Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Bizalmat szavazott a Nemzetközi Valutaalap igazgató tanácsa a bolgár Krisztalina Georgievának, aki a héten közgyűlésen találkozik a világ pénzügyminisztereivel és jegybankelnökeivel.
Mivel gyanúsították Krisztalina Georgievát? Azzal, hogy amikor a Világbank ügyvezető igazgatója volt, nyomást gyakorolt az egyik legfontosabb kiadvány, a Doing Business szerkesztőire, hogy Kína besorolását javítsák fel, pontosabban ne rontsák le, ahogy ettől a kínaiak tartottak. A Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint üzletet kötöttek: a Világbanknak szüksége volt tőkeemelésre, és ezt csak Kínától remélhette, miután Trump elnök beintett. Peking cserébe azt kérte, hogy a Doing Business kiadványban jó besorolást kapjon. Stiglitz jól ismeri a Világbankot, mert korábban ott dolgozott. Szerinte a Világbank jelenlegi vezetője – akit Trump nevezett ki – állt a botrány hátterében.
Joe Biden nehéz helyzetbe került, mert egy demokrata és egy republikánus szenátor kérte őt, hogy nézzen utána alaposan Georgieva felelősségének – írja a Politico. Washingtonban a Kína-ellenesség mindkét nagy pártot jellemzi. Biden mégiscsak úgy dönthetett, hogy európai szövetségeseit támogatja, akik mindvégig kiálltak Georgieva mögött. Különösen a franciák harcoltak érte. Párizs mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF vezetője európai legyen. Európában és Amerikában pontosan tudják, hogy a kínaiak is megcélozták ezt a posztot. Mind Európában, mind Amerikában el kívánják kerülni a kínaiak előretörését, és ezért a posztján maradhatott Krisztalina Georgieva.
Miért akarták őt megfúrni?
Stiglitz szerint csak ürügy volt a Doing Business, mert valójában a nagy amerikai bankok nem értettek egyet Georgieva kölcsönpolitikájával. Argentína kapcsán csaptak össze az érdekek: a magánhitelezők azt akarták, hogy csupaszítsák le a csőd szélére került latin-amerikai államot, míg Georgieva olyan hitelfeltételeket harcolt ki, amelyek figyelembe veszik az adós ország törlesztési képességeit. Az IMF új hitelpolitikája el akarja kerülni a görög csapdát, amikor évtizedes gödörbe került az adós állam, amelynek polgárai tartós életszínvonal-csökkenéssel kényszerültek szembenézni.
Kicsoda Krisztalina Georgieva?
A bolgár közgazdász 2016-ban tért vissza a Világbankhoz, miután hat éven keresztül az Európai Unió egyik legfontosabb biztosa volt. Ő foglalkozott ugyanis a költségvetéssel. A Világbanknál nem volt újonc Georgieva, hiszen 17 év alatt egészen az alelnöki posztig emelkedett a karrierje. Ő ott is a nemzetközi hitelezéssel foglalkozott. A bolgár közgazdász három évet töltött ebben a pozícióban, majd átkerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol immár első ember lett. Elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetői posztját kapta. Régi megállapodás szerint az IMF élén európai, a Világbank vezető posztján amerikai áll, de azóta megváltozott a világ. A kínaiakkal az élen Ázsia is mind hangosabban követel szerepet magának a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.
Krisztalina Georgieva annak is köszönheti, hogy megőrizte posztját, hogy sem az USA, sem az EU nem kíván lemondani kiharcolt vezető szerepéről az IMF, illetve a Világbank élén.
A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése most azért vált különösen fontossá, mert aláírhatják a nemzetközi egyezményt a globális társasági adóról – írja a Politico. Magyarország az utolsó pillanatban csatlakozott, így 136 ország ért egyet azzal, hogy a globális társasági adó 15% legyen.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.