Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Felmérte a magyar nyugdíjasok munkavállalási kedvét a GKI Zrt., kutatásukból pedig az derül ki, hogy hiába akarja velük enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány.
Magyarországon nagyjából 2,5 millió nyugdíjas van, közülük körülbelül 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A felmérés szerint – amelyhez 250 érintettet kérdeztek meg – az ő 80 százalékuk egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk pedig távmunkában dolgozna.
Emellett mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
A készítők jelezték: nagyjából félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, közülük negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
GKI Zrt.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20%). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.
A potenciális munkavállalók többsége (60%) 60 és 70 év közötti.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével csökken, a GKI szerint mégis több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.
