Itt az idő: vasárnap választ az ország – meg persze az ország határain túlról azok, akiknek a szavazata nem égett el. A Kantar Media adatai alapján összegeztük a választási kiadásokat: a Miniszterelnökség például 2,8 milliárd forintot költött a kampány alatt a „Magyarország előre megy, nem hátra” tájékoztatókra, a Civil Összefogás Alapítvány 1,2 milliárdért hirdetett – és mindez még csak nem is a hivatalosan a Fidesz neve mellé könyvelt kampánykiadás.

Az ellenzék részéről a Mindenki Magyarországa Mozgalom 151, a DK 101, az Egységben Magyarországért néven futó ellenzéki összefogás külön 27 milliót költött el. Így jócskán lemaradtak a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom 888 milliójától, hát még a kormányzati kommunikációs milliárdoktól.

Reviczky Zsolt

Az egészen biztos, hogy akárki is lesz kormányon néhány hét múlva, nem lesz egyszerű dolga rendberakni a gazdaságot. A nemzetközi helyzet sem segíti a magyar politikusokat, de a Fidesz a kampánybeli pénzszórással igencsak megnehezítette vagy a saját, vagy az utódai dolgát. A KSH most tette közzé, hogy 2021-ben 3736 milliárd forint, vagyis a GDP 6,8 százaléka lett a kormányzati szektor hiánya, idén januárban és februárban pedig a Pénzügyminisztérium saját adatai szerint az államháztartás központi alrendszere 1433,7 milliárd forint hiánnyal zárt.

Egyértelmű az is, hogy a korábbi növekedési álmokat el kell engedni. Varga Mihály is arról beszélt a Figyelőnek adott interjújában: az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb lehet a GDP-növekedés idén. A GKI pedig arról adott ki egy elemzést: most még ugyan tart az erőltetett növekedés, de az egyensúlyi problémák miatt kifulladóban van, a gazdaságpolitika igencsak eszköztelen az újabb válsággal szemben. Hogy mindezeket a problémákat kezeljék, szükség van az EU-pénzre, de arra is, hogy már év közben „markáns szigorítás” jöjjön a költségvetési és a monetáris politikában is. No és persze vége lesz a kamatstopnak, nem ártana kezdeni valamit az ármaximálással, és az üzemanyag-kereskedelem helyzete sem egyszerű az árstop után.

Miközben az orosz–ukrán háború gyakorlatilag állóháborúvá lassult, az orosz kormány épp az energiaszektoron át próbálja megfogni a nyugatiakat: Vlagyimir Putyin közölte, hogy a barátságtalannak minősített országoktól a szerződésben rögzített euró vagy dollár helyett rubelben kérik a pénzt a gázért – sőt, az is felmerült, hogy más termékekért is. A nyugatiak erre természetesen azonnal közölték, hogy a szerződés az szerződés, ami abban van, ők ahhoz tartják magukat, Putyin viszont csak aláírta a rendeletet, a vége pedig trükkös lett: a nyugatiak euróban vagy dollárban elutalják a pénzt, amit Oroszországban átváltanak rubelre. A magyar kormány szűkszavúan amúgy mindössze annyit reagált, hogy a szerződésben rögzítettek szerint kell fizetnünk.

AFP / Sefa Karacan

Németországban mindenesetre földgázellátási válsághelyzetet vezettek be, a lengyel kormány pedig azzal állt elő, hogy még az év végéig leállítanák az orosz olajimportot. Az EU vezetői eközben a legmagasabb szinten győzködik Kínát, hogy tartsák magukat távol Oroszországtól. Kína kommunikációja vegyes az ukrajnai háború kapcsán, de eddig nem segítették az oroszokat, sőt. Kínának is fontosak az orosz energiahordozók, de a Nyugattal folytatott külkereskedelem súlya még nagyobb.

A hét képe: a magyar pavilon, amely a dubaji világkiállításon második helyet szerzett a „legjobban bemutatott tematika” kategóriában.

Magyar Turisztikai Ügynökség

Magyarországot is kellemetlenül érinthetik az orosz–ukrán háború következményei. A 24.hu arról írt, hogy a Roszatom levélben jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől. A cég ezt cáfolta, csakhogy a beruházás a szerződés felmondása nélkül is elhalhat, ha a felek nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről. De a 3-as metrót is érinti a háború: nem is az alkatrészhiány lehet az igazi gond, hanem a szoftveres támogatás megszűnése.

Megnéztük, mi történne Magyarországon, ha nem jönne több orosz olaj és gáz. A világpiacon vannak az orosz olajhoz nagyon hasonló alternatívák is, melyek feldolgozását meg lehetne úszni komolyabb átkalibrálások nélkül is. Az orosz olajjal való szakítás azonban még ebben az esetben is óriási kihívásokat jelentene, az orosz gázról való leválás meg pláne.

AFP

Teljesen átépítik a Nyugati pályaudvart – jelentették be. Nem most először hallunk nagy terveket, több olyan alkalom volt az elmúlt években, amikor úgy tűnt, komolyan gondolkoznak azon, mit lehet csinálni a pályaudvarral és a környékével. A Nyugati téri felüljáró lebontása például már 2014-ben felmerült, majd 2017-ben és 2019-ben újra, hogy azóta se legyen belőle semmi.

Budapest elátkozott ingatlanprojektei közül az egyik legfontosabb lenne a 2-es metró és a HÉV összekötése az Örs vezér terénél, ez is évtizedek óta napirenden van, de vagy akarat nincs hozzá, vagy pénz. De a Déli pályaudvar megszüntetése és az új szuperkórház is inkább csak a „szép ötlet, majd szóljanak, ha egyszer tényleg lesz belőle valami” kategóriában van mostanra.

Nem sok szó esett a kampányban a klímapolitikáról, pedig kulcsfontosságú időszak következik, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátáscsökkentést. Átnéztük, mi minden hangzott el: a kormány tagjai néha megszólaltak és azt mondták, hogy minden a legnagyobb rendben megy, az ütemterv szerint, az ellenzék pedig kevés konkrétummal, de azt megígérte, hogy komolyan beleállna a klímaharcba.

AFP / I. NOYAN YILMAZ

A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk. Mint elmondták, ugyan a magyarországi erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük, mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.