hogy ez végső soron valamennyire a polcokon is meg fog mutatkozni” – mondja Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A Lidl nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy szerinte tartható-e a jelenlegi árszint, az Aldi pedig azt mondta, hogy kooperatív megoldásra törekszik, mint eddig is tette.
Egészen olcsó tejbe egyébként még az elmúlt hónapokban is bele lehetett futni egy-egy boltban, de a szakértők szerint ennek alapvetően csak két reális oka lehetett: extrém vevőcsalogató akciózás vagy kreatív áfakönyvelés. Utóbbi különösen a szlovák import tejnél volt esélyes.
MTI / Illyés Tibor
A tej átvételi ára egyébként az oroszországi embargó 2014-es bevezetése után kezdett csökkenni, akkor még 110 forint körül mozgott az árszint, de az Európában bennragadt mennyiség túlkínálathoz vezetett. A csökkenés üteme 2015-ben ugyan mérséklődött ugyan, de maradt a nyomott 80 forint körüli szint. Idén viszont beindult a hullámvasút. Először az év első felében 65 forintig zuhant az árfolyam, ami már tényleg az a szint,
amikor a gazdák inkább kiöntik a tejet egy-egy nagyáruház parkolójába,
vagyis elértük a trend alját. Hamarosan el is indult az emelkedés, amit most elsősorban a kínai kereslet élénkülése hajt, és végső soron ez érkezik meg most a magyar boltok polcaira is, némi fáziskéséssel.
Amint azt korábban részletesen bemutattuk, a sertéshúsnál is egészen hasonló folyamatok játszódtak le, amelynek következménye az lett, hogy az év elején bevezetett 22 százalékos áfacsökkentés előnyei elszivárogtak. A sertéshús ma 5 százalékos áfával ugyanannyiba kerül, mint tavaly év végén 27 százalékos teherrel, ha viszont nem lett volna áfacsökkentés, valószínűleg még a tavalyihoz képest is jókora drágulást érezhettünk volna.
A sertésnél a 27 százalékról 5 százalékra levitt áfa elsősorban arra lehetett jó, hogy a feketepiacot visszaszorítsa (ekkora áfatömegért nem éri meg a csalást kockáztatni).
A tej esetében viszont még megvan az ügyeskedők játéktere.
Januártól a baromfihús és a tojás mellett a friss tej áfája is 5 százalékra csökken, ez azonban nem érinti a feldolgozott termékeket, ahol az adóteher továbbra is 27 százalék marad. Így a tejtermékeknél nem lesz meg a sertéshús meséje, még arra sem lehet számítani, hogy a boltokban legalább időlegesen nem látjuk a nemzetközi áremelkedést.
