A sarki hentes széttárja a kezét, amikor arról kérdezzük, miért adja 1200 forintért a sertéslapockát, hiszen az áfacsökkentés következtében januárban még 1000 forint körül mozgott az átlagos ára. „Én is ennyiért kapom, higgye el” – mondja, több magyarázatra pedig nincs ideje. Csúcsidő van, pörög az üzlet, jönnek a sült kolbászra ácsingózó ebédelők.

A vásárlók is beletörődve fogadják, hogy a sertéscombért, illetve a lapockáért többnyire mindenhol 1100-1200 forintot kell adniuk. A sertéshús áfájának csökkentésére már csak halványan emlékeznek.

Amint azt korábban részletesen bemutattuk, a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentéséből származó előnyöket a kisebb hentesboltok általában eleve nem tudták átadni a fogyasztóknak, mert az ágazatban jellemző áfaeltüntetési praktikák miatt ők már korábban is csaknem nettó áron árulták a portékájukat. A nagyobb láncok árképzését pedig az egyedi akciók miatt szinte lehetetlen pontosan követni.

Ám az biztos, hogy az év eleje óta körülbelül 10 százalékkal magasabban van az árszint, a láncok pultjaiban jelenleg leginkább 1100 forint körül lehet lapockát venni, és 1200 körül van a comb kilónkénti ára. Nagyjából ezt a szintet igyekeznek tartani a kisebb hentesboltok is.

A vásárló szempontjából tehát az áfacsökkentésnek annyi.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy Magyarországon a hasított sertés ára hogyan alakult idén (az adatok a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól (VHT) származnak ). 

Míg az év elején még 400-430 forint között mozgott az ár, április vége felé meredeken emelkedni kezdett és csak július közepére állapodott meg, 530-540 forint magasságában. (A boltokban is ez az emelkedés jelenik meg, a kereskedői lánc végén, kicsit nyomottabb mértékben.)

Nézzük meg ugyanezt az EU 28 országának átlagával: 

A vonalak szépen követik egymást, vagyis semmi mást nem látunk, minthogy a magyar piac szerves része az európainak.

Kissé elkeserítő csak az, ha a magyar adatokat a dán és a holland számokkal vetjük össze, ebből ugyanis az derül ki, hogy ezekben a jóval magasabb életszínvonallal jellemezhető országokban a sertéshús ára alacsonyabb szinten követi le az európai trendeket: 

A Magro.hu agrárportál saját gyűjtését is megnéztük, e szerint a rövidkaraj és a comb bolti ára egészen májusig-júniusig tartotta magát, majd nem tudott ellenállni a nemzetközi trendnek, és szépen emelkedni kezdett:

„Túl kicsi piac vagyunk ahhoz, hogy tiszta, minden évre érvényes ártrendjeink legyenek” – mondja Németh István, a portál szakértője. Az áfa változásai, az orosz embargó, de még egy másik húsféle előretörése vagy visszaszorulása is bele tud zavarni a képbe – teszi hozzá. Magyarország ugyan nem szállít sok sertést Oroszországba, de más európai országok igen, és az embargó alatt az unióban ragadt hús a kínálatot növeli, lejjebb viszi az árakat.

Babati Zoltán, a VHT elnöke, maga is sertéspiaci résztvevő azonban azt mondja, idén az ázsiai, főleg kínai kereslet erősödött, ez pedig éppenséggel felfelé nyomta az árakat.

Amit a boltban látunk, az a feldolgozói árak emelkedésének lenyomata. A drágulás nem feltétlenül jelenik meg teljes mértékben, mert az áruházláncok az akcióikkal és az egyedi beszerzéseikkel időről időre el tudnak térni a trendtől, de végső soron a fő irányoktól hosszabb távon még ők sem tudnak függetlenedni.

"A sertéshúsok ára a világpiaci árak alakulása miatt emelkedett, ami az erős kínai érdeklődés, illetve felvásárlás miatt jelentősen megnőtt, ezért a mi beszállítóink is kénytelen voltak emelni a sertéshús árán, ami a polci árak változásához is vezetett" – magyarázta érdeklődésünkre az Aldi.

Az áfa csökkentése tehát elsősorban arra volt jó, hogy – az időleges árcsökkenés mellett – a piac fehéredéséhez járuljon hozzá (5 százalékos áfatömegnél gyakorlatilag nem éri meg elcsalni az adót). Ez persze nem jelenti azt, hogy a csalók feladták volna, csak azt, hogy most más áruféleségekre kénytelenek koncentrálni.