Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Már nem az uniós pénzek kiosztása, hanem a brüsszeli utalás után jár célprémium azoknak, akik az irányító hatóságnál vagy az egyes tárcáknál a támogatások menedzselésével foglalkoznak – derül ki egy kormányhatározatból, amelyet a Portfolio szúrt ki.
A prémiumhoz alapvetően az kell, hogy az EU felé benyújtandó költségnyilatkozatok elérjék összesen a 3,96 milliárd eurót, vagy ideális esetben a 4,65 milliárd eurót. A határozat ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy ezeknek az összegeknek legalább a 75 százalékát le is kell hívnia az egyes tárcáknak az év végéig (vagy 2020 januárjáig). A Portfolio szerint ebből az következik, hogy a kormány idén 2,97 milliárd, illetve 3,49 milliárd euró támogatás átutalását szeretné elérni idén.
Ez igazából nem elérhetetlen, hiszen 2018-ban – amikor a lehívást még a kormány és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták is lassították – már 3,59 milliárd eurót hívott le a kormány a 2014-2020-as ciklus támogatásaiból. Ez az összeg pedig azért is növekedhet, mivel a 2016 után beindult projektek most már inkább jutnak a megvalósulás fázisába, így az utófinanszírozás is gyorsabb. (A kormány a támogatás akár teljes összegét kifizette előlegként, az EU azonban csak a valós költségek alapján utalja a támogatást az államkincstárnak.) Arra viszont nincs célszám az idei határozatban sem, hogy idén mennyi pénzt kellene minimálisan kifizetni a kedvezményezetteknek – emlékeztet a portál.
A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a kormány szerint sikerült teljesíteni a 2018-as célokat, így engedélyt adott arra, hogy a minisztériumok érintett dolgozói megkaphassák a beígért maximális, hathavi céljuttatást. A Portfolio kiemeli: ez jócskán elmarad a sokkal bőkezűbb (akár 24 havi céljuttatást is lehetővé tevő) 2017-es előírásoknál.
