Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kis megnyugvás után 13 óra után újból gyengülni kezdett a forint, hamar meglett az újabb mélypont: a 382,1-es indítás után nem sokkal 382,4 forintot is kértek egy euróért.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a gyengülés elsősorban a régiós devizákat érinti, nem általában a feltörekvő piacot. Amíg a forint, a zloty és a cseh korona az orosz támadás előtti szintekkel összehasonlítva 7-9 százalékot gyengült a dollárhoz képest, a török líra és a dél-afrikai rand esetében ez 3 százalékos, a dél-amerikai devizáknál pedig mindössze fél százalékos a veszteség.
Az elemző úgy számol, a gyengülés miatt újabb kamatemelés várható az egyhetes betéteknél, akár már csütörtökön, véleménye szerint ez a 30 bázispontot is meghaladhatja. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden, miután a forint nagyon gyors ütemben gyengült, azt közölte a Reutersszel, hogy a jegybank bármire kész, hogy megállítsa a forint árfolyamának az esését. A nyilatkozat hatására a 379 forint körüli euróár 374 forintos szint közelébe erősödött. Szerda reggel azonban újabb zuhanás vette kezdetét, és 9 óra után már 382 forintot is kértek az európai fizetőeszközért.
Az ukrajnai háborúról szóló percről percre tudósításunk ide kattintva érhető el.
