A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent Milliárdos szakértői díj feleslegesen című cikk szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ígérete ellenére sem közölte, mely szakértőknek és milyen munkákra fizetett ki tavaly 1,8 milliárd forintot tanácsadási díjként a 2005-ben meghirdetett, de végül meg nem valósult elképzelés, a sztrádakötvény előkészítésére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt hónapban közzétett jelentése „meg nem térülő kiadásként” említi az 1,8 milliárd forintot.

A kormány kitalálta, az Eurostat elmeszelte

A kormány még 2005-ben döntött a sztrádakötvény kibocsátásáról. Eszerint az ÁAK Rt. mintegy hárommilliárd euró - azaz hozzávetőleg 700 milliárd forint értékben – dobott volna piacra kötvényeket, amelyeket elsősorban a külföldi intézményi befektetők vásároltak volna meg. Az autópálya-kezelő azt tervezte, hogy legkésőbb 2005. december elejéig értékesíti a papírokat.

A kötvénykibocsátást az ÁAK által – közbeszerzési törvény alapján - kiválasztott pénzügyi tanácsadója, a Citigroup Global Markets Limited-Deutsche Bank AG konzorcium szervezte. A konzorcium a szerződésben vállalta, hogy javaslatot tesz a forrásbevonás során alkalmazandó stratégiára, a tranzakciós struktúrára. A konzorcium ugyancsak szerepet vállalt az ÁAK Rt. hitelminősítésének folyamatában, és elvégezte az értékesítés során jelentkező szokásos feladatokat.

Az ÁAK-hoz befolyó bevételekből a vállalat a hazai sztráda építések eddig felmerült, és a jövőben jelentkező költségeit finanszírozta volna. Ám a kötvénykibocsátásból végül nem lett semmi, ugyanis az Eurostat kifogásolta, hogy a sztrádaépítések finanszírozását ezzel a konstrukcióval az állam az államháztartási körön kívülre csoportosította volna.

ÁAK: van pozitív oldala is a projektnek

Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, az 1,8 milliárd forintot az ÁAK Rt. jogi, pénzügyi és műszaki tanácsadásra, valamint szakértői díjakra költötte. Az azonban nem titok, hogy kiknek fizettek. Mint azt, Winkler-Virág Andrástól, az ÁAK Rt. szóvivőjétől megtudtuk, a projektben jogi tanácsadóként részt vevő cégek, a DLA, a Moody’s és a Standard and Poor 640 millió forintot kapott. A műszaki tanácsadó Atkins 310 millió forintot, míg a Citigroup Global Markets Limited-Deutsche Bank AG konzorcium jogi tanácsadásért 640 millió forintot zsebelt be. „Utóbbi amúgy sikerdíj alapján dolgozott, s mivel a kötvénykibocsátás végül nem valósult meg, voltaképpen még buktak is a projekten” – magyarázta a hvg.hu-nak Winkler-Virág András, hozzátéve: bár az 1,8 milliárd forint tényleg nem kevés pénz, azonban ez alig fél százaléka a tervezett több száz milliárd forintos nemzetközi kötvénykibocsátásnak.

Ráadásul a kötvény előkészítésnek még úgyis van pozitív hozománya, hogy az végül nem valósult meg – magyarázta a szóvivő. Mint mondta, az előkészítésnél számos olyan feladatot elvégeztek a tanácsadói cégek (pl. átvilágítás, profittisztítás), amely jelentősen megkönnyíti az ÁAK Rt. tervezett privatizációját.

Drágább hiteleket vettek fel

Ettől függetlenül az ÁSZ azt kérte a kormánytól, hogy a sztrádaépítéseknél a magántőke-bevonás előkészítése a jövőben csak akkor kezdődjön meg, ha az ügylet megalapozott. A Magyar Nemzet cikkében megjegyzi: a meg nem valósult sztrádakötvény nemcsak a szakértőknek, de 7 kereskedelmi banknak is jól jövedelmezett, mert az AÁK arra kényszerült, hogy államilag nem garantált, azaz drágább áthidaló hiteleket vegyen fel 90 milliárd forint értékben. A kereskedelmi bankok nyújtotta hitel futamideje tavaly júniusban járt le, de a kölcsön visszafizetésére nem volt pénz, így az ÁAK a hitel futamidejének hosszabbítására kényszerült, ami szintén pluszköltségekkel járt.