Egy osztrák demográfiai kutatás azt mérte meg, hogy milyen mértékben nőtt illetve csökkent az egyes európai országok népessége 1990 és 2017 között. Az adatokból az derült ki, hogy míg Észak-és Nyugat-Európa országainak lakossága jelentősen nőtt ezen időszakban mind a pozitív vándorlási egyenleg (többen vándoroltak az országba, mint onnan kiköltöztek), mind a természetes szaporodás (többen születtek, mint ahányan meghaltak) miatt, addig a Lajtától keleti országok népessége rendre csökkent vagy stagnált. Hazánk lakossága is fogyott, de bármily meglepő is, többen vándoroltak ide, mint innen el, a csökkenés kizárólag a természetes fogyásnak volt köszönhető az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) és a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ kutatása szerint. Az Európai Unió 15 régi tagállamában átlagosan 12 százalékkal nőtt a népesség, az unió 13 új tagállamában átlag hét százalékkal csökkent.
Az európai országok népességének alakulása a vándorlás és a reprodukció következtében
IIASA, VID/ÖAW, WU
A fenti, az intézet honlapján elérhető táblázatból látható, hogy Írország népessége 36 százalékkal nőtt az elmúlt 17 évben, míg Svájcé 26, Franciaországé 18, Svédországé 17, Ausztriáé pedig 15 százalékkal emelkedett. Az északi és a nyugtati országok esetében egyértelműen látszik, hogy a komoly növekedéshez a pozitív vándorlási mérleg és a természetes szaprodás egyaránt hozzájárult. A legkevésbé Németország lakossága növekedett a huszonhét év alatt, mindössze 4%-kal.
A déli országok esetében azonban egyértelműen a migráció volt a növekedést kiváltó ok: míg Spanyolország népessége 20, Olaszországé 7 %-kal növekedett, de még a nem éppen erős gazdasággal rendelkező Görögországban is 6%-kal növekedett a népesség.
A statisztikákat az MTI tette közzé, de annak összesítéséből Magyarország kimaradt. Pedig az osztrák hivatal adataiból kihámozható 6%-os fogyás a visegrádi országok között ugyan a legrosszabb volt, keleti és déli szomszédainknál mégis lényegesen jobban szerepeltünk ezzel.
A fogyás ugyanis csupán a rossz halálozási mutatóinknak és alacsony születésszámunknak tudható be, a hiedelmekkel ellentétben az elmúlt huszonhét évben többen jöttek Magyarországra, mint ahányan elmentek innen. Ezt valószínűleg az ideköltöző határon túli magyaroknak köszönhetjük elsősorban.
A közép-kelet-európai országok közül egyedül Csehország, Szlovákia és Szlovénia tudott enyhén pozitív népesedési mutatót elérni. Szlovákia esetében a pozitív természetes szaporodás, míg a régóta relatíve erős gazdaságú Csehország és Szlovénia esetében a pozitív vándorlási mérleg volt a szerény növekedés kiváltója. Lengyelország éppen nullán áll, azaz népessége stagnált az elmúlt 27 évben. Nem áll ilyen jól Románia és Bulgária, előbbi 15, míg utóbbi 19 %-os csökkenést regisztrált az elmúlt 27 évben, ami egyaránt betudható a természetes fogyásnak és az elvándorlásnak.
A természetes szaporodás (balra) és a vándorlás (jobbra) miatti népességváltozás Európában
IIASA, VID/ÖAW, WU
A legrosszabb a helyzet a volt Szovjetunió országaiban és a balkáni térségben volt: Lettország 27, míg Litvánia 23 százalékos csökkenést mutatott, Moldova 19, Ukrajna pedig 18 százalékos népességfogyásával szintén a leggyorsabban elnéptelenedő európai országok közé került.
Ami a balkáni országokat illeti, Bosznia-Hercegovina 22 százalékos, míg Horvátország 13 százalékos fogyást szenvedett el, de talán meglepő, hogy Szerbiánál csupán 8%-os volt a népességcsökkenés. Ebben már valószínűleg érződik a migráció pozitív hatása, ám a természetes fogyás miatt mégis mínuszban van az ország.
