szerző:
Sztojcsev Iván

Megnyíltak a pénzcsapok a magyar sportban az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta. Csakhogy számszerűsítve láthatja bárki: értékelhető eredmények alig vannak.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

A pénzbőség ideje köszöntött be a magyar sportban 2010-ben. Az Orbán-kormány nem sajnálja a közpénzt, ha a sportról van szó, csak a négy legnagyobb tétel az ezermilliárd forintot közelíti:

  • A tao-támogatásokkal a legóvatosabb becslés szerint is 330 milliárd forint közpénz került a klubokhoz, de a később elszámolt összegekkel együtt hamarosan átléphetjük az 500 milliárdos határt is.
  • A stadionépítésekre 218 milliárdot már megítéltek, 2020-ig 350 milliárd forintig juthatunk el.
  • A vizes vb költségei 130 milliárd forintnál álltak meg.
  • Az olimpiai pályázat körülbelül 36 milliárd forintba került.

Mészáros megmondta, nem lehet lopni

A legnagyobb sporttámogatási reform a tao-rendszer 2011-es létrehozása volt. Ennek a lényege az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét az államkassza helyett általuk kiválasztott sportegyesületekhez juttathatják el, amely hivatalosan az utánpótlás-nevelésre vagy az infrastruktúrára fordítja. 2011 óta a legóvatosabb becslés szerint is 330 milliárd forint társasági adó áramlott az államkassza helyett a sportszervezetekhez. De ez még csak az a szám, amely a lezárt dokumentumok alapján biztos, valójában 500 milliárd forintnál is magasabb lehet a végösszeg. Sőt, idén már a banki különadó felét is erre a célra lehet fordítani.

©

A legtöbb tao-pénzt a foci kapta, oda hat év alatt legalább 127,8 milliárd forint áramlott. A legnagyobb nyertes a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, ahova legalább 14 milliárd forint érkezett. Az adatokat a jogerős ítélet ellenére titkoló alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc mindenkit megnyugtatott:

Fizikai képtelenség, hogy egyetlenegy forint is bárhova elfolyjon.

A foci után a kézilabda kapja a második legtöbb támogatást. Oda legalább 80 milliárd forint jutott már, de az összegek nagysága az után kezdett el szárnyalni, hogy Kocsis Máté fideszes józsefvárosi polgármestert kinevezték a szövetség élére. Vízilabdára 45, kosárlabdára 57, jégkorongra mintegy 28 milliárd forint jutott a rendszer első hat évében az elszámolt pályázatok alapján. Az is adókedvezményt vehetett igénybe, aki a budapesti olimpiai pályázatot támogatta. 2017 óta pedig már a röplabda is kaphat tao-pénzeket a fideszes Bánki Erik javaslatára – a röplabdaszövetségben ott ül az ő felesége is.

©

A kormány szerint a sportcélra felajánlott tao nem közpénz (Orbán Viktor ezt a felvetést kommunista mentalitásúnak minősítette), de a Kúria kimondta: közpénzről van szó. A parlamenti többség ezután a 2017-es adótörvényekben elrejtett egy mondatot, amely szerint a tao-támogatások összege adótitok. A sportolókat más adókedvezménnyel is támogatják: tavaly óta csak a minimálbér után kell adózniuk.

Csányiék adták a legtöbbet
Az állami tulajdonban lévő cégek látványosan igyekeztek távol tartani magukat a tao-rendszer sporttámogatási részétől. A legtöbb tao-pénzt az OTP adta – a bankcsoportot vezető Csányi Sándor az MLSZ elnöke is –, a pénzintézet hét év alatt 47 milliárd forintot szánt erre a célra. De az OTP legalább elárulta ezt, a Magyar Telekom, a Mol és az E.On is titkolózott, amikor arra kellett volna válaszolniuk, hogy mennyi pénzt költöttek a sportra.

Ki tartja majd fent a stadionokat?

A HVG úgy számolt: 2010 és 2017 között a kormány 218 milliárd forint közpénz elköltését hagyta jóvá csak focistadionok építésére és felújítására. 2020-ig akár 350 milliárd forint is elfolyhat az építkezésekre. 32 stadion épült meg vagy készül most is, de igazán nagy falat a Puskás-stadion lebontása és újraépítése: ennek a tervezett költsége az első 40 milliárdos ígéret után már 192 milliárd forintnál jár. Az építkezéseken az Átlátszó.hu korábbi gyűjtése szerint néhány cég nyert nagyot: a legtöbbet Garancsi István Market Zrt.-jének fizették ki, majd a ZÁÉV és a Swietelsky következik a listán. De szerepel a top 10-ben a Mészáros és Mészáros Kft. és az a Pharos '95 nevű cég is, amelynek a felcsúti telephelyét Mészáros Lőrinc állandó lakcímére jegyezték be.

A Puskás Ferenc Stadion bontási munkálatai 2016. március 21-én.
©

Itt azonban nem áll meg a számláló. Az arénákat 40-50 évre tervezik, ennyi ideig kell évi 500 millió forint körüli összeget rászánni a fenntartásra. Szombathelyen például hiába épült meg a stadion, az üzemeltetést senki nem vállalta, annyira drága, így az önkormányzat közpénzből oldotta ezt meg. De nem találtak jelentkezőt a miskolci stadion üzemeltetésére sem.

Vizes vb, olimpia – így folytak el a százmilliárdok

Magyarország hihetetlenül olcsón, mindössze 24,5 milliárd forintért fogja megrendezni a 2017-es vizes világbajnokságot – ígérték 2015-ben, amikor megkaptuk a szervezési jogot.

A kivilágított Duna Aréna 2017. április 5-én
©

A végeredményt ismerjük: 130 milliárd forintnál állt meg a számláló (a brutális drágulás részleteit akkor mutattuk be, amikor még csak 100 milliárdnál járt az összeg). Seszták Miklós fejlesztési miniszter erről azt mondta: a Duna Aréna 46 milliárd forintos árát, vagy épp a vb-re megépült utak és mélygarázs költségeit

a vb költségeibe beszámítani teljesen felesleges, túlzás.

Ehhez képest már-már aprópénz az, ami az olimpiai pályázatra ment el. Csak a pályázat előkészítésére és hirdetésére közel 20 milliárd forintot költöttek el, az olimpiai stadionnak helyet adó telket kezelő céget pedig 16 milliárdért vette meg az állam, hogy aztán megijedjen 266 ezer aláírástól, és az egész pályázatot leállítsa.

De legalább az eredmények jönnének

Hiába építik a stadionokat – ezt már a Fidesz szavazói is látják, a kormánypártiak 71 százaléka szerint is felesleges pénzkidobás a stadionbiznisz. A nézőszám pedig évről évre csökken a bajnokságban.

Csak a számok ne lennének

Az MLSZ a kormány támogatásával a háta mögött még 2011-ben készítette el a 2020-ig szóló stratégiáját. A fő célok ezek voltak:

  • Az NB I átlagnézőszáma 2020-ra legyen 8 ezer fő – a 2017/18-as szezonban az ősszel 2738 fő volt az átlag.
  • A válogatott meccseket átlagosan 25 ezren látogassák 2020-ra. Most ekkora stadion nincs is, az új Puskás-stadion felépítésével teljesülhet a cél.
  • A 2012 és 2020 közötti 3 Eb és 2 vb közül legalább kettőre jusson ki a válogatott. Ez még megvalósulhat, ha a 2020-as Eb-n ott leszünk.
  • 2020-ra a válogatott legyen a világranglistán a top 30-ban. Most az 50. helyen állunk, bár az Eb-re kijutó csapatunk 2015 végén elérte a 18. helyet is.
  • 2014-ig egy, 2015-től két klubcsapat jusson be minden évben a BL vagy az Európa Liga csoportkörébe. Ez hét év alatt egyszer sikerült.

Gyakran pedig elképesztő hibákat láthatunk: Felcsúton egy évvel a stadion átadása után kiderült, hogy a gyep nem bírja ki, ha esik az eső, majd a világítás is megadta magát. Szombathelyen hónapokkal a stadion megépítése után engedték csak be a csapatot edzeni, akkor viszont kiderült, inkább az edzőpályára vonulnának, mert a stadion gyepét nem süti eleget a nap. Balmazújvárosban megépítették a pályafűtést, majd az önkormányzat úgy döntött, hogy ez túl drága, inkább nem kapcsolták be. A „stadion van, foci nincs” elvet azonban Szigetszentmiklóson vitték a csúcsra, ahol megszüntették a csapatot, hogy legyen pénz a stadionépítésre.

A felcsúti Pancho Aréna bemutatóján 2014 áprilisában
©

Nem baj, ha húsz gólt kapnak meccsenként, amíg jön a pénz

Az utánpótlás-nevelésben sem látszanak eredmények. Annyi látszik, hogy az igazolt focistagyerekek száma nagyot nőtt, amikor előírták, hogy a taóra pályázó kluboknak fent kell tartaniuk minden korosztályban csapatot. Csakhogy sok jel utal arra, hogy számos kis klub úgy veszi fel a támogatásokat, hogy a környékbeli iskolákból beírat olyanokat, akiknek semmi közük nincs a focihoz. Minden korábbinál több az olyan utánpótláscsapat, amelyet hetente vernek el legalább tíz góllal, néha 30-50 gólos vereségeket szenvednek, gyakran nem is tudnak 11 játékossal kiállni, de szakemberek tömegeinek a fizetését számolják el a gyerekekre szánt kiadások között.

Ami pedig a profik közé igyekvő fiatalokat illeti: az MLSZ épp most alakítja át a nagyobb klubok támogatását, hogy ne az számítson a pénzosztásnál, hány fiatalt tesznek be a csapatba, hanem az, hogy minél több saját nevelésű játékosuk legyen utánpótlás-, majd felnőttválogatott, és igazolhasson európai élbajnokságba. A kiszivárgott tervvel a legjobban az MTK-nál és a Kispestnél járnának, annál a két klubnál, ahol már 2010 előtt kiépítették az utánpótlás-nevelés rendszerét.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!