Három év késéssel jön a földkárpótlási jogszabály

Az Alkotmánybíróság 2018 áprilisában mondta ki: mulasztásos alaptörvény-ellenességet okozott az Országgyűlés, amikor átmeneti szabályok nélkül szüntette meg a földkárpótlási árveréseket. Nem gondoskodott arról, hogy „a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt”. Egy akkori új törvény miatt hiába állapították volna meg jogerősen a kárpótlási földalapot, egyes jogosultak kárpótlási jegyeikkel árverés hiányában nem tudtak hozzájutni a földhöz.

Nagy István agrárminiszter most – három évvel az Ab által megszabott határidő után – azt írja ugyan, hogy az Alkotmánybíróság 4/2018. (IV. 27.) Ab-határozatában foglaltaknak kíván „maradéktalanul eleget tenni”, a törvényjavaslat azonban kizárólag „az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről” szól. A 2018-as határozat sehol nem említi a Rozmaring Tsz-t, ott általánosságban marasztalták el a törvényt, de az indoklás ezt az eltérést azzal magyarázza, hogy 2020 végéig, amikor „a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek” állami tulajdonba kerültek, az országban egyedüliként ott „nem került sor a földalapok megképzésére”.

A tervezet szerint az érintettek három hónapon belül kérhetik a kárpótlási jogosultság megállapítását és az ehhez tartozó aranykorona érték meghatározását. Ennek alapján kaphatnak vagy aranykorona-jogosultságonként ötvenezer forintot, vagy az aranykorona-jogosultságnak megfelelő mértékű kataszteri tiszta jövedelmű földterület-juttatást.

Mivel a törvényjavaslatot 2022. január 1-én kívánják hatályba léptetni, és az egész folyamatot jövőre lebonyolítanák, ezt bizonyára még idén elfogadják, bár az Országgyűlésnek már csak kevés ülése van hátra.

(Kiemelt képünk illusztráció!)