A BKV kapcsolatban áll az orosz Metrovagonmassal, amely a 3-as metró kocsijainak felújítását/építését végezte, a viszony jó – mondta el Bolla Tibor, a közlekedési vállalat vezérigazgatója. Papíralapú kommunikáció nincs, a Posta ugyanis jelenleg nem kézbesíti a leveleket, de e-maileket váltottak, és videohívásban beszéltek egymással.

Nincs alkatrész, van bankgarancia

A szankciók miatt a Metrovagonmas egy ideje nem küldött pótalkatrészeket a kocsikhoz, illetve orosz szakemberek sem érkeztek – erről a Népszava számolt be korábban. Bolla Tibor szerint 2022-re elég tartalék alkatrész van, jelenleg alternatív alkatrészforrásokat keresnek. Ez azért lehetséges – fejtette ki Takács Péter vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettes –, mert az orosz metrókban az alkatrészek nagy része nyugati gyártók terméke. A helyzet alapvetően nem rózsás, az egész vasúti szektor problémákkal küzd, gyárak állnak le, hiány van elektronikai alkatrészekből, és fémipari alkatrészekből is. Ez beszállítói szerződések felmondásával, illetve áremelkedésekkel jár.

Ezzel együtt Takács Péter szerint hosszú távon nem a fizikai alkatrészek hiánya a jelentős probléma, hiszen azokat lehet más forrásokból pótolni. A szoftveres támogatás megszűnése komolyabb kihívás lesz.

A Metrovagonmas nem csak alkatrészeket nem tud küldeni, a szerződéshez kapcsolódó bankgaranciák megújítására sem képes – írta meg a Telex. Bolla Tibor tájékoztatása szerint összesen 41 darab bankgaranciáról van szó: 10,96 millió euró értékben. 2022. május végéig összesen 13 darab bankgarancia jár le 3,68 millió euró értékben.

A BKV eddig 6 darab bankgarancia lehívását indította el 1,698 millió euró értékben.

A vezérigazgató elmondta, erről is beszéltek a Metrovagonmassal, az orosz cég megértette a helyzetet, annyit kértek, hogy a bankgaranciákat az utolsó pillanatban hívja le a BKV, a Metrovagonmas ugyanis szeretné azokat meghosszabbítani.

A Metrovagonmassal kötött szerződés felbontására a BKV nem készül, ennek ugyanis nem lenne értelme. A BKV ugyanis már fizetett, a jelenlegi fázisban már csak a Metrovagonmasnak vannak kötelezettségei. A szerződés egyébként euróelszámolású, ha úgy vesszük, a BKV jól jár azzal, hogy a bankgaranciákat most, gyenge forintárfolyam mellett hívja le (hiszen így minden euróért több forintot kap), miközben a vételárat még erősebb forint mellett fizette ki (vagyis kevesebb forintot kellett kiadnia egy euróért).

A metró a legnagyobb óvóhely

A háború és a metrók kapcsán mostanában fel szokott merülni, hogy a metró egyben polgári óvóhely is. Bolla Tibor elmondta, polgári védelmi óvóhelyek az M2 és az M3 metróvonalon találhatók, amelyek Budapest legnagyobb óvóhelyének számítanak, összesen mintegy 220 000 ember védelmét tudják biztosítani. A vonalak szektorokból állnak, jellemzően 2-3 állomást foglalnak magukba, mindegyik önálló áramellátással, vízellátással és levegőellátással rendelkezik.

A metró óvóhelyeit a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felügyeli és minősíti, egy esetleges betelepítésről is a Katasztrófavédelem rendelkezik (és hivatalos közlemények útján tájékoztatja a lakosságot).

Az infláció a BKV-t is sújtja

A világ még a járványválságot sem heverte ki, sőt az elszálló infláció képében az a válság még javában tart, erre rátesz több lapáttal az ukrajnai háború, és az amiatt kialakuló válság. A helyzet erősen érinti a BKV-t, egyebek mellett a már említett alkatrészellátáson keresztül. De ott van az energiaárak drasztikus emelkedése is. Az áremelkedési nyomás hatása még nem számszerűsíthető, mindenesetre a BKV gazdálkodásán már a háború előtt mintegy 13 milliárd forintos lyukat ütött az energiaárak emelkedése.

Ami az üzemanyagot illeti, heti körülbelül 600 000 liter, évi körülbelül 28-29 millió liter a BKV átlagfogyasztása. Az autóbuszok kizárólag a telephelyen elhelyezett töltőállomásokon tankoltak, Bolla Tibor szerint

ha akartak volna, akkor sem lett volna fizikailag kivitelezhető, hogy ennyi busz ekkora összfogyasztással beálljon a közkutakra 480 forintos hatósági áras üzemanyagot tankolni.

Kiemelt nagyfelhasználóként mindig egyedi áron vásárolják az üzemanyagot, hosszú távra kötött szerződés alapján. A Mol az üzemanyagot a nagykereskedelmi árhoz kötötten mozgó áron szállítja, amely akár hetente többször is változik.

De persze a BKV nemcsak üzemanyagot fogyaszt, hanem például áramot is, és ott vannak az igénybe vett szolgáltatások, az őrzés-védés költsége 13 százalékkal emelkedett.

Idén ugyan már nem lesz béremelés, de jövőre igen, és 10 százalék körüli infláció mellett borítékolható, hogy a szakszervezetek jelentős követelésekkel fognak előállni. Bolla Tibor a hvg.hu kérdésére azt mondta, egy százalék általános béremelés a cégnél 800 millió forintba kerül.

Pénz nélkül nem megy

A BKV a növekvő költségeket a rendelkezésére álló folyószámlahitel-keret segítségével fedezi. Ez 2-3 milliárd forint, jelenleg épp nincs lehívva belőle érdemi összeg, mivel nemrég érkezett meg a szolgáltatást megrendelő BKK-tól a szolgáltatási díj. A BKV emellett igyekszik spórolni, egyebek mellett a rezsimenetek optimalizálásával – a rezsimenet az, amikor a jármű menetrenden kívül közlekedik, például a busznak reggel a garázsból el kell jutnia a végállomásra, hogy munkába tudjon állni.

A legnagyobb, és hosszú évek óta fennálló probléma az alulfinanszírozottsággal, hogy a vállalat a beruházásokon kénytelen spórolni. Márpedig ha több pénz lenne beruházásokra, akkor olcsóbb lenne az üzemeltetés – hangsúlyozta Bolla Tibor. Például ha nem kellene a régi, cserére rég megérett buszok karbantartásába, nagyjavíttatásába ölni a pénzt.

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy

a szolgáltatás leépítéséről, csökkentéséről szó sem lehet, a városvezetés éppen hogy fejleszteni akarja a közösségi közlekedést, versenyképesebbé tenni.

A főpolgármester-helyettes a hvg.hu kérdésére külön is leszögezte, hogy

a menetdíjak emelése fel sem merül.

A díjemelésből származó pluszbevétel ugyanis nem oldaná meg a fővárosi tömegközlekedés alulfinanszírozottságát, ráadásul rontaná a tömegközlekedés versenyképességét, így szembemenne a városvezetés szándékával.

A főpolgármester-helyettes biztosra veszi, hogy a választások után akárki lesz is kormányon, tárgyalások következnek a fővárossal a finanszírozásról. Az ugyanis „senkinek sem érdeke”, hogy a budapesti tömegközlekedés anyagilag ellehetetlenüljön.