Ki lehet-e rúgni egy dolgozót azért, mert nem akarja beoltatni magát?

Ahogy halad előre az oltási program, teszik fel egyre többen a kérdést: mit tehetnek akkor egy cég vezetői, ha szeretnék, hogy a dolgozóik beoltassák magukat, de van, aki erre nem hajlandó? Mire van joguk a cégvezetőknek, és mit tehet meg a dolgozó? Az Adózóna most összefoglalta a tudnivalókat.

  • hvg.hu hvg.hu
Ki lehet-e rúgni egy dolgozót azért, mert nem akarja beoltatni magát?

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

Elsőre logikusnak tűnik, hogy ha a törvények nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást, akkor egy munkahely sem kötelezheti erre a dolgozóit. De a helyzet ennél összetettebb jogilag – olvasható az Adózónán.

A munkavédelemről szóló törvény azt mondja ki: a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha egy dolgozó a munkában fertőződik meg, és be tudja bizonyítani, hogy a cég nem tett meg mindent a biztonságáért, akkor kártérítést is kaphat.

A cégvezetés abban szabad kezet kap, hogyan oldja meg a munkabiztonságot. Szóba jöhet a távoli munkavégzés bevezetése vagy a műszakok beosztásának átalakítása, ahogy az is, hogy az egyedi kockázatok alapján más-más szabályok vonatkozzanak egyes dolgozókra.

Az oltást akkor várhatja el jogszerűen egy cég, ha a biztonság fenntartásának nincsen más alternatívája.

Szankciókat kivetni a dolgozókra tehát csakis akkor lehet, ha az oltáson kívül sehogy nem lehet elérni, hogy a dolgozó és a közelében tartózkodók biztonságban legyenek.

Azt azonban a cikk is hozzáteszi: hogy pontosan milyen lehetőségei vannak a dolgozóknak és a cégeknek, majd a bírói gyakorlat fogja megállapítani.

További részleteket az Adózónán olvashatnak.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.