És akkor korrupcióban elértük Nigériát, de nem állunk meg
A korrupció a gazdasági élet szerves része lett, a versenyképességünk pedig már a Mol vezére szerint sem jó. Míg Izlandon törvénybe iktatnák a nemek közötti fizetési egyenlőséget, nálunk még szexista viccek trollkodnak a majonézes flakonokon. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyar cégvezetők több mint háromnegyede szerint mindennapos a korrupció az üzleti életben – derül ki az EY kutatásából. Ez nemcsak a teljes elemzés 51 százalékos átlagát haladja meg jelentősen, de az öt évvel ezelőtti hasonló kutatás eredményeinél is sokkal rosszabb képet mutat. 2012-ben még csak 58 százalékos volt ez az arány. Magyarország ezzel a korrupció által leginkább érintett országok közé került be, világszinten Dél-Afrika, India vagy Egyiptom mellé.
Van azonban egy olyan pont, ahol még ennél is rosszabb a helyzet: arra a kérdésre, hogy miért nem jelenti valaki a saját cégén belül tapasztalt visszaéléseket, a magyar megkérdezettek 69 százaléka úgy válaszolt: személyes biztonsága érdekében. Hasonló arányt csak Nigériában tapasztaltak a felmérés készítői.
Tíz éve jobb volt Magyarország versenyképessége – nyilatkozta Hernádi Zsolt a Figyelőnek. A Mol csoport elnök-vezérigazgatója szerint nem csak most van baj: a hosszú távú versenyképességünk kilátásai aggasztják, ezért tartja fontosnak, hogy mielőbb sebességet váltsunk. Igaz, most még kevés problémát látunk, a makrogazdaság terén kimagaslóan teljesít szerinte Magyarország, de a hosszú távú kilátások sokkal problémásabbak.
Izland lehet az első ország a világon, ahol törvénnyel kötelezhetik a cégeket, hogy ne legyen különbség a nők és a férfiak bére között.
Igaz, náluk már most is a világos a legkisebb a különbség a nők és a férfiak fizetései között, de most még ennél is tovább mennének. A parlament elé került törvényjavaslat arra is kötelezné a vállalatokat, hogy szerezzenek be igazolást: nemcsak a nemek között nem tesznek különbséget a béreknél, hanem ugyanez a diszkriminációtilalom vonatkozna a vallási, etnikai, életkorbeli különbségekre is – írta meg a BBC.
Az éppen elűzni tervezett CEU-nál a nemzetközi rangsorban mindössze két hellyel előrébb sorolt University College Londonban a European History MA képzése (brit és európai uniós állampolgároknak) 3,56 millió forintba kerül évente, míg a European Public Policy mesterképzés 4,54 millió forintba. Ha ehhez hozzávesszük a kint tartózkodás költségeit, amelyben a legnagyobb tételt a londoni lakhatás jelenti, a Milestone Intézet számítása szerint a hallgatónak évente majdnem 10 millió forintot kell költenie arra, hogy tanulhasson.
Amerikában még magasabbak a költségek, csaknem 20 millió forintra rúgnak.
Ezzel szemben a Közép-európai Egyetemen a legtöbb mesterképzés 3,7 millió forintért elérhető, és Budapesten élni is olcsóbb, mint egy brit vagy amerikai nagyvárosban. Egy hallgatóra 2,4 millió forint körüli kiadásokkal számol a Milestone Budapesten, de az egyetemisták a Közép-európai Egyetemtől jelentős támogatásokhoz juthatnak, amelyek nemcsak a képzést, hanem az egyéb kiadásokat is fedezhetik. Arról nem is beszélve, hogy egy magyar diák a megélhetési költségeit akár nullának is tekintheti, ha a szülők úgy döntenek, hogy eltartják egyetemi tanulmányokat folytató gyereküket. A CEU kiűzése így alaposan beszűkíti, vagy megdrágítja azoknak a lehetőségeit, akik nemzetközi diplomában gondolkodnak.
A hét képe: Élőlánccal tiltakoznak a CEU elűzése ellen.
Több mint hatvanmilliárd forintot ad a magyar kormány egy szlovén kikötő bővítésére, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyezett meg szlovén kollégájával ljubljanai látogatásán. A HírTV beszámolója szerint Szijjártó azzal érvelt a koperi fejlesztéséhez nyújtott magyar támogatás mellett, hogy a kikötőre a nemzetgazdaság fejlesztése miatt van szükség.
Cserébe a magyar vállalatok hosszú távú bérleti szerződéseket kaphatnak, „részt vehetnek a vasúti fejlesztésben, a magyar vasúti teherfuvarozó vállalatok pedig részt vehetnek abban a holdingban, amely a beruházás köré épül” – vázolta a riport szerint Szijjártó.
Beindult a mémgyár, amikor az Univernél arra kérték a vásárlóikat, hogy „múltidéző, de a mának is szóló rigmusokat” tervezzenek a falvédőkre, illetve majonézes flakonokra. Nem jól sült el ugyanis az ötlet: a szlogenekből annyit lehetett megtudni, hogy a vásárlók szerint a nőnek a konyhában a helye, a férj egyetlen feladata, hogy adja a konyhapénzt – és esetleg verje meg az asszonyt, ha nem jól főz.
“Tiszta kötény, teli asztal, az uradat így marasztald!” - javasolta valaki, de ez még mindig könnyed rigmus ahhoz képest, hogy “Az én uram a legjobb ember, ha Univerrel főzök, nem ver.”
Biztosítja a csatlakozásokat a Ryanair a jövőben saját járatai között - jelentette be Kenny Jacobs, a légitársaság marketingigazgatója. Az ír diszkont légitársaság ezzel az első nagy diszkont légicég lesz Európában, amely ezt kínálja majd utasainak.
Sőt, Kenny Jacobs szerint néhány más légitársaság járataira is megteremtik ezt a lehetőságet. Bár a vezető légitársaságokat nem említett, korábban a Ryanair az ír hálózatos légicéggel, az Aer Lingusszal, illetve a szintén diszkont Norwegian Air Shuttle-lal állapodott meg csatlakozások biztosításáról.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
