Az Európai Unió és Dél-Korea együttműködése egyébként remekül alakul- állapították meg még azon a csúcstalálkozón is, melyet októberben rendeztek meg. Az Európai Uniót Jean-Claude Juncker és Donald Tusk képviselte, Dél-Koreát pedig Mun Dzse In elnök. A 2011 óta működő szabadkereskedelmi, illetve a fenntartható fejlődésről szóló egyezmény bevált – állapították meg a felek. 2011 és 2017 között 45%-kal növekedett a kereskedelmi forgalom Dél-Korea és az Európai Unió tagállamai között. Ráadásul az uniós export 53%-kal nőtt, vagyis nincs arról szó, hogy a dél-koreaiak taroltak volna az európai piacokon.

Mindkét fél állást foglalt Trump gazdasági nacionalizmusával szemben

Dél-Korea népessége 50 millió, de a GDP-je nagyobb, mint a csaknem háromszor ekkora lakossággal rendelkező Oroszországé. Ráadásul nem nyersanyagot, hanem modern technikát exportál. Európába telepített gyárai is ezt a célt szolgálják. Akkor mi a baj? Miért nyugtalankodik az Európai Unió?

A munkaügy a cég belügye?

Ez a felfogás Dél-Koreában, melynek dinamikus gazdasági növekedése a diktatúra éveiben kezdődött. Akkor, amikor a hazai "tigrisek" – mint a Samsung vagy a Hyundai – úgy indultak a globális piacok meghódítására, hogy a munkavállalóktól katonás engedelmességet vártak el. Azóta ez természetesen megváltozott, hiszen Dél-Korea demokrácia lett, ahol a szakszervezetek jogokkal rendelkeznek. De a dél-koreai óriások továbbra sem szeretik őket. Sok helyen akadályozzák a munkavállalók kollektív fellépését Európában – állítja Brüsszel. A párizsi Le Monde-nak nyilatkozó szakértő szerint éppen az a célja az uniós vizsgálatnak, hogy kiderítse, megsértik-e ezzel a dél-koreai cégek az Európai Unióval megkötött egyezményeket. Thibaud Bodson munkaügyi szakértő szerint ugyanis a dél-koreaiak hivatkozhatnak arra, hogy a munkaügy céges belügy.

Jelenti-e az uniós egyezmények megsértését az ILO határozatok semmibevétele?

Dél-Korea nem írta alá az ENSZ munkaügyi szervezetének több olyan fontos határozatát, mely védelmezi a munkavállalók jogait, például a kényszermunka tilalmát. Ez mint jogi kategória, nem könnyen értelmezhető a különböző kultúrákban. Európában egészen mást értenek ezen, mint Dél-Koreában vagy Ázsia más országaiban, ahol a dél-koreai cégek szintén igen aktívak. Mindez nem jelenti az uniós egyezmények eo ipso megsértését.

A Brexit miatt is nagyon érdekes precedens ez

Ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor hasonló munkajogi problémák merülhetnek fel – nyilatkozta a francia szakértő. Ráadásul sokkal több, mint Dél-Koreával kapcsolatban, hiszen európai munkavállaló csak nagyon kevés dolgozik az ázsiai országban. Nagy-Britannia esetében számtalan szabályozási probléma merülhet fel az unióban működő brit cégekkel, illetve az itt dolgozó brit állampolgárokkal kapcsolatban. Nem beszélve a több millió uniós munkavállalóról Nagy-Britanniában. Miután a Brexit a levegőben lóg, ezért senki sem tudja megmondani, hogy mi történik ezen a fontos területen, amelytől több millió ember egzisztenciája függ.

A globalizáció a jövőben mind több hasonló problémát vet majd fel

Brüsszel azért is kezdte vizsgálni a dél-koreai cégek európai tevékenységét, mert a jövőben egyre több olyan befektető érkezhet Európába, aki egészen más munkajogi környezetből jött. A kínaiak felfogása ezen a téren éppúgy meglehetősen sajátos, mint mondjuk a közel-keleti vagy az indiai cégeké. A különböző üzleti kultúrák keveredése alapvetően befolyásolhatja a munkavállalók érdekérvényesítő pozícióját a munkahelyeken. Ennek a problémának akar elébe menni az Európai Unió, hogy bizonyítsa a tagállamok polgárai előtt, igenis törődik a hétköznapi ügyeikkel, melyek olykor alapvetően érintik az egzisztenciájukat is. A szociális elégedetlenség, mely a populizmust erősíti szerte Európában, rádöbbentette az EU központját is, fel kell vállalnia a munkavállalók érdekképviseletét is, ha nem akarja, hogy az Európa-ellenesség komoly közös mozgalommá váljon az egész unióban. (via Le Monde, képünk illusztráció)