Furcsa élmény a focin edződött szurkolóknak, amikor igazi magyar sportsikert láthatunk, de ha valaki a teniszt szereti, akkor egyre gyakrabban kóstolhat bele ebbe. Magyarország még így is nagyon távol áll attól, hogy tenisznagyhatalom legyen, pedig Közép- és Kelet-Európából elindulva is lehet óriási sikereket elérni: a jelenből és az elmúlt évtizedekből is bárki könnyedén sorolja a szerb, horvát, vagy épp cseh világklasszisokat.

Arra, hogy megjelenjen a magyar Djokovic vagy Navratilova, még várnunk kell, pedig egyre több pénz kerül a magyar teniszbe.

Pénz van, de még mindig nem elég

„Abban, hogy a sportág felszálló ágban van, nagy szerepe volt a kormányzati támogatásnak, amely nyugalmat és biztonságot adott.” Ezt a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, Richter Attila mondta az NSO-nak. A pénzbőség valóban látványos: míg 2014-ben 478 millió forintból gazdálkodott a szövetség, 2017-re az összeg majdnem elérte a négymilliárd forintot. Ez az eredeti tervekhez képest is hatalmas előrelépés, 2013-ban például még csak arról volt szó, hogy az évtized végéig összesen ad négymilliárd forintot az állam.

A Dózsa-teniszstadion a Margitszigeten

Túry Gergely

Ez az összeg azonban hirtelen aprópénznek tűnik, ha tudjuk, hogy 2010 és 2020 között nagyjából 350 milliárd forintot költhet az állam stadionépítésekre, a tao-támogatásokkal pedig akár 500 milliárd forint is juthat a csapatsportoknak. A teniszre viszont nem lehet tao-pénzeket adni. Eközben csak a tao-ból kosárlabdára 57, vízilabdára 45, jégkorongra 28 milliárd forint jutott a rendszer első hat évében. A kézilabda 80 milliárdot kapott eddig, a foci pedig a legóvatosabb becslés szerint is 127 milliárd forint tao-támogatást szerzett. Az eredményt látjuk – vagy mondhatjuk úgy is, hogy bárcsak látnánk.

Nyeli a pénzt a tenisz, amint több lesz, mint hobbi

Amikor az állam pénzt ad a sportra, el kell dönteni, mi a cél: az, hogy sok gyerek teniszezhessen hobbiszinten, vagy az, hogy aki tehetségesebb az átlagnál, bátran megpróbálhasson profivá válni. Alapvető probléma ugyanis, hogy a tenisz finanszírozása nem csak a csapatsportokétól, hanem a legtöbb egyéni sportétól is eltér. Hacsak nem lesz valaki kiemelkedően jó, a tenisz égeti a pénzt: annyi helyre kell utazni, és annyira nehéz helyben jó edzéslehetőségeket találni, amit nagyon kevesen tudnak megengedni maguknak. Nagyjából a világ háromszáz legjobbja közé kell bekerülni ahhoz, hogy valaki a juniorkorától a visszavonulásáig nullszaldósra kihozza a karrierjét.

Túry Gergely

Ráadásul amint látszik egy gyereken, hogy tehetséges, a szüleivel közösen el kell döntenie, megpróbálnak-e évente több millió forintot áldozni a sportra, miközben tudják, minimális az esély, hogy ebből komoly pénzt lehet szerezni. Nem véletlen, hogy ezt sokan nem vállalják: tavaly például három embert sikerült találni, aki a magyar tehetségeknek szervezett tornán a 18 éven alatti lányok között indult volna.

Nagyon nehéz tehetséges hobbisportoló gyerekből versenyszerűen teniszező fiatallá válni, a magyar támogatási rendszer pedig azoknak segít ezt a szakadékot áthidalni, akik a legjobbak közé bekerülnek. Óbudán megépült a Nemzeti Edzésközpont, ahol a profik mellett amatőrök és gyerekek is edzhetnek, de az A-keretig el kell jutni, hogy az edzés és a versenyzés költségeit a szövetség állja. Ez a támogatás évente 8-15 millió forintot is jelenthet. A 12 évesek között tíz gyerek kerülhet be ebbe a körbe, majd 14 éves korra nyolc, a 16 éveseknél 6, a 18 éveseknél pedig 4 fősre szűkül a válogatott keret.

Tovább segíthet, ha a nemzetközi szövetségek valóban átalakítják a versenyrendszereiket. A terv az, hogy amíg egy fiatal nem fér be a világranglista legjobb 750 teniszezője közé, ne kelljen hetente elutaznia a világ valamelyik távoli pontjára, hanem regionális versenyeken indulhasson.

A pénznyelő: a versenyszervezés és a stadionépítés

Milliárdos összeget költenek el arra is, hogy Magyarországon ATP-versenyt rendezzenek. De amíg egy ilyen verseny a világ szinte minden táján vonzza a szponzorokat, nálunk 834 millió forintot, az összköltség kétharmadát az állam fizette.

ATP verseny a Nemzeti Edzés Központban 2017. április 30-án

MTI / Illyés Tibor

A szövetség terve az, hogy később egyre kevesebb támogatást fognak kérni a kormánytól, de még így is csak hosszú távú lehetőségként beszéltek arról, hogy 20-30 százalékosra csökkenjen a közpénz aránya.

Azt pedig, ismerve a magyar nagyberuházások drágulását, még megtippelni sem lehet, hogy mennyi pénzt ad majd az állam a margitszigeti teniszstadion megépítésére. Nem mindennapi káosz van az építkezés körül:

- A parlament februárban megszavazta, hogy egy 14 500 négyzetméteres, 26 méter magas stadion épüljön a Margitszigeten,

- Tarlós István közölte, hogy a döntést a főváros nem hajtja végre,

- Áder János visszadobta a törvényt,

- A West Hungária Bau Kft. elkezdte a bontást, és rengeteg fát kivágott,

- A főváros pedig jelezte, hogy csak bontásra adott engedélyt, fairtásra nem.

A pénzt ugyan a stadionépítésre és az ATP-torna megszervezésére sem az utánpótlástól veszik el, de érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha ugyanennyit a sportolni vágyók kapnának. Igaz, szinte minden stadion vagy sportcsarnok megépítésénél azt az érvet hallhatjuk: a tehetséges fiatalok járnak jól, ha még több helyre mehetnek majd edzeni.