Népszava: Már a tervekben sem szerepel, hogy legyen légkondi a 3-as metrón

Úgy fest, jó időre lemondhatunk a klimatizált 3-as metró ábrándjáról.

  • hvg.hu hvg.hu
Népszava: Már a tervekben sem szerepel, hogy legyen légkondi a 3-as metrón

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) idei, 26 milliárdos veszteséget tartalmazó üzleti terve már nem is „feltételezi” az M3-as metrók klimatizálásához kapcsolódó hitellehívást – írja a Népszava.

A 3-as metró kocsijait 2016-ban 69 milliárd forintért felújítás helyett gyakorlatilag újragyártotta az orosz Metrovagonmas, a Tarlós István vezette főváros pedig – takarékossági okokból – nem kért bele klímát.

Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester viszont – még jelöltként – megígérte, hogy a 3-as metró kocsijait utólag klimatizálni fogják. Azonban ehhez az orosz gyártó hozzájárulására is szükség lenne, hiszen anélkül elvész a garancia. Csakhogy, az ukrajnai háború miatt az alapvető garanciális munkákat is felfüggesztette az orosz cég, és vajmi kevés az esély arra, hogy mégis folytatnák a teljesítést, ha a BKV lehívja az összes bankgaranciát.

A fővárosi közlekedési cég viszont pontosan ezt teszi, március végéig 1,698 millió euró értékben, májusban pedig újabb 13 darab jár le, 3,68 millió euró értékben. Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója március végi tájékoztatóján nem tagadta, hogy a teljes összeg lehívása sem fedezné a korábban jelzett garanciális hibák javításának költségét.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.