szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bemutatták a világ energiatermelésének alakulását vizsgáló jelentést és nincs túl sok okunk a derűlátásra, már csak azért sem, mivel pont a legnagyobb szénenergia-termelő országok nem tesznek vállalást ennek csökkentésére.

Hiába dönt rekordokat a szénalapú energia csökkenése, még nagyon messze vagyunk attól, hogy tiszta energiára álljunk át. Az Ember független klímakutató most közzétett jelentése azt vizsgálja, hogyan alakult a világ energiatermelése. A jelentésben 224 ország 2000 és 2019 közötti energiatermelésére vonatkozóan is találunk adatokat.

A jelentés fő megállapításai: 

  1. A világ szénalapú energiatermelése 3 százalékkal csökkent, aminek következtében 2 százalékkal esett az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása. Mindkét adat a legnagyobb esést mutatja 1990 óta. Elsősorban az EU-ban és az USA-ban csökkent, ellenben Kínában nőtt a szénfelhasználás és első alkalommal a világ kibocsátásának feléért volt felelős az ázsiai ország. 15 százalékkal alacsonyabb azonban a világ energiatermelésének karbonintenzitása a 2010-es adatokhoz képest.
  2. A szénalapú termelés csökkenését még nem tekinthetjük trendnek, ami még nagyobb bizonytalanságot szül abban a tekintetben, hogy 1,5 fok alatt tudjuk tartani a klímaváltozás mértékét és az eredményben a szél- és a napenergia mellett számos egyszer tényező is szerepet játszott. Bár csökkenésről beszélhetünk, sürgető lépésekre lenne szükség a klímacélok elérése érdekében - különösen Ázsiában. Tíz ország felelős a szén alapú energiatermelés 87 százalékáért – egyikben sem történt vállalás ennek csökkentése érdekében. Egyedül Németország tett a kivezetésre vállalást – de még ez sincs összhangban a klímaegyezmény kitűzött céljaival.
  3. 2019-ben a szél- és a napenergia szolgáltatta a világ energiatermelésének 8 százalékát, ez 15 százalékos növekedés, a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesítéséhez azonban 15 százalékra lenne szükség – ezt az alacsonyabb árak is fenntarthatóbbá tudnák tenni.
  4. Miközben szénről az USA-ban gázra állnak át, addig az EU-ban szél- és napenergiára. A szénalapú energiatermelés az EU-ban 24, az USA-ban pedig 16 százalékkal csökkent 2019-ben: mindkét esetben a 2007-es szint feléről beszélhetünk termelés tekintetében. 2007 óta egyébként az USA energiaszektorának szén-dioxid-kibocsátása 19-31, az EU-é pedig 43 százalékkal csökkent.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a lehetséges jövőbeni forgatókönyvekre vonatkozó modellezése is azonnali és agresszív lépést sürget a szénenergiával kapcsolatban, hogy a kritikus pont alatt tartsuk a klímaváltozást. Az IPCC a klímaváltozás 1,5°C alatt tartására vonatkozó jelentése alapján 2030-ra a szénenergiát 75 százalékkal kellene csökkenteni a cél érdekében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Schaffhauser Tibor Gazdaság

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.