A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának első része.
A kénes fürdő, a virágos hímzés és az olcsó benzin hazájában, Matyóföldön Tállai András az úr. A mai adóhivatali főnök, egyben parlamenti államtitkár és majd 20 éve folyamatosan országgyűlési képviselő kis megszakítással a megye közgyűlésében is ült 1998 és 2006 között úgy, hogy a térség központjának, Mezőkövesdnek a polgármestere volt 2002–2010-ben.
A főiskolai végzettségű üzemgazdász a Fidesz adóügyi szakértőjeként dolgozott, így logikus lépés volt a NAV élére tenni. Pénzügyekben szorgalmasan ostorozta politikai ellenfeleit, bár nem a szavak mestere, az első parlamenti felszólásában 1998-ban például így írta le az akkori Orbán-kormány által örökölt állapotokat: „Az ország vagyoni állapota körülbelül olyan, mint egy hámozott léggömb”. Adóügyekben a Házban elismerik a szakértelmét, a helybeliek pedig azt, hogy polgármesterként is aktív volt. Az élete összeforrt a dél-borsodi környékkel, a Tiszai Vegyi Kombinátban kezdte pénzügyi előadóként, majd az egyik mezőkövesdi iskola gazdasági igazgatóhelyettese lett, közben 1990-től cégét, a 2010-ben végelszámolással megszüntetett Sagma Kft.-t vezette. Mindig hozta egyéni országgyűlési választókerületét: ötször győzött egymás után. 2017-ben például 47 százalékot szerzett, 20 százalékpontot vert a Jobbik emberére és majd 30-at a baloldal közös jelöltjére. Jövőre valószínűleg csökken a Fidesz-előny. Több helyi vendéglátónál állandóan megy a Hír Tv, az asztalokon jobb helyeken is ott fekszik a Magyar Nemzet. A Matyó, Zsóry, Tállai szavakkal leírható mezőváros a híres fürdő révén se tudott kitörni: kevés a színvonalas szálláshely, főleg kis üdülőházikók várják a többnyire belföldi, illetve szlovák és lengyel vendégeket.
| Mészáros adventje |
Ha a vidéki hatalmasságok az udvar hűbéresei, akkor Mészáros Lőrinc az uralkodó intézője. Ő az ország szinte minden szegletében megjelent már, a múlt héten egyik kedvenc területén, a Mátrában vásárolt, most éppen erőművet. Mint a HVG elsőként megírta, Mátra Energy Holding Zrt. néven társult egy cseh befektetővel, hogy megszerezze a visontai hőerőművet. Nem magánemberként persze, hanem többszörös áttételen keresztül, mint azt a múlt heti cikkünk megjelenése után a tőzsdei Opus Global Nyrt. sietősen be is jelentette (a további részleteket lásd Cégvilág rovatunkban). A legtöbb Mészáros-befektetés után persze szinte nyomozni kell. Ráadásul olyan gyors a terjeszkedési tempó, hogy az utóbbi két évben szinte minden hétre jutott egy felvásárlás, de legalább egy cégalapítás. December elején Mészáros – a magán-kft.-in keresztül – egy vasútépítő céget jegyeztetett be RM International néven, a másik Mészáros-féle tőzsdei cég, a Konzum Nyrt. beszállt a CIG Pannonia biztosítóba (és viszont), a Mátra Energy csütörtöki bevásárlása után múlt pénteken aztán az Opus-cégcsoporthoz tartozó Wamsler tűzhelygyár kapott 1,8 milliárd forint állami támogatást. Hétfőn pedig Mészárosék egyik magántőkealapja közvetetten befektetett az Atmedia tévéreklám-értékesítő cégbe. Aligha múlik el a közelgő karácsony újabb „cégajándék” nélkül. Így Mészáros az első olyan magyar milliárdos, akinek nem évente, hanem havonta érdemes újraértékelni a vagyonát. Pontosabban az ő (és rokonai meg a cégeik) nevén lévő vagyont. Ilyen gyarapodási sebesség mellett egyébként csak az a kérdés, hogy 2019-ben vagy már 2018-ban előzi meg a gazdagsága Csányi Sándor OTP-vezérét. A mindenhez – legyen az szállodaipar, építés, média vagy energetika – értő felcsúti csodatevő polgármester gazdagsága olyan ütemben nő, hogy egy kockás füzet aligha elegendő a nyilvántartásra. Ha így megy tovább, akkor előbb-utóbb szemet kell vetnie a világ legnagyobb könyvvizsgáló cégeinek valamelyikére is. A szerteágazó Mészáros-céghálót minden helyi fideszes politikusnak figyelembe kell vennie. A két-három éve inkább még csak Fejér megyei nagybirtokosként emlegetett felcsúti polgármester már ott van minden kilométerkőnél: Kecskeméten rádiót vett, a Hegyalján luxushotelt, balatoni kempingek mellett szálloda is került a cégeihez. Azért is nehéz feltérképezni Mészáros érdekeltségeit, mert már a strómannak is strómanja van: például az egerszalóki négycsillagos Saliris Resort mögött álló Event-Immo Kft. hátterében nem a gázszerelő, hanem embere, Csík Zoltán ügyvéd neve bukkan fel. Azért is függenek a Mészáros-csoporttól a fideszes helyi hatalmasságok, mert hozzá tartozik a vidéki napilapok többsége. A fővároson kívüli választók a helyi ügyekben ezekből a megyei újságokból tájékozódnak, így pillanatok alatt elszállhat bárki mandátumszerzési esélye, ha kiszerkesztik a Mediaworks-lapok. Ha ezek nem lennének elegendőek a fideszes kegyvesztettek kicsinálásához, akkor majd besegíthetnek Mészáros rádióállomásai és Echo Tv-je. |
Mezőkövesd most is egy nagy falu, a főtér állami zeneiskolájáról omlik a díszvakolat, a közelben norvég turit hirdetnek, és jót tesz a településképnek az alkony, amikor felkapcsolják a karácsonyi díszkivilágítást. Van viszont felújított katolikus iskola és bíróság, meg persze stadion: tavaly avatták a Tállai elnökölte csapat, az NB I.-es Mezőkövesd Zsóry FC kicsinosított otthonát – legalább 400 milliót költöttek rá a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében. A pályától néhány kilométerre viszont már Kádár-kocka családi házakkal tele elöregedő falvakra lelni a választókerületben, ahol aligha érdekli a lakókat, hogy Tállai idején a csapat a megyei bajnokságból felmenetelt az NB I.-be.
Nemcsak Északkelet-Magyarország, de a foci is összeköti a fideszes Tállait és a KDNP-s Seszták Miklóst. Pontosabban a kormánypártok egész vidéki garnitúráját. Így nem alaptalan a kérdés: ha Orbán kedvenc sportja a lovaglás lenne, akkor vajon díjugrató pályákkal lenne tele Magyarország?
Seszták fejlesztési miniszter városa, Kisvárda éppen a választásra kap teljesen új stadiont, mert az építkezés késése miatt csak 2018 tavaszán költözhet be oda az NB II.-es csapat. Ugyanebben az osztályban focizik a Nyíregyháza is: ott meg a helyi születésű Papcsák Ferenc bukkan fel mostanában egyre többször. A jegybanki felügyelőbizottsági elnök visszatérő: 2002–2006-ban Baktalórántházán volt egyéni parlamenti képviselő, majd fővárosi karriert futott (Zugló polgármesteri székében is ült). Az eredetileg ügyvéd Papcsák nemrég lett a vadászházakkal és a debreceni Nagyerdővel kistafírozott állami Nyírerdő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és októberben résztulajdont vett egy szintén nyírségi cégben, a húsipari Wolgupo Agriconsulting Kft.-ben.
Papcsákkal szemben Hörcsik Richárd kifejezetten csendes politikus. A sátoraljaújhelyi születésű lelkész-levéltáros soha nem volt harcos, de sokat megélt, és a változó fideszes erőviszonyok között is jól tájékozódó, illetve érdekérvényesítő régi parlamenti róka, aki a választói népszerűségén is eredményesen dolgozik. Van egy mondás a Hegyalján: „Ha itt, bármilyen okból, tíz ember összegyűlik, akkor Ricsi ott van.” A rendszerváltás óta, négyéves megszakítással, folyamatosan borsodi törvényhozó: 1990–1994 között megyei MDF-listán, 1998-tól fideszes sátoraljaújhelyi egyéni képviselőként szerzett mandátumot. A keze nyomát sok minden viseli a térségben. Nehéz nem észrevenni ezt a folyamatosan lakosságát vesztő Sátoraljaújhely és Sárospatak beruházásain: Újhelyben a belváros átépítését ez éppúgy jelenti, mint a libegő, a hegyek közti kábelcsúszda után legutóbb a több száz méteres üveghíd ötletével a hírekbe bekerült kirándulókomplexumét; Patakon pedig a lengyel–szlovák fürdőparadicsomként újjáéledő végardói strandra kijárt pályázati százmilliók sorolhatók ide.
Tokaj-Hegyalja a politikusok kedvenc borászati befektetési területe is. Demeter Ervin egykori nemzetbiztonsági miniszter – aki hat éve Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormányhivatalát vezeti – például a kormányzati kulcsfigurák kisebb-nagyobb szőlőbirtokainak otthont adó Mádon igazgatja a családi borászatot. Sokáig úgy tűnt, az országos politikába is visszatérhet, hiszen a Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland ellen költségvetési csalás és befolyással üzérkedés miatt elrendelt ügy eljutott a vádemelésig, így az ő politikai karrierjének lőttek, vagyis a térségbe „belógó” tiszaújvárosi választókerület felszabadult. Márciusban még biztosra lehetett venni Demeter jövő tavaszi indulását, de mára a parlamentet korábban szintén megjárt Koncz Ferenc kiütötte a nyeregből. Ő 2014-ben inkább a szerencsi városvezetést választotta az Országgyűlés helyett, és a megyei közgyűlés alelnökeként is igen aktív. Köztük az dönthetett, hogy az utóbbi hónapok sorosozós-migránsozós kormányzati kommunikációjában Koncz harciasabb volt.
A helyiek szerint a helyzetet bonyolítja, hogy egyre befolyásosabb a tájon a szintén sátoraljaújhelyi születésű Wáberer György. A 35 év után, 2016 nyarán a fuvarozásból kiszállt milliárdos, miután a fővárosi ingatlanpiacon ruházott be, a szülőföldjére kezdett költeni. Előbb egy 800 millió forintot meghaladó költségű sportcsarnok építését vállalta vállalkozásai tao-pénzéből, majd december elején bejelentette: 1 milliárd forintos alapítványt hozott létre Füzér központtal a „hátrányos helyzetű emberek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására”. Wáberer üzenete az, hogy a térségben „gyakorlatilag pár év alatt” hathatós fejlődést lehetne elérni, de a mostaniaknál fajsúlyosabb ember kell hozzá. Mindez találgatásokra adott okot: politikai ambíciója is van-e Wáberernek, vagy csak a vagyonával akar befolyásos lenni, és valaki mögé állni.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
