A római-parti védműtől független, külön projektként kezelik az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmét, és el is kezdik ezen munkák előkészületeit – áll a városvezetés most elfogadott javaslatában.
Az első ütemben tehát a part két végén betorkolló patakok árvízvédelmét oldanák meg, a Római-part Duna-menti védművét azonban csak a második ütemben építenék majd meg, annak pontos nyomvonalának kijelöléséről később dönt majd a testület.
Az MTI közleménye szerint Tarlós István a szerdai közgyűlési ülés napirendi vitájában kijelentette, a javaslatnak két haszna van: a politikai viták sokaságából "kiveszi a szelet" és elkezdődik a projekt megvalósítása. A patakok esetében a munkák eltartanak körülbelül egy évig, és addig lehet vitatkozni a Dunával párhuzamos védmű nyomvonaláról - mondta a főpolgármester, hozzátéve: a vitát ne velük, hanem a szakemberekkel, a szakhatósággal folytassák le. Tarlós István közölte: a becslés szerint a Barát-patak esetében nettó 1 milliárd, az Aranyhegyi-patak esetében nettó 1,3 milliárd forintba kerül az árvízvédelmi fejlesztés.
A Fővárosi Közgyűlés májusban arról hozott döntést, hogy a Duna mentén közvetlenül épüljön meg a gát, majd az ennek visszavonására vonatkozó népszavazási kérdést jóváhagyta a Kúria. Ennek ellehetetlenítése céljából a főváros visszavonta döntését a part mentén építendő védműről, és ezt követően közölte a főpolgármester, hogy megváltoztatta véleményét a mobilgátról: Tarlós István eddig minden fórumon a védmű mellett foglalt állást, az elgáncsolt népszavazás után azonban már úgy vélekedett, áprilisig, azaz az országos választásokig már nem érdemes foglalkozni a Római-part ügyével.
