India lefőzné Kínát a fagyasztott ételek piacán

Kihasználnák Kínával szemben a koronavírus-járvány miatt kialakult bizalmatlanságot.

  • hvg.hu hvg.hu
India lefőzné Kínát a fagyasztott ételek piacán

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

Az indiai élelmiszeripari miniszter, Harsimrat Kaur Badal szerint rendkívüli lehetőség nyílt meg a kelet-ázsiai országok előtt a fagyasztott ételek terén amiatt, hogy Kínában nem bíznak a megrendelők, az igény viszont egyre nagyobb az ilyen élelmiszerekre. Ezért segítik a helyi vállalkozásokat, hogy minél jobban kihasználhassák a helyzetet – adta hírül a Bloomberg.

Bár India második a világon élelmiszertermelésben, ebben a szektorban csak 10 százalékos a részesedése az infrastrukturális nehézségek miatt, amelyeket a hűtve tárolás okoz. Ezen – és más iparágak nehézségein is – segítene a kormány új terve, amelyekkel a fagyasztott és a készételek gyártását támogatják.

A miniszter azt is hozzátette, hogy kiaknázatlan egyelőre az ország potenciálja az organikus élelmiszerek termelésében.

Az indiai élelmiszerfeldolgozás az ország mezőgazdasági exportjának 25 százalékát teszi ki, ám minden évben 8 százalékot nő a kormány adatai alapján. Bár azt elismerik, hogy Kína előnyt élvez a gyártás és az alacsonyabb költségek miatt, a kormány úgy látja, hogy a koronavírus és az újragondolt beszerzési források miatt most elérkezett az ideális pillanat az előzésre. Ezért jelentős forrásokat fordítanak a hűtött tárolási megoldások, a szállítás és az élelmiszerparkok fejlesztésére is. Az országban 2022-re 60 milliárd dollárig pörgetnék a mezőgazdasági termékek exportját. Összehasonlításképp: 2017–18-ban 34,9 milliárd forint volt ez az adat.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?