Röviddel az erről szóló tárgyalások kezdete után az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren közölte: sikerült megegyezniük a tagországok állam- és kormányfőinek az új hétéves költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről.

A megállapodás fő akadályát az elmúlt egy hónapban a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetése jelentette: a két ország nem volt hajlandó elfogadni az összesen 1800 milliárd eurós keretet, mivel a többi tagország jóváhagyását adta egy olyan feltételrendszernek, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén az odaítélt támogatásokat vissza lehetett volna venni.

A kompromisszumos megoldás, amely alapján megszülethetett a végső megállapodás garantálja, hogy a feltételrendszert csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák, illetve hogy mielőtt hatályba lépne, a tagországok egyfajta "előzetes normakontrollt" kérhetnek arról az Európai Bíróságon. A mostani számítások szerint ez nagyjából két évvel tolhatja el a rendszer hatályba lépését.

Még egy garanciát kapott Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki: az eljárásokat csakis a 2021-től odaítélt pénztek esetében indíthatják el, vagyis hiába történik még a következő években kifizetés az előző, 2014-2020-as keretből, azokkal kapcsolatban a feltételrendszert nem lehet alkalmazni.

A csúcs előtt az Orbán által korábban "holland fickónak" nevezett Mark Rutte holland kormányfő igyekezett kemény hangot megütni, ám végül a tagállamok vezetői változtatás nélkül fogadták el a német elnökség kompromisszumos tervezetét.

A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is, erre jó esély van. David Sassoli, a testület elnöke a csúcs elején arról beszélt: nem fogadnak el semmilyen változtatást a német elnökség javaslatán - ez végül így is történt.

Mindez tehát azt jelenti, hogy akár január elsejétől elindulhat a keret, amelynek a koronavírus utáni helyreállítást segítő felét (750 milliárd euró részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás) a hétéves periódus első éveiben kívánnak elkölteni. Ehhez azonban még a tagországoknak ki kell dolgozniuk egy reformtervet, amelyben - a bizottság gazdaságpolitikai értékelése alapján - kiemelik azokat a területeket, amelyeket segíteni kívánnak. A költségvetés esetében pedig úgynevezett Operatív progamok kidolgozását várja el a bizottság, ezek értékelése után indulhat el a pályáztatás.

Orbán Viktor a kompromisszumot győzelemként értékelte, így a brüsszeli találkozóra érkezve már arról beszélt, fontos, hogy minél előbb egyezzenek meg a felek. Gulyás Gergely a Kormányinfón is arról beszélt a hvg.hu kérdésére, hogy minél előbb ki kell írni a pályázatokat a most elérhetővé váló - Magyarország számára összesen kb. 14 ezer milliárd forintos - keret támogatásairól, mivel a koronavírus miatt szükség van a pénzre.

Arról, hogy pontosan milyen pénzekről van szó, ebben a cikkben írtunk bővebben - még a vétófenyegetés idején: