Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem migrációs költségvetést készít az EU – mondta el a hvg.hu-nak az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős főigazgatóságának főigazgató-helyettese. A bolgár főtisztviselő szerint az uniós források eddig nem igazán segítették a szegények felzárkózását sem, ezen jó lenne változtatni 2020 után.

hvg.hu: Ha Magyarország EU-tagságát értékeljük, eléggé ellentmondásos a kép: miközben új utak épülnek, látványos az infrastrukturális fejlődés, a társadalmi felzárkózás helyzete nem javult a 2004-es csatlakozás óta, dacára az elköltött uniós milliárdoknak. Mit lehet tenni, hogy ez ne így legyen?

Andriana Szukova: Tény, hogy a szegénység elleni harc nem egy sikertörténet az EU-ban. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy 2008 után súlyos gazdasági válság rázta meg az európai országokat, de nem lehet tagadni, hogy 2016-ban 118 millió embert sújtott az unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. A Europe 2020 stratégiában azt a célt tűztük ki, hogy az évtized végére a számot 96,1 millióra csökkentsük le, de lássuk be, ez nem tűnik reálisnak. Viszont éppen ezért kapott kiemelt szerepet a szociális terület a következő, 2020 után induló költségvetésben, ennek jegyében pedig azt szeretnénk, hogy az Európai Szociális Alapból származó támogatások legalább negyedét minden tagországban a társadalmi befogadás előmozdítására szánják. A javaslatunk szerint azt is pontosan meghatároznánk, hogy ez kiknek a támogatását jelentené. Szó lehet pénzügyi segítségről, de például a rászorulók vagy éppen olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák beilleszkedésének támogatásáról egyaránt. De a nyugdíj előtt álló aktív korúak segítése is beletartozna az említett 25 százalékba. Fontos, hogy erről még nem született döntés, csak az Európai Bizottság javaslata van előttünk, amelyről a tagországoknak kell majd dönteniük. De azt gondoljuk, hogy a mostani 20 százalék 25 százalékra emelését mindenki támogatni tudja, különösen, hogy valóban minden adat azt mutatja, nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől.

©

hvg.hu: Ez a bizottság vagy a tagállamok felelőssége? Hiszen a támogatási programokat mégiscsak az utóbbiak menedzselik.

A. Sz.: Nem hiszem, hogy a tagállami pénzosztást kellene hibáztatni, inkább a gazdasági helyzetet, hiszen ma többen élnek szegénységben, mint tíz évvel ezelőtt. Ez a támogatás egy kis szelete a segítségnek, ennél sokkal fontosabb az, hogy az országok egyenlő feltételeket biztosítsanak mindenkinek a munkaerőpiacon. Meggyőződésünk, hogy a boldogulás útja csak a munka lehet, ehhez viszont megfelelő oktatásra van szükség, különösen most, és arra is, hogy a fogyatékkal élőknek megfelelő esélyeket biztosítsanak. Ezen a területen van különösen lemaradásunk.

hvg.hu: A magyar kormányfő egyik kedvenc jelmondata is az, hogy munkaalapú társadalomra van szükség, és büszkén hirdeti, hogy minimálisra csökkent a munkanélküliség, megnőtt a foglalkoztatás aránya. Ehhez képest az Európai Bizottság elég gyakran szóvá teszi Magyarországgal kapcsolatos jelentéseiben, hogy a foglalkoztatás egy része nagyon rosszul fizetett közmunka, ami nem elég a megélhetéshez. Az uniós támogatásokat nem lehet a helyzet javítására felhasználni?

A. Sz.: Nem támogatunk bérfizetést, amit mi támogatunk, az az emberek továbbképzése, hogy az ilyen munkák helyett jobban fizető állásokat találjanak maguknak, vagy hogy tisztában legyenek a jogaikkal, a lehetőségeikkel. Mert azt is el kell fogadni, hogy a bérek növekedésének alapfeltétele a termelékenység növekedése – ez pedig nem közvetlenül az Európai Szociális Alap támogatásaitól függ. Persze nyitottak vagyunk a tagállamok által javasolt megoldásokra, és örülünk is annak, ha bátor, innovatív ötletek születnek. Úgy gondolom, nem vagyunk annyira rugalmatlanok, mint amennyire annak tartanak minket.

hvg.hu: Magyarország egy bátor ország ebből a szempontból?

A. Sz.: A 2004 után csatlakozott 13 országnak van még mit fejlődnie ezen a téren.

hvg.hu: Az előző, 2007-2013-as uniós támogatási időszakban Magyarországon a szociális alap támogatásaiból a legtöbbet az oktatásra szánták, a legnagyobb kedvezményezett a Klik volt. Ehhez képest a magyar diákok semmiben sem teljesítenek jobban a kompetenciafelméréseken, pedig ennek a tudásnak lenne igazából jelentősége a munkaerőpiacon. Ezzel mit lehet kezdeni?

A. Sz.: Az oktatás teljes egészében nemzeti hatáskör, az EU nem szólhat bele annak tartalmába. Mi az oktatáshoz való hozzáférést tudjuk segíteni, vagy a továbbképzést, a tanórán kívüli foglalkozásokat, netán a kisgyerekek ellátásának segítését is, hiszen szüleik így könnyebben tudnak újból munkát vállalni.

©

hvg.hu: Arról is a tagállamok döntenek, hogy az Európai Szociális Alap forrásain belül mennyit fordítanak oktatásra vagy éppen egészségügyre?

A. Sz.: Igen, de itt azért lesz egy változás a 2020 után induló hétéves programban: a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kapnak a döntéseknél az úgynevezett országspecifikus ajánlások, amelyek az egyes államok gazdaságpolitikájával, oktatáspolitikai, egészségpolitikai irányvonalával kapcsolatos problémákra hívják fel a figyelmet. Ennek alapján jövőre adunk ki egy mélyebb elemzést, és a 2020 után rendelkezésre álló pénzek elosztásánál már azt is figyelembe vesszük.

hvg.hu: Hogyan? Kötelezheti a bizottság a magyar kormányt?

A. Sz.: Az országjelentés a párbeszéd kiindulópontja, nem verdikt. Ez a párbeszéd arra is szolgál, hogy megvitassuk, a tagországok vagy a bizottság által felvetett problémákat uniós források felhasználásával érdemes-e megoldani.

hvg.hu: Jelenleg 100 milliárd eurót szán összesen az Európai Bizottság a Szociális Alapba, míg a regionális és kohéziós támogatásokra ennek több mint háromszorosát, 373 milliárdot. Elképzelhető, hogy ez később változik és a szociális támogatásokra átcsoportosítanak pénzt?

A. Sz.: A hétéves ciklus köztes elemzése 2024-2025-ben várható, de ez inkább arról szól majd, hogy a tagországok által meghatározott célok mennyire érvényesek még. Például – ahogy említettem – a 25 százalékot kell szánni a hátrányos helyzetben élőknek, Magyarország számára egyelőre ez az egyetlen előírás. De ha akkor például magas lesz a munkanélküli fiatalok aránya, arra is 10 százalékot el kell különíteni.

hvg.hu: Mi a helyzet a migrációval? A bizottsági javaslat elég nagy teret szentel a nem uniós állampolgárok társadalmi integrációjának, a magyar kormány viszont úgy látja, az uniós forrásokat nem erre kellene fordítani.

A. Sz.: Az elmúlt négy évben 1,7 millió ember érkezett az Európai Unióba, az ő integrációjukkal is foglalkoznunk kell, alkalmassá tenni őket például a munkavégzésre. A migráció egy olyan tény, amit nem lehet cáfolni.

hvg.hu: A magyar kormány azért megpróbálja.

A. Sz.: Igen, észrevettük. De mi meg azt az állítást cáfolnánk, hogy ez egy migrációs költségvetés lenne. A pénz nagyon kis hányadát szánjuk erre a célra, és amikor a források elosztásáról döntünk, akkor is nagyon kis súlya van annak, hogy valaki befogadott menekülteket. (Ez az arány 3 százalékos, míg a nemzeti jövedelem a korábbi 86 százalék helyett 81 százalékban számít – a szerk.)

©

hvg.hu: Ha már a magyar kormány harcainál tartunk: elég nagy vihart kavart az a hír, hogy az új osztrák kormány csökkenteni akarja azoknak a családi pótlékát, akiknek a gyermekei Magyarországon élnek. A kormány itt éppen az Európai Bizottság segítségére számít, de érdemes erre várni?

A. Sz.: Nem csak erről folyik vita, hanem a kiküldött munkavállalók alkalmazásának egyéb feltételeiről is. A bizottság elég határozott ebben a kérdésben, azt gondoljuk, hogy fair elbírálásra van szükség mindenkivel szemben.

hvg.hu: Ez mit jelent?

A. Sz.: Elsősorban a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ami az EU egyik alapelve. Ennek része, hogy azonos munkáért mindenki kapjon azonos bért, vagyis elfogadhatatlan, hogy egy külföldi vállalkozás dolgozója kevesebb fizetést kap az országban bejegyzett munkáltató alkalmazottjánál. De azt is szem előtt kell tartanunk, hogy egy országon belül mindenkinek jár ugyanaz a szociális ellátás. A kettő között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt, és nem állítom, hogy ez könnyű feladat lenne.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Iohannis diadalmaskodott a román elnökválasztáson, a második Viorica Dancila

Iohannis diadalmaskodott a román elnökválasztáson, a második Viorica Dancila

A lakosság nem akarja, a város viszont ismét megpróbálja megépíteni a kikötőt Balatonföldváron

A lakosság nem akarja, a város viszont ismét megpróbálja megépíteni a kikötőt Balatonföldváron

20 perc játékmenet: ilyen mozgásban a Diablo 4

20 perc játékmenet: ilyen mozgásban a Diablo 4

Gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben

Gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben

Hat férfit és egy nőt vágtak előzetesbe drogkereskedelem miatt

Hat férfit és egy nőt vágtak előzetesbe drogkereskedelem miatt

65 millió forint környékén lesz az első Aston Martin SUV

65 millió forint környékén lesz az első Aston Martin SUV