Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Mohácsról ezentúl nem csak egy elvesztett csata, hanem egy megnyert háború is eszünkbe juthat – mondta Orbán Viktor a Csányi Sándor bankvezér tulajdonában lévő MCS Vágóhíd Zrt. hivatalos átadásán. A régió legmodernebb vágóhídjának tartott üzemben már tavaly december 20-a óta folyik a termelés, de a hivatalos átadót csak most tartották meg.
Kattintson galériánkért!
Túry Gergely
"Ebből kellene több, mondjuk egy tucatnyi, ilyen beruházásból, ilyen cégcsoportból, ilyen tulajdonosokból." Orbán Viktor nem fukarkodott az elismerő szavakkal, külön is kiemelte a tulajdonos Csányi Sándor szerepét – nem csak a vágóhíd esetében, hanem az egész magyar gazdaság szempontjából is. A 21 milliárdos beruházás nyomán felépült vágóhídhoz a kormány 2,7 milliárd forint támogatást adott és a miniszterelnök a megnyitón kapásból beígérte a mohácsiaknak a Pécs–Szeged négysávos közlekedési útvonalat a hozzá tartozó mohácsi Duna-híddal együtt. "Pénz van rá."
Kattintson galériánkért!
Túry Gergely
"Ma egy újabb fontos győzelmet arattunk abban a háborúban, amelyet azért vívunk, hogy megmaradjon a nemzeti húsiparunk és asztalunkról ne tűnjenek el az echte magyar termékek" – fogalmazott a kormányfő a megnyitón. Majd a tulajdonos Csányi Sándorral együtt aranyollóval vágták át a nemzetiszínű szalagot a vágóhíd személyzeti bejárata előtt.
Túry Gergely
A vágóhíd éves szinten 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágására és feldolgozására lesz képes egy műszakban. A húsgyárban nincs elektromos kábítás, csak széndioxidos eljárást alkalmaznak. Utána szúrnak.
Túry Gergely
A vágóüzemben a "szalagsebesség" 550 sertés óránként, azaz ennyi állatot tudnak megölni elvben – olyan már volt, hogy 530-at sikerült. A dolgozók kétharmadát Németországból csábították haza, úgy fest tehát, hogy a bérek versenyképesek.
Kattintson galériánkért!
Túry Gergely
Folyamatosan ellenőrzik a leölt sertéseket, állatorvos és hatósági személyek minden állatból mintát vesznek, azt pépesítik és mikroszkóppal vizsgálják, élősködők, kórokozók után kutatva. Ha találnak bármit, úgy a csippel ellátott (a sertést tartó) úgynevezett vállfa alapján pontosan el tudják különíteni és a gyártásból kivenni az érintett állatot, így az nem kerülhet a daraboló-csontozó üzembe. Sőt, már az azt megelőző sokkoló hűtőbe sem – ahol előbb -15, majd -10, végül -5 fokra hűtik a féltesteket és 0-2 fok között tárolják a darabolás előtt.
Túry Gergely
A daraboló-csontozó üzemben óránként 660 félsertést szednek ízekre, azaz itt bontják szűz-szalonna-comb-eleje tarja, lapocka-oldalas-karaj-dagadó "alkatrészekre" az állatokat. Külön szalagon futnak a serrano-sonkának készülő darabok, a Szegedre szállítandó, szárazanyagnak valók, és a kereskedelem igényei szerint szortírozott részek.
Túry Gergely
A vágóhíd 96 ezer tonna húst termel, ez megegyezik annak a tíz megyének a sertéshús-fogyasztásával, ahol a beszállítók gazdálkodnak. A beszállított sertések mintegy 35 százaléka a Bonafarm saját hizlalásából származik, a többi érkezik a kis és közepes partnerektől.
