Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy csapásra durván megnőhet az államadósság, ha az uniós statisztikai hivatal beváltja korábbi ígéretét és az államháztartás körébe sorolja az állami Eximbankot. Ez lehet a közvetlen következménye annak az állásfoglalásnak, amelyet a Portfolio szúrt ki.
Az európai statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság, a CMFB a KSH és a Magyar Nemzeti Bank felkérésére döntött a kérdésben. A nemzeti és uniós statisztikai hivatalok, központi bankok képviselőiből álló bizottság tagjai közül 25-en egyetértettek az Eurostattal, 24-en a magyar véleményt osztották, hatan pedig tartózkodtak. Vagyis a magyar álláspont mindössze egy szavazattal bukott el – könnyen lehet, hogy ennyin fog múlni az államadósság ellen 2010 óta vívott harc is.
Nem is Vajna a bajos
A történet másfél évvel ezelőtt kezdődött. Ekkor járt a Központi Statisztikai Hivatalnál – rendes felülvizsgálaton az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csapata. Tagjainak pedig szemet szúrtak az Eximbank bizonyos ügyletei.
Juhász István
2016 tavaszán – de már a vizsgált időszakban, 2014-től – az exportőrök segítésére létrehozott állami bank már az alapfeladataihoz alig köthető ügyleteket is finanszírozott, például pénzt adott arra, hogy Garancsi István megvásárolja a Kopaszi-gátat, de hitelt kapott Andy Vajna is a TV2 megvételéhez.
Információink szerint azonban az uniós statisztikusokat nem is ez zavarta, ők már az Exim alapfunkciójával sem voltak kibékülve. Természetesen nem arról van szó, hogy törvénytelen lenne ez a fajta finanszírozás, csak éppen szerintük az államháztartás része – a magyar kormány pedig ennek az ellenkezőjét gondolja.
Vigyázat, szakszavak jönnek!
Az Eximet az Eurostat az úgynevezett zártkörű pénzügyi közvetítők körébe sorolta. Ezt a kategóriát a nemzeti számlák összeállításának új módszertana, a 2014 szeptemberétől érvényes ESA2010 vezette be, és magyar megnevezésénél többet árul el róla az angol neve: captive. Magyarul foglyul ejtettként fordítható ez, és olyan állami tulajdonú intézményeket fed, amelyek a látszat ellenére nem számítanak piaci szereplőnek. Ennek két fontos kritériuma is van:
- nincs önálló – az államtól független – menedzsmentje
- kiadásai legalább felét nem képes piaci bevételekből fedezni
Csaknem száz ilyen intézményt tart számon az Eurostat Magyarországon, közéjük tartozik például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vagy az állami médiaholding, az MTVA. De arra is van példa, hogy nem egy intézmény, hanem egy ügylet kerül ebbe a körbe, ilyen például Paks II., ahol az Európai Bizottság elfogadta, hogy az állam támogatásával működhet majd az erőmű, amelynek a menedzsmentje sem független az államtól.
Régi reflexek
Arra az ESA2010 bevezetése előtt is volt már példa, hogy a magyar kormány vitába került az Eurostattal. Az elszámolás miatt pedig az Európai Bizottsággal is.
Nem a mostani kormányról beszélünk: Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere még 2005-ben próbálta meggyőzni arról az uniós illetékeseket, hogy a 2002 után kezdődött autópálya-építés költségei vagy éppen a Gripen vadászgépek beszerzése nem állami pénzből történt.
Veres János 2006 szeptemberében
Túry Gergely
Az utóbbi – ráadásul még az első Orbán-kormány által levezényelt – üzletnél arra hivatkova reméltek felmentést, hogy svéd magánbefektetőkkel többletexportra és többletberuházásra kötöttek szerződést. Az ellentételezés mértéke a 14 vadászgép nettó árának a 110 százalékát (191 milliárd forintot) tett ki. Ez azonban Brüsszelt épp úgy nem hatotta meg, mint az, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kormány sztrádakötvény kibocsátásával akarta fedezni az autópálya-építéseket. A papírokból 700 milliárd forintos bevételt remélt a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – aztán az egészből nem lett semmi az Eurostat kifogásai miatt (1,8 milliárdot azért elköltöttek szakértőkre.)
A két tétel tehát önmagában csaknem 900 milliárd forinttal dobta meg az államháztartás kinnlevőségét. Ha nem is emiatt rendelte el az Európai Bizottság a túl magas államháztartási deficit miatti eljárását 2004-ben, mindössze két hónappal uniós csatlakozásunk után, de sokra nem ment az akkori kormány azzal, hogy ilyen próbálkozásokkal igyekezett kihúzni onnan. Egészen 2013-ig nem is sikerült ezt elérni, Magyarország ezzel egyelőre rekorder az unióban.
Most is eljárás jöhet?
Nézzük, mekkora összegről lehet szó az Eximbank esetében. A más pénzintézetek és ügyfelek felé fennálló kötelezettség folyamatosan növekedett: a 2013-as 369 milliárdhoz képest 2016-ban már 821 milliárd volt – ez már majdnem megegyezik a kétezres évek közepén vitatott összeggel. Igaz, hogy az államadósság közben – 2005-höz viszonyítva – a duplájára nőtt, de a bank kintlevőségei még így is az adósság több mint 3 százalékát teszik ki.
Az adósság új kiszámítása egyelőre nem biztos, a testület (a CMFB) ajánlása ugyanis nem kötelező erejű. És azt sem lehet tudni, hogy ha megtörténik, az mikor lesz. A Portfolio ráadásul úgy tudja, előfordulhat, hogy az egész okafogyottá válik, mivel a foglyul ejtett intézmények definícióját úgy, ahogy van, átírják.
Egy eljárásra azonban minden bizonnyal számítani lehet, ha az Eurostat ezelőtt átsorolja az Eximet az államháztartás körébe. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban jelezte: kész az Európai Bírósághoz fordulni, hogy bizonyítsa az igazát. Ez az eljárás több évig is eltarthat, addig viszont a magyar számok mindenképpen a magasabb tartományban fognak tartózkodni.
Ezzel pedig Magyarország nem csak azt a szabályt sérti meg, hogy ha az államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát, akkor az eltérésnek három év átlagában évente a különbözet huszadával kell csökkennie, hanem az Alaptörvényt is. Ebben ugyanis szerepel egy olyan passzus, amely azt írja elő, mindaddig, amíg az adósság szintje meghaladja a teljes hazai össztermék felét, addig az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkenését írja elő.
Igaz, mindez csak attól az évtől van így, amikortól az új kalkuláció érvényes. Azóta ugyanis még úgy is csökken a GDP-hez viszonyított államadósság, hogy a bank kötelezettségállománya nő.
A számok megjelenítéséhez húzza a kurzort a diagram fölé.
Loading...
A GDP-hez viszonyított arányról van tehát szó, nem az adósság összegéről – bár azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször közölte már, igazából ez lenne a kívánatos fordulat az államadósság elleni harcban. Abban a harcban, amelyben most éppen erősen vesztésre áll a kormány.
De nem adja fel
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a CMFB döntéséről. A tárca ezt a választ adta: "Az Eurostat pénzügyi statisztikákat érintő kérdésekben illetékes tanácsadó szervezete, a CMFB nemrég publikálta a magyar Eximbank statisztikai besorolásával kapcsolatos CMFB-szavazás eredményét és ezen alapulva a CMFB véleményét, mely az Eximbank kormányzati szektorba sorolását javasolja. Fontos azonban, hogy a döntést meghozók álláspontja nemhogy nem volt egységes a kérdésben, de kifejezetten széttartó volt, nagyjából egyenlő arányban osztották az Eurostat álláspontját és a magyar álláspontot (az 55 testületi tagból a 25-en az előbbi, 24-en az utóbbi mellett tették le voksukat, 6 tartózkodás mellett). Továbbra sincs tehát a vitában szakmai konszenzus, az nem tekinthető lezártnak".
A magyar álláspont változatlan: a hazai statisztikai hatóság szerint az Eximbank kormányzati szektorba sorolása szakmailag nem indokolt. A magyar statisztikai hatóságok egymással és az Eurostattal is folytatják a kérdésben az egyeztetéseket.
