Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

A téli-nyári időszámítást olyan sokan utálják, hogy a kormány most egy erről szóló jobbikos indítványt készül felkarolni. De mégsem tűnik egyértelműen jó ötletnek, hogy teljesen átálljunk a nyári időszámításra, az óraátállításon ugyanis még mindig sokat spórolunk, és az sem biztos, hogy segítene a téli depresszión. Az pedig csak hab a tortán, hogy egy EU-s irányelv miatt az téli időszámítás eltörléséhez EU-s jogszabályt kéne változtatni.

Legyen mindig nyári időszámítás – erről dönthet a Parlament akár már a jövő héten, miután a Fidesz elfogadta a jobbikos Kepli Lajos által benyújtott törvényjavaslatot a gazdasági bizottságban, így az a Parlament elé kerülhet. Ha meg is szavazzák, azzal régi vágya teljesülhet azoknak, akik úgy vélik, az egykor energiatakarékossági okokból kitalált és bevezetett tavaszi-őszi óraátállítás mára terhes kötelességgé vált, amely mellett már szinte alig szólnak valódi érvek, az ellenzők szerint viszont ellene viszont annál több, hiszen: 

– állítólag megzavarja a bioritmust, a közlekedési balesetek száma megnő a nyári időszámításra átállást követő hétfőn

– a nyári időszámítás során későbbre tolódó pirkadat miatt a földművelők csak később kezdhetik el a munkájukat

– az átállás állítólag az állatokat is megzavarja 

– már nincs számottevő energiaspórolási eredménye a téli átállásnak

– a téli időszámítás miatt hamarabb lesz este depresszív sötét.

Azt az elején érdemes leszögezni, hogy eredetileg a téli időszámítás szerint működött az ország, a huszadik század újítása a nyári időszámításra átugrálás volt. Ha tehát az átállítás szükségtelen, akor alapvetően a téli időszámításhoz kellene visszatérni. A jobbikos javaslat szerint mégis a nyári időszámítást állandósítanák. 

A tavaszi óraátállításra március utolsó vasárnapján, a hajnali órákban kerül sor, ilyenkor egy órával előbbre ugrik az óra, erre mondják a tévébemondók, hogy "egy órával kevesebbet alhatunk", ami ezen a tavaszi vasárnapon azért viszonylag kevés embert érint. Ezen a márciusi vasárnapon tehát hajnali fél hat helyett hirtelen egy órával később, fél hétkor kel a nap, de mivel tavasszal már egyre korábban pirkad, április végére tényleg bekövetkezik a fél hatos napfelkelte, az emberek nagy része világosban ébred. Ezzel egyidőben azonban az este hatos naplementéből egyből este hét órás lesz, nyáron pedig háromnegyed kilencig világosság van. A tavaszi óraátállítás rendszerét mindig az energiaválság időszakaiban vezették be: mivel elég korán lesz így világos, de sokáig tart, így később gyújtanak lámpát az otthonokban, nyáron csökken a lakossági áramfogyasztás. Az elmúlt száz évben többször is bevezették, majd eltörölték az óraátállítást, legutóbb 1980 tavaszán tértünk át rá megint, akkor a szinte aranyárban mért olaj miatt megint spórolni kellett az árammal.

©

Október utolsó vasárnapján az egész megfordul, hajnalban 3-kor 2-re tekerjük az órát, erre mondják, hogy "egy órával többet alhatunk". A téli időszámításra átállással reggelente valamennyivel hamarabb lesz világos, bár még így is elég későn, január elején például fél nyolckor. Délután viszont korábban lesz sötét, decemberben akár már 16 órára besötétedhet, ebben az időszakban tehát bárhogyan sakkozunk, a lakosság ébren töltött idejéhez (amely rendszerint 7 és 22 óra közé tehető) bajosan igazítható hozzá az óra.

Ha tehát a jobbikos Kepli javaslatát elfogadnák, és átállnánk a csak nyári időszámításra, akkor a depresszívebb napokon mondjuk csak 17 órára sötétedne be, cserébe viszont reggel azonban akár fél kilencig is sötét maradhat. Kérdés, hogy ez mégis kin segítene.

Tényleg árt az egészségnek az óraátállítás?

Az átállítás ellenzői szerint számottevő energia-megtakarítást már nem hoz a nyári óraátállás, ezért megkérdeztük erről a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t (MAVIR), amely azt válaszolta, kimutatásaik alapján az óraátállítással évente kb. 4 milliárd forintot spórolunk meg, amely egy közepes város évi energiafogyasztása. A megtakarítás a háztartásokban, építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik. Vagyis ennyit számít az, hogy reggel egy kicsit kevesebbet kell világítani, az iskolákban, óvodákban, közintézményekben, este később kell bekapcsolni a díszkivilágítást. Ez a szám legalábbis cáfolja a "ma már semmit nem spórolunk"-vélekedést.

Arról, hogy a nyári átállás utáni állítólagos kialvatlanság miatt magasabb-e a március utolsó vasárnapját követően a közúti balesetek száma, az ORFK azt közölte, hogy ez nem így van, és nincs ilyen összefüggés.

©

Oroszországban 2014-ben törölték el az óraátállítást, és lett végleges a téli időszámítás. A sajtóban olvasható volt indokként, hogy a teheneket megzavarja az átállás, kevesebb tejet adtak. Ezt cáfolták a hvg.hu-nak a Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszéken. Azt a felvilágosítást kaptunk, hogy az állatoknak a napsütéses órák száma fontos, amit nem befolyásol, hogy ez melyik időszámításban éri őket. Az sem zavarja őket, ha esetleg a gondozásuk munkafolyamata egy órával korábban vagy később következik be.  

Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint túl van hájpolva a kérdés, a plusz-mínusz egy óra sötétség nem okozhat gondot, illetve ha valakinek mégis, az annak a jele, hogy az illetőnek már van valamilyen lappangó lappangó problémája, és ezt hozza felszínre az óraátállítás miatti alkalmazkodási nyomás. Ezért nő meg az óraátállításkor a betegfelvételek száma. De nem maga az óraátállítás okozza a kialakuló lelki betegségeket. Az, hogy a téli időszámítással a pirkadathoz közelebb ébredünk, elvileg bírhatna jelentőséggel, de az emberek zöme reggel nem a fényben tartózkodik, hanem utazik, irodában ül - a nagyvárosi ember fényhiányban él. De még a földművelők is járművekben ülve dolgoznak a földeken, amelyben ugyanúgy kevesebb fény éri őket. Az átlalános fényhiány tehát sokkal nagyobb probléma, mint az hogy egy órával előre vagy hátra állítjuk az időt. Ugyan van, aki a szoláriumozást is lehetséges megoldásként említi, Purebl György szerint ez tévhit, a fénycsövekből olyan UV-sugárzás érkezik, amelyik káros és védekezésre készteti a bőrt, inkább kék fénytartományból érkező fényre volna szükségünk.

Mivel a környező országokban létezik a két időszámítás, a téli időszámítás eltörlése gondokat okozhat a nemzetközi vasúti menetrendek zavartalanságában – több alkalommal épp erre hivatkozva vezették be nálunk két időszámításos rendszert. Írtunk a MÁV-nak, hogy vajon milyen problémákat okozhat ez az ötlet, milyen feladatokat ró a MÁV-ra, de azt válaszolták, akkor kívánnak foglalkozni a kérdéssel, ha a Parlament megszavazza a törvényt.

Az indítványozó sem ismeri a jogszabályt?

Külön érdekesség, hogy az indítványt jegyző jobbikos Kepli Lajos indoklásában azt írja, hogy a természetes fény mennyisége miatt kellene a nyári időszámítást rögzíteni, és ezt azzal nyomatékosítja, hogy nem hiába döntött emellett Ukrajna és Oroszország is. Utóbbiakban egyébként téved, mert az ukránok egy hónap után visszavonták ezt az ötletüket, marad a két időszámítás, az oroszok pedig a téli időszámítást véglegesítették 2014-ben.

Kepli Lajos
©

Az egyébként is tanulságos, hogy mire hivatkozva vezettük be időről időre az óraátállítást: 1941-ben a "Német Birodalom" kérésére, gazdasági, energiatakarékossági és "sporttényezői" szorgalmazásra vezettük be a nyári időszámítást, 1945-ben viszont az orosz (azaz szovjet) időzónához való közelítés szerepelt az indokok között. A mai aktuális helyzet is politikai alapokon nyugszik: az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK irányelvét követjük. Vagyis, ahogyan az Index Eurológus blogja is megemlíti, hogy mivel az óraátállítást uniós jog szabályozza, először az egész unióra egységesen érvényes irányelvet kellene átírni, mert bár hét tagállamhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária és Ciprus) hasonlóan jelenleg akár mi is csatlakozhatnánk a kelet-európai időzónához (ahol a jelenlegi magyar időnél egy órával több van most), ott is van nyári időszámítás, tehát ebben az esetben is előre kell majd nyáron állítani az órákat. Az uniós jog átírásához viszont vagy az Európai Bizottságon kell keresztüllobbizni a dolgot, vagy az EU Tanácsban 15 másik ország vezetőjét kell magunk mellé állítani, vagy rá kell beszélni az európai parlamenti képviselők felét a jogszabály-módosítás támogatására.

Amikor az indítványozó Kepli Lajost szembesítettük azzal, hogy uniós jogszabályt kellene az ötletéhez módosítani, azt válaszolta, hogy az csak az óraátállítás idejét szabályozza, azt nem, hogy legyen-e vagy ne átállítás, így azt nyugodtan eltörölhetnénk. De persze ennek ellentmond, hogy az irányelvben szerepel: "a tagállamok alkalmazzák a nyári időszámítást", azaz magát az átállási kötelezettség fogalmazódik meg benne. Kepli szerint a kérdést kormányhatározat szabályozza itthon, vagyis még a Parlament legitimáló pecsétje sem kéne a változtatáshoz, de azzal megnőne a legitimációs ereje.

Arra, hogy még mindig 100-120 milliárd forintot spórolunk az átállítással, Kepli azt mondja, hogy ez 1 százalék az ország éves energiafogyasztásához mérve, összehasonlításképpen a hálózati veszteség (az, hogy az áramot előállító erőművektől a lakosságig megy az áram vezetékeken) 4-5 százalék. Ráadásul Kepli szerint a megtakarítás a nyári időszámítással jár együtt, és a Jobbik javaslata ezt az időszámítást tenné sztenderddé, tehát ez az előny megmaradna.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hivatalos: Észak-Macedónia lett Macedónia

Hivatalos: Észak-Macedónia lett Macedónia

Egy makói „hegymászótanoncnő” eljutott a világ 8. legmagasabb csúcsára

Egy makói „hegymászótanoncnő” eljutott a világ 8. legmagasabb csúcsára

Zsidóktól elrabolt kincsek változtatták meg a náci bírót

Zsidóktól elrabolt kincsek változtatták meg a náci bírót

Nem tartotta be a súlykorlátozást a busz, majdnem leszakadt alatta a híd – videó

Nem tartotta be a súlykorlátozást a busz, majdnem leszakadt alatta a híd – videó

Öngyilkos merényletek zavarták meg az afganisztáni választásokat

Öngyilkos merényletek zavarták meg az afganisztáni választásokat

Kíméletlen törzsi logikával politizál az Orbán-rezsim

Kíméletlen törzsi logikával politizál az Orbán-rezsim